Európai Unió;Fidesz;média;Polyák Gábor;közmédia;ellehetetlenítés;

Polyák Gábor szerint az uniós jogszabályok nagyon nagy segítséget nyújthatnak egy új médiajogi környezet megteremtéséhez

Polyák Gábor: Ha a Fidesz marad, biztosan lesz ellehetetlenítési törvény, mert a mézesmadzag után nem maradt más csak a korbács

A jogász, médiakutató szerint a közmédiát is nehéz lesz ebben a törzsi logikában újjáépíteni. Ha Magyar Péter nem érzi, hogy a független média a keblére ölelné, és ennek hangot is ad, elmondja, szerinte miről kéne írni, az egy elég jó bizonyíték arra, hogy a független média tényleg független. Interjú.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, mert a magyar médiahelyzet több ponton is sérti az uniós szabályokat, például a közmédia függetlenségében. Mit várhatunk ettől?

Meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság magához képest meglepően gyorsan lépett. A magyar kormány feltehetően azzal fog hárítani, hogy jogbizonytalanság van, mert az unió bíróságán zajlik egy per, amit ők indítottak, mert szerintük a médiaszabadságot és médiapluralizmust védő rendelet sérti a szuverenitást. Ez egyébként jogilag nonszensz, de jól hangzó válasz lehet. Ami az eljárást illeti, alsó hangon 2,5-3 év lehet. Ha ennek a végén még mindig Fidesz kormány van, akkor majd kiszabnak egy napi 1 milliós bírságot, amit levonnak a soha meg nem kapott uniós támogatásokból. Ez történik a migrációs paktumnál is van. Kétségünk se legyen, ha maradnak a jó öreg Fiatal Demokraták, akkor az elkövetkezendő tíz választás is ebben a jogi környezetben fog zajlani, és minden olyantól húzódoznak, ami őket akadályozná.

Ez az uniós rendelet a közmédiára, és annak függetlenségére is kitér. Talán már el is felejtettük, de valójában mi volna egy független közmédia eredeti szerepe, funkciója?

Mikor a BBC megalakult, John Reith vezérigazgató azt mondta, hogy a közszolgálati média tájékoztat és edukál. Ez mind a mai napig igaz. A gyakorlatban azt várjuk tőle, hogy megbízható, utánjárást nem igénylő információforrás legyen, amiről alapvetően a közönség túlnyomó többsége elhiszi, hogy ami ott megjelenik, az valós. Ezentúl azt is, hogy jelentős mértékben járuljon hozzá a kulturális tartalmak előállításához.

Van bármilyen függetlennek mondható része a magyar közmédiának?

A fő szabály, hogy rendszerszinten szolgálja ki a politikát és valamiféle giccs konzervatív, és heroizáló, történelemhamisító világnézetet. De ha mazsolázunk, biztos találunk párat, például az M5 műsorai közt lehet olyan, ami pártpolitika nélkül is értelmezhető.

Politikai funkciója egyáltalán nem kéne, hogy legyen?

A demokrácia működése szempontjából elengedhetetlen, de pártpolitikai célokat, a mindenkori kormánypártok céljait nem szolgálhatja. Hisz ez azt jelenti, hogy közpénzből pártpropagandát finanszírozunk.

A korábbi kormányok esetén ez a függetlenség mennyire tudott megvalósulni?

