Beneš-dekrétumok: Orbán Viktor nem ér rá megvédeni a felvidéki magyarokat, helyette az RMDSZ képviseli őket az Európai Unióban

Fáklyás felvonulást tartott a szlovákiai Magyar Szövetség szombaton este Dunaszerdahelyen. Pénteken este Rimaszombaton volt néma fáklyás menet. Kedden Pozsonyban szervezett a büntetőtörvénykönyv módosítása elleni tüntetést a legnagyobb szlovákiai ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia. A rendezvény egyik szónoka a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László volt.

A szlovákiai magyarok az ellen tiltakoznak, hogy a Robert Fico vezette kormánykoalíció december 11-én gyorsított eljárással egy, a btk-t módosító salátatörvényben többek között a II. világháború utáni magyar és német kitelepítéseket elrendelő Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését is bűncselekménnyé nyilvánítja. A pozsonyi kabinet ezzel a lépéssel visszahoznak a szlovák jogrendbe egy nyolcvan évvel ezelőtt is diszkriminatív, a magyar és német kisebbséget kollektív bűnösnek minősítő törvényt. Ezek a II. világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó dekrétumok a kollektív bűnösség rögzítésével tették lehetővé az akkori kitelepítéseket, és azt, hogy az állam területén élő magyarokat és németeket megfosszák alapvető jogaiktól és vagyonuktól.

A gyorsított eljárással elfogadott jogszabály korlátozza az általános szabadságjogokat és nehezíti a szervezett bűnözés elleni harcot azzal, hogy megszünteti a Bejelentővédelmi Hivatalt. Bűncselekmény lesz a „választási kampányba való beavatkozás” külföldi támogatással (Ficoék a progresszív, liberális pártokat vádolják azzal, hogy külföldi kampányfinanszírozást fogadtak el), és akár 6 hónapos börtönbüntetés is kiszabható azokra, akik megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumokat. A szlovák többségnél elsősorban az vágta ki a biztosítékot, hogy a módosítás gyakorlatilag lehetetlenné teszi az együttműködő vádlottak vallomásának felhasználását a bíróságokon, a pzsonyi kabinet így próbálja menteni a koalíciós pártok korrupcióval vádolt képviselőit, elsősorban Tibor Gašpar volt rendőrfőkapitányt, a Smer képviselőjét. Mindezt azt követően, hogy 2023 végén, 2024 elején már végrehajtottak egy átfogó igazságügyi és büntetőjogi „reformot”, amikor felszámolták a súlyos bűncselekményekkel és korrupciós ügyekkel foglalkozó Speciális Ügyészséget (ÚŠP). A lépést azzal indokolták, hogy az ÚŠP politikai alapon működött és emberi jogokat sértett. Tény, hogy ez a testület helyezte vád alá korábban többek között Robert Ficót és Tibor Gašpart is. A Speciális Ügyészség hatásköre átkerült a főügyészségre, amelynek vezetőjét gyorsan lecserélte a Fico-kormány. A mostani törvénymódosítás, a Bejelentővédelmi Hivatal felszámolása ellen azonban már Maroš Žilinka főügyész is tiltakozik, alkotmányellenesnek tartja a tervezetet. Peter Pellegrini államfő egyszer már megvétózta a törvényt, az Európai Bizottság pedig figyelmeztette Pozsonyt, hogy ennek következményei lesznek. A Robert Fico mögötti többség azonban megtörve az elnöki vétót, december 11-én újra megszavazta a jogszabályt.

Peter Pellegrininek karácsonyig van ideje mérlegelni, megvétózhatja vagy visszaküldheti a parlamentbe a jogszabályt, amelyet egyelőre felfüggesztett és vizsgál az alkotmánybíróság. Az államfőt vétóra szólították fel az ellenzéki pártok, a Magyar Szövetség és mintegy 150 ügyész is. Pellegrini azt ígéri, szakmai alapon, szakértőkkel és bírókkal egyeztetve dönt. Az államfő a Beneš-dekrétumok ügyében is kritikusan nyilatkozott. Egy vasárnapi televíziós műsorban bírálta annak napirendre tűzését és határozottan elutasította, hogy rájuk hivatkozva ma örökölt földet lehessen elkobozni.

