„A zene az kell, mert körülölel, / és nem veszünk majd el. / Ha van elég szív, az sokat segít, / bár úgysem adjuk fel.” E sorok Dés László és Nemes István A zene az kell című dalából valók. A szám eredetileg a Valahol Európában című musicalben hangzik el, ma azonban akár mottója is lehetne a Hámori Máté vezette Danubia Zenekar és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös zenei szociális-integrációs programjának, a Közös hangnak.
A projekt legfrissebb eredménye az erre a dalra készült videóklip, amely a Danubia Zenekar YouTube-csatornáján látható. A december 5-én bemutatott felvételt rövid idő alatt már több mint 23 ezren tekintették meg. A klipben a programban részt vevő gyerekek, a nyíregyházi Cantemus Énekkar és a Danubia muzsikusai zenélnek együtt. A több mint száz zenész és énekes még a nyár folyamán vonult stúdióba; a felvétel a Bosch Magyarország Alapítvány támogatásával valósulhatott meg.
A Közös hang program 2021-ben indult, és azóta folyamatosan működik. Nem jótékonysági akcióról és nem alkalmi fellépéssorozatról van szó, hanem hosszú távú, személyes jelenlétre épülő együttműködésről, amely hátrányos helyzetű – többségében roma – gyerekeket kapcsol össze hivatásos zenészekkel. A kezdeményezés alapfeltevése egyszerű: a közös zenélés nem jutalom, hanem eszköz. Olyan kommunikációs forma, amely akkor is működik, amikor a beszéd kevésnek bizonyul. A Közös hang ebben az értelemben nem „zenét visz” egy közösségbe, hanem helyzetet teremt, amelyben megszólalhatnak azok is, akiknek erre kevés terük van.
A Danubia muzsikusai nem koncertvendégként érkeznek a Máltai Szeretetszolgálat jelenléti pontjaira. A hangsúly a visszatérésen, az ismeretségen és a bizalmon van. A foglalkozások kiscsoportos formában zajlanak: ritmusjáték, ének, egyszerű hangszerhasználat, improvizáció. Nem a zenei előképzettség számít, hanem az, hogy a résztvevők megtanuljanak figyelni egymásra, és megtapasztalják a közös alkotás élményét.
A Máltai Szeretetszolgálat biztosítja azt a szociális és intézményi hátteret, amely nélkül egy ilyen program könnyen idegen test maradna. A Danubia pedig azt a zenei tudást és nyitottságot hozza be, amely nem kánont közvetít, hanem nyelvet kínál. A klasszikus zene itt nem kulturális státuszszimbólumként jelenik meg: nem teljesítményt kér számon, nem rangsorol. Inkább gyakorlat, közös idő, jelenlét. Olyan eszköz, amely kapcsolatot hoz létre. A program célja nem az, hogy zenészeket képezzen, hanem hogy megerősítse a résztvevők önbizalmát, együttműködési készségét, és azt az alapélményt, hogy a saját hangjuknak súlya van.
A Közös hang csendes állítása, hogy a kulturális kirekesztés legalább akkora probléma, mint az anyagi és szociális kirekesztés. A projekt nem kínál gyors megoldásokat, és nem sikertörténetek kommunikálására épül. Inkább azt mutatja meg, hogyan lehet a művészet résztvevője, nem pusztán reprezentációja a társadalmi valóságnak.
Négy év működés után a Közös hang nem látványos, de stabil modellként van jelen a hazai kulturális és szociális térben.
Országosan már több régióban és tucatnyi településen működik a Máltai Szimfónia és a Közös hang; a programokban részt vevő gyerekek száma meghaladja az ezret. A 2026-os cél egy zenei szakgimnáziumi képzés elindítása és bővítése, amelyben a zenei pályára készülő fiatalok gimnáziumi keretek között készülhetnek a művészi hivatásra.
A Közös hang produkciója legközelebb december 21-én lesz látható és hallható a Budapesti Kongresszusi Központban, a Klasszikus karácsony koncerten – sok-sok gyerekkel, táncos- és zenészpalántával.