Leszögezném, szó nincs arról, hogy ez valaha hibátlan lett volna, de össze sem lehet hasonlítani azzal, amiben most élünk. A rendszerváltás környéke a médiaháború időszaka volt, ekkoriban a közszolgálati média nem akart megfelelni az akkori konzervatív kormány akaratának, ezért elindult egy politikai hatalomátvétel, új vezetőket neveztek ki. A ciklus végére a tartalomban is volt egy MDF világnézeti túlsúly. Aztán jött a Horn-kormány, és elfogadták az új médiatörvényt, létrehoztak egy közszolgálati intézményrendszert, ami nem tiltotta ki a pártokat a felügyeleti szervekből, hanem megpróbált egyensúlyozni köztük. Ez egy nagy érdem volt. Persze nem volt hibátlan, biztos volt egy „ballib” túlsúly, de nem az történt, mint most, hogy nulla kritika van a kormánnyal szemben. Ez pedig a Medgyessy és a Gyurcsány-kormányokra is igaz. Ne felejtsük el, hogy a Kossuth Rádió leadta az őszödi beszédet. Ami az első Orbán-kormányt illeti, ott pedig már látszott a szándék, határozott lépeseket tettek, hogy elfoglalják a közmédiát, megoldották, hogy a felügyeleti szervekben ne legyenek ott az ellenzéki képviselők.

Sokszor hallani, hogy a YouTube-on futó műsorok töltik be a közszolgálati média szerepét, mint például a Partizán. Hogy látja ezt?

Bizonyos értelemben igaz. Amit biztosan nem tud betölteni a piac, az a kortárs irodalom feldolgozása sorozatokká, filmekké, vagy a kevésbé populáris gyerekműsorok elkészítése, esetleg tehetséges zenekarok felkarolása. Ezeket sokkal nehezebb piaci alapon megtenni, mint közpénzen.

Választás előtt állunk. Ön szerint mire számíthat a média, ha a Fidesz marad kormányon?

Akkor biztosak lehetünk benne, hogy lesz ellehetetlenítési törvény, mert a mézesmadzag után nem maradt más csak a korbács. A civil szektor és a független média nehéz helyzetbe kerül, amit a nemzetközi környezet is erősít. Trump kifejezetten abban érdekelt, hogy a magyar kormányt szembe fordítsa az unióval, és akkor elindulhatunk egy török úton. Ez nem azt jelenti, hogy újságírók esnek ki az ablakon, de azt már igen, hogy mindenféle rendőri zaklatásnak lesznek kitéve, és akár börtönbe is kerülhetnek.

És ha nem a Fidesz nyer?

Az uniós jogszabályok nagyon nagy segítséget nyújthatnak egy új médiajogi környezet megteremtéséhez, mert ezeket elvileg muszáj alkalmazni Magyarországon. Valójában egy nem fideszes kormány kapott a kezébe egy olyan jogot, ami a kétharmad megkerülését is támogathatja, hiába okoskodik majd Sulyok Tamás vagy az Alkotmánybíróság. A rendelet világosan fogalmaz, a közszolgálati média vezetőjét egy nyílt, diszkriminációmentes, szakmai pályázaton kell kiválasztani, ahogy arról is, hogy az állami hirdetéseket átlátható módon és szintén diszkriminációmentesen osszuk el. Tehát ez európai kötelezettségünk, ami erős felhatalmazást adhat egy következő kormánynak.

Magyar Péter nem mindig bánik kesztyűs kézzel a független médiával sem, de azt is sokszor elmondta, ha Tisza-kormány lesz, a sajtó szabadon végezheti a munkáját…

Fontos megjegyezni, ha Magyar Péter nem érzi, hogy a független média a keblére ölelné, és ennek hangot is ad, elmondja, szerinte miről kéne írni, az egy elég jó bizonyíték arra, hogy a független média tényleg független. Egyébként fogalmam sincs, hogy a Tisza mit tervez, és bizonyos szempontból mindegy is, mert az a fenyegetettség bizonyára elhárul, ami egy Fidesz vezetéssel járna. Ha Tisza nem költ ennyit állami hirdetésekre, és megszűnik, hogy a stratégiai partner nem hirdethet nem kormánypárti médiában, mert a fejére koppintanak, az már fellélegzés, mindenféle jogalkotás nélkül. Már az is más világot hozhat, ha a vezető politikusok nem cinikus módon aláznak mindenkit, aki nem ért velük egyet, hanem normális választ adnak számukra kevésbé kedvező kérdésekre is. Ez nem egy megugorhatatlan feladat, csak a szándék kell hozzá.