A szlovák elnök először idén februárban Komáromban tett ígéretet arra, hogy összeállítanak egy grémiumot, amely egyszer s mindenkorra véget vet a Beneš-dekrétumok körüli vitáknak. Az ügy azzal vált forróvá, hogy Progresszív Szlovákia (PS) párt nemrég kihelyezett frakcióülést tartott Komáromban, miután a pártelnök Michal Šimečka és Ódor Lajos volt kormányfő vezette progresszívek felkerestek több csallóközi magyar települést. Michal Šimečka ekkor jelentette ki, hogy nem szeretné, ha a Beneš-dekrétumokat továbbra is visszaélésekre használnák, és hogy 2025-ben is igazságtalanságok forrásai legyenek. Ficoék erre válaszul bűncselekménnyé minősítették a dekrétumok megkérdőjelezését is.

Szlovákiában minden hatályos magyarellenes törvény annak a Robert Ficónak a nevéhez fűződik, akinek a negyedik kormánya már többször nekifutott a nyelvtörvény szigorításának is, egyelőre sikertelenül. Orbán Viktor „nemzeti” kormánya sem az ellen, sem a Beneš-dekrétumok miatt nem tiltakozott, a miniszterelnök azt állította, tanulmányozniuk kell pontosan miről van szó, de a „felvidéki” magyarokkal kapcsolatban állnak. Hogy mikor tárgyalnak erről Robert Ficóval nem tudja, mert „tele a naptáruk”, mondta a múlt heti EU-csúcs idején, amikor az orosz befagyasztott vagyon és az Ukrajnát támogató uniós kölcsön kérdésében épp intenzíven egyeztetett a szlovák kollégával.

A Fidesz nemcsak hogy nem segíti a szlovákiai magyar kisebbség kollektív bűnösségét megerősítő törvény elleni lépéseket, múlt héten egyenesen megakadályozta, hogy azt az Európai Parlament napirendjére tűzzék. A kezdeményezés a Tisza Párté volt, az Európai Néppárt minden tagpártja támogatta, az Orbán által gründolt Patrióták viszont ellenezték és egy trükkel megakadályozták.

Az a rég nem látott helyzet állt elő, hogy a Beneš-dekrétumok ügyében az Orbán-kormány az RMDSZ-szel is szembekerült. Az erdélyi magyar szervezet ugyanis tartja magát ahhoz a korábbi vállalásához, hogy míg nincs brüsszeli képviselete a szlovákiai magyaroknak, addig az ő ügyeiket is képviselni fogják. Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője többször felszólalt a Beneš-dekrétumok ügyében, és a különböző munkacsoportokban napirenden tartja a kérdést. Az RMDSZ múlt csütörtökön támogatta a Tisza Párt előterjesztését is, amelyet a Patrióták meghiúsítottak.

A Beneš-dekrétumok ügyének megnyugtató rendezése nyilvánvalóan elsősorban a szlovák társadalmon és a szlovák ellenzéki pártok akaratán múlik. Az Orbán-kormány eddigi „támogatása”, a Magyar Szövetség és elődje, az MKP fiókpárttá degradálása, a szervezet átterelése a „szuverenista” Fico mögé azonban nehezíti ezt. Gubík László egy éve vette át a Szövetség vezetését, azóta lassan megpróbálta középre pozícionálni pártját. Kedden első alkalommal vettek részt egy ellenzéki, Robert Fico elleni tüntetésen, ahová a progresszívek hívták meg a magyar szervezetet. Az ellenzék másik nagy pártja, a liberális SaS kifogásolta a Szövetség részvételét, a SaS elnök Branislav Gröhling nem volt hajlandó egy színpadra állni a magyar vezetővel, mert akit szerinte „Orbán Viktor meghosszabbított karjának tekintenek Szlovákiában”.

Minden segítségre szükség van 

A szlovák elnök vétóját kéri a jogfosztó törvényre a Magyar Szövetség. De mi van akkor, ha az elnöki vétót megtörve mégis életbe lép a jogszabály? -kérdeztük Gubík Lászlótól, a Magyar Szövetség elnökétől.

Van bármi esély arra, hogy Peter Pellegrini elnök megvétózza a törvényt? Illetve ha az ő vétóját megtöri a parlament, akkor van reális esély arra, hogy ne lépjen hatályba ez a törvény?

Az esély természetesen megvan, a realitás egy másik kérdés. Mi megtesszük, ami tőlünk telik. Én a keddi pozsonyi és a szombati dunaszerdahelyi tüntetésen is felszólítottam a köztársasági elnököt, hogy

Úgyhogy bízunk benne, hogy eljut az üzenetünk a Grassalkovich-palotába. Természetesen, ha ez megtörténik, akkor is a jövő évi első parlamenti ülésen, január végén a parlament még mindig megtörheti az elnöki vétót, de az már aztán egy másik történet. Mi erre is nyilván reagálni fogunk.

