Átszabhatja a kétharmad a választási törvényt

Nem fogják megváltoztatni a választási törvényt sem a mostani őszi, sem a jövő évi tavaszi parlamenti ülésszak során, állította a december 10-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, reagálva újságírói kérdésekre. Ami egy valódi jogállamban fel sem merülne, ám a Fidesz-KDNP-s kétharmad az elmúlt négy évben már többször is megtette, hogy egy esztendővel az aktuális választás előtt nyúlt bele a parlamenti vagy az önkormányzati voksolás jogszabályaiba. Másfelől Gulyás ilyet már korábban is állított: a május végi kormányinfón a HVG kérdésére többször is kijelentette, „a jövő évi választásokig nemcsak a Fidesz, hanem a KDNP-frakció sem fog semmit benyújtani, a választásnak sem az anyagi sem az eljárási szabályai sem változnak. (…) Van egy világos szabály a választójogi törvényben, ami az anyagi jogi szabályokra vonatkozik, hogy azok a választást megelőző évben nem módosíthatók. (…) Semmilyen szándék a választójogi törvény módosítására nincsen. Nem is lesz ilyen. Megnyugtatom. Kétharmados többséget igénylő szabályozás, és ilyen kormányzati szándék nincsen. És frakciószándékról is tudnék szerintem, ha lenne”.

Ehhez képest szűk három héttel később, a tavaszi ülésszak utolsó napján a kormánypárti kétharmad elfogadta azt a KDNP-s indítványt, amely eltörölte a kampányfinanszírozási plafont, ami, ugye, bárhogyan is nézzük, de a választás anyagi jogi szabályaira vonatkozik. Nem véletlen, hogy a kancelláriaminiszter december eleji kijelentése óta sokakban felmerült, a kormány ismét a választási törvény valamilyen módosítására készül. Tóth Zoltán választási szakértő szerint ráadásul még csak nem is jogellenesen, a hazai jogban ugyanis nincs olyan szabályozás, ami tiltaná, hogy az aktuális voksolás előtti egy évben már nem lehet hozzányúlni az adott törvényhez.

- Egy EBESZ-ajánlás létezik, amely feltételezi, hogy jogállamban ilyen nem történik, ám ennek figyelmen kívül hagyásának nincsenek jogi következményei – magyarázta Tóth Zoltán. Aki azt is megjegyezte, hogy Gulyás legalábbis csúsztatott, hiszen január 1-től lép hatályba 40, a választási törvény valamely részével kapcsolatos módosítás, többek között, hogy a választás időpontjának kihirdetését a voksolás előtt 70-90 napra bővítette az Országgyűlés.

– A sajtó és az átlagember a választási törvény módosítása kapcsán csak a legnagyobb publicitást kapott változtatásokra emlékszik, mint például a parlament létszámának csökkentése, vagy a körzethatárok átrajzolása. Pedig az elmúlt lassan másfél évtizedben a januárban hatályba lépőkkel együtt a választási vagy a választási eljárási törvény 3340 helyen módosult! Ez mutatja a valódi változásokat, nem pedig, hogy mikor történt valami nagyobb, a közhöz is eljutó módosítás, s persze ez illusztrálja igazából a jogállamiság hiányát.

A választási szakértő hozzátette, természetesen az ellenzéki pártoknak annál rosszabb, minél közelebb esik a törvénymódosítás az adott választáshoz, hiszen – ellentétben a kormánypártokkal, akik a kidolgozás ideje alatt egyúttal fel is készülnek a változásokra – kevesebb lehetőségük van reagálni a módosulásokra. Tóth Zoltán szerint éppen ezért sem lenne meglepő, ha a kétharmad a jövő évi voksolásig mégis ismét hozzányúlna a törvényhez, s ezt megtehetné akár két nappal a választás előtt is, vagy éppen korábban megszavazna valamilyen módosítást, ám úgy rendelkezne, hogy csak közvetlenül a voksolás napja előtt lépjen hatályba.

Cseppet sem mellékesen Gulyás Gergely állítását, hogy a jogszabályok nem engedik, hogy az aktuális választás előtti évben módosítsák az adott választásra vonatkozó törvényt, az orbáni kétharmad az elmúlt években már többször is megcáfolta (a rendszerváltás óta amúgy a parlament nem nyúlt a törvényhez 12 hónappal az aktuális választások előtt). Négy esztendeje év végén a Fidesz-stróman, a magáról kvázi egyszemélyes pártot elnevező, az országgyűlésben akkor a függetlenek között ülő, de a kormánypártok narratíváját teljesen átvevő ex-jobbikos Volner János indítványát szavazták meg, s így 2022-ben egy napon lehetett tartani az országgyűlési választást és a „gender-népszavazást”. Ezzel a választási eljárási törvény módosult öt hónappal a voksolás előtt. 2023 év végén az önkormányzati választás fővárosi közgyűléssel kapcsolatos választási folyamatát írták át mi hazánkos javaslatra, fél esztendővel a szavazás előtt. Míg idén júniusban a kampányköltések felső határát törölték el, és bár egyelőre nem tudni hivatalosan, mikor lesz jövőre a voksolás, de bizonyosan nyár előtt, azaz ebben az esetben is rácáfolt a parlamenti kétharmad Gulyás Gergely állítására, hogy a magyar jog nem engedi az esztendőn belüli módosítást.