Mi lesz a kormánymédiával, ha veszít a Fidesz?

Hirtelen nagyon ellenzéki lesz. Ezt az ellenzéki vezetésű önkormányzatok esetén már láttuk. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a kormánymédiában elvesztették azt a tudást, ami egy újságírói munkához kell, mert belekényelmesedtek abba, hogy nincs elvárás, csak, legyenek tűzön-vízen át lojálisak a Fidesszel. Más ezt ellenzékből csinálni. Mondhatják, hogy az ő dolguk a hatalom kritikája, de az nem az, ha Bayer Zsolt továbbra is belehörög a Magyar Nemzetbe. Semmilyen visszaélés valódi feltárása tőlük nem várható, ők nem újságírók, és nincs egy másik garnitúra, akiket elővehetne a Fidesz, és képesek lesznek újságot írni. Ha visszaemlékezünk az összes nagy ellenzéki ügyet, például Márki-Zay Péter külföldi finanszírozását vagy Gyurcsány bukását sem ők tárták fel, hanem a 24.hu és a direkt36.

Az a tapasztalat, hogy azoknak a lapoknak az olvasottsága, amiket megvettek, és propagandával írták tele, beesett. Ebben a logikában mi értelme volt felvásárolni a Blikket?

Mára már megtanulták, hogy nem lehet tetszőlegesen átalakítani egy lapot, úgy, hogy az semmilyen módon nincs összhangban a korábbi működéssel, mert annak valóban az olvasottság látja kárát. Nem véletlen, hogy ki vásárolta fel a Blikket, Vaszily Miklós, aki régi médiaszakember, már a Fidesz előtt is az volt. Az index esetében, (ami szintén nála van), nem is zuhant be az olvasottság, hanem egy nagyon finom átmenettel oldották meg a helyzetet. A cikkek 80 százalékában úgy csinálnak, mintha egy valódi médium lennének, de amikor helyzet van, simán lehozzák a chat gpt-vel írt Tisza-programot, meg Mészáros Lőrinc interjúját, amit elolvasni sem tudna, nem hogy elmondani. A Blikk pont ilyen finom átalakuláson fog átmenni, az átlag olvasó nem fogja észrevenni, hogy itt valami történt, csak néha felbukkan majd a propaganda. Egyébként ha nyer a Fidesz, lesz egy átrendeződés, nem fognak mindent megtartani, az Origo, Ripost, Bors, amik már teljesen komolytalanná váltak, ennek áldozatául fognak esni, de a Blikknek lesz helye.

Mit gondol, ennyi idő elteltével elképzelhető egyáltalán, hogy létrejöhet egy konszenzusos médium, akár közszolgálati formában?

Nagyon mélyre mentünk a törzsi gondolkodásban, egy médium vagy az összes többi együttvéve nem tud kizökkenteni egy fideszes szavazót. De ez nem saját, hanem nemzetközi probléma, Miben különbözik egy Trump, vagy mondjuk egy AFD-szavazó? Ez az új vallás. Egy ilyen törzsi gondolkodásban újjáépíteni a közszolgálati médiát hatalmas kihívás lesz, bárki is végzi el egyszer ezt a feladatot.

Névjegy

Polyák Gábor magyar jogász és médiakutató, szakterülete a médiajog, a médiaszabályozás, a médiapolitika és a digitális platformok jogi környezete. Egyetemi docensként dolgozik az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékén, ahol régóta oktat és kutat. Alapítója, vezetője és kutatója a Mérték Médiaelemző Műhelynek, ahol a magyar és közép-európai médiarendszerek működését, a sajtószabadság helyzetét és a médiapiac strukturális problémáit vizsgálják.

A legfőbb ügyész csak szűkszavúan válaszolt Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő írásos kérdésére. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy elítélt pedofil környékezte meg a pétervásárai gyermekotthon lakóit, aki feltűnt az Orbán-féle Harcosok Klubja nyitórendezvényén.