2021 júliusában az Európai Bizottság akkori igazságügyi biztosa azt mondta, a Beneš-dekrétumok történelmi dokumentumok, amelyeknek már nincs joghatása, és különben sincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna . A 80 éves törvény alapján viszont több száz kisajátítást hajtottak végre az utóbbi időkben. Azzal, hogy most a szlovák parlament megerősítve visszahozza a jogrendbe, megnyílik a lehetőség arra, hogy ennek uniós szinten is legyen következménye?

Eleve hamis az az értelmezés, hogy a dekrétumok történelmi dokumentumok lennének. Ha történelmi dokumentumok lennének, akkor nem alkalmazhatnák őket, márpedig a gyakorlat, a földtulajdon elkobzások révén azt mutatja, hogy érvényesek és hatályban is vannak. A Beneš-dekrétumok elnöki rendeletek, ebből születtek azok a parlamenti határozatok, amelyek ezeket aprópénzre váltják. A földkisajátításokra a szlovák parlament 104/1945-ös vagyonelkobzási rendelete a jogalap. Vagyis nem közvetlenül alkalmazzák az elnöki dekrétumokat, hanem közvetve, így mégiscsak érvényesek.

érdemes a nemzetközi fórumok elé is vinni , meg hát ahová csak lehet.

Az idén már az ENSZ kisebbségi fórumán és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója napirendjén is szerepelt a kérdés. /E két szervezettől kannak-e, kaphatnak-e gyakorlati segítséget?

Az ENSZ kisebbségi fórumára a jogászunk, Nagy Dávid vitte el az ügyet. A FUEN korábbi elnöke, Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője az Európai Parlamentben is felszólalt a kérdésben. Minden segítség fontos, a kérdést tematizálni kell, mindenhol, ahol csak lehet, beleértve a nemzetközi sajtót is, hogy minél több emberhez, adott esetben minél több döntéshozóhoz eljusson a probléma. Hogy ez milyen cselekvésre készteti az illetékeseket, az megint egy más kérdés, de ezt a hangyamunkát el kell végezni, ha eredményt akarunk.

Amióta december 11-én a szlovák parlament megszavazta a büntetőtörvény módosítását és bűncselekménnyé minősítette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését is, az Orbán-kormány hallgat. Arra a kritikára, hogy nem áll ki a szlovákiai magyar kisebbség mellett a miniszterelnök, a külügyminiszter és a nemzetpolitika felelősei is rendre állítják, hogy folyamatosan egyeztetnek a Magyar Szövetséggel és személyesen Önnel is. Mit vár el a Szövetség az Orbán-kormánytól, milyen segítséget kért és milyen segítséget kapott eddig Budapesttől?

Mi nem küldtünk ilyen segélykiáltásokat az éterbe, sem a magyar kormány felé, sem máshová. Mi tartjuk magunkat ahhoz, hogy védjük az álláspontunkat és küzdünk a jogainkért idehaza a magunk egyelőre parlamenten kívüli eszközeivel, de természetesen üdvözlünk minden segítséget legyen az nemzetközi szervezet, diplomáciai testület, a magyar kormány vagy bárki, aki ebben a maga eszközeivel segíteni tud. A magyar kormánynak nyilván alkotmányos kötelessége is az, hogy felelősséget visel a határon túli magyarokért. Az, hogy a diplomáciai eszköztárban mi az, ami bevethető, mi az, ami nem, na ebbe a világba én már nem látok bele.

Az egyik ilyen eszköz a szlovák-magyar alapszerződés alapján működő kisebbségi vegyesbizottság. Ebben a testületben napirenden van a Beneš-dekrétumok kérdése és a szlovák kormány által tervezett nyelvtörvény szigorítása?

Hát igen, akad több gond is, nemcsak a dekrétumok. A nyelvtörvény szigorítására már több kísérletet is tett a kulturális tárca, de egyelőre nem tudták átvinni a parlamenten. De itt van a nemzetiségi iskolák ügye is. A kormány rendelete szerint a 250-es diáklétszám alatti iskolák - a kisebbségi, így a magyar iskolák háromnegyede is egyébként ilyen - finanszírozási szorzója kisebb lesz. Ez komoly veszély a kisebbségi oktatásra nézve.

Pozitív diszkrimináció nélkül a kisebbségi iskolák gyakorlatilag nem tudnak működni. Ha ezt megszüntetnék például Romániában, akkor az erdélyi magyar iskolák jó részét is be kellene zárni.

Az adott ország politikai kultúrájának vagy kulturáltságának a fokmérője az, hogy a nemzetiséget mennyire becsüli meg, hogy milyen lét- és intézményi feltételeket biztosít számára. Értesülésem szerint valamikor a jövő év elején ülésezik majd a szlovák-magyar vegyesbizottság. Hát lesz miről beszélgetni, az egészen biztos.

Az RMDSZ a szlovákiai magyarok támasza

Az RMDSZ részéről hosszú távú vállalás volt a felvidéki magyar közösség ügyeinek brüsszeli képviselete, addig mindenképpen, amíg a felvidéki magyarok visszaszerzik saját EP-képviselői helyüket, nyilatkozta a Népszavának Vincze Lóránt, az RMDSZ brüsszeli képviselője. Ő 2016-tól idén októberig volt a FUEN elnöke, mandátuma lejárta óta a FUEN-en belül a Magyar Közösségek (MKM) Munkacsoportjának a vezetője. Jelenleg a FUEN elnöke Schubert Olívia a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettese. Ezen túl az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának (Intergroup) elnöke is, ebben a minőségében aktívan napirenden tartja a Beneš-dekrétumok kérdését. Elmondása szerint mindvégig egyeztetett a szlovákiai magyar közösség vezetőivel az EP fellépés lehetőségeiről és témáiról, most pedig azt tapasztalja, hogy Gubik László vezetésével a Magyar Szövetség aktívabb és elkötelezettebb a brüsszeli lehetőségek kihasználására.

ezekre hivatkozva a Szlovák Földalap ma is koboz el földterületeket magyar és német EU-s állampolgároktól.

A szlovák parlament december 11-én fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, másnap a FUEN határozatban ítélte azt el.

December 17-én az RMDSZ képviselője parlamenti felszólalásában „döbbenetesnek” nevezte, hogy „2025-ben, az Európai Unió szívében még mindig alkalmazzák a kollektív bűnösség szégyenteljes elvét. Szlovák állami hivatalok ma, a jelenben koboznak el földtulajdonokat külföldi állampolgároktól, magyar és német származásúaktól a történelminek tekintett Beneš-dekrétumokra hivatkozva”. Hangsúlyozta: az, hogy a pozsonyi törvényhozás fél évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik vitatni merészelik e dekrétumok helyességét, nemcsak a tulajdonjog, hanem a véleményszabadság sárba tiprása is, hívta fel a figyelmet Vincze Lóránt.

December 18-án az EP kisebbségi Intergroup csoportja Nicolas Levrattal, az ENSZ kisebbségi különmegbízottjával egyeztetve arról döntött, hogy írásbeli kérdéssel fordul az Európai Bizottsághoz. Ezt ma, december 22-én nyújtják be. Álláspontjuk szerint a szlovák eljárás az EU több értékét sérti - a javak és szolgáltatások szabad áramlását, a magántulajdon védelmét, az őshonos kisebbségek védelmét - az EU Alapjogi Chartáját sértő cselekedetek miatt. Ezt az Intergroup minden tagja aláírta, hangsúlyozta Vincze. (A tagok egyike Vicsek Annamária, a Fidesz szerbiai magyar, szabadkai képviselője, szerk.)

Vincze elmondta, hogy múlt csütörtökön az EP plenáris ülésén a jogállamisággal kapcsolatos általános jelentéshez a Tisza párti Dávid Dóra nyújtott be szóbeli módosítást, ez ellen legalább negyven képviselő tiltakozott, így nem került szavazásra. A javaslatot a néppárti frakció teljes egészében támogatta volna. (Az RMDSZ politikusa ugyan nem nevesítette, de a tiltakozók a Patrióta frakció tagjai voltak. szerk)

„Meggyőződésem, hogy a Szlovákiában történtek jogállamisági kérdés is. Én hosszú évek óta többedmagammal sürgetem, hogy az őshonos kisebbségek jogai is legyen az EU jogállami vizsgálatainak tárgya, hiszen az EU Szerződések második cikkelye egyértelművé teszi, hogy valamennyi kisebbségi csoportot alapértékként védi az EU, nem csupán egyes csoportokat, ahogy ma jár el a Bizottság. Azt hiszem ez a megfelelő csapásirány, el kell érni, hogy a Bizottság érdemben foglalkozzon a szlovákiai helyzettel. Ezért az EP-ben eljárást kezdeményezünk a LIBE szakbizottság jogállamisági munkacsoportjában”, mondta az RMDSZ politikusa.