A torna királynője
2025. január 2. Egy héttel a 104. születésnapja előtt hunyt el Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, aki pályafutásával azt üzente: az ember képes újrakezdeni akár többször is az életét.
Mindent elmond a neki jutott történelmi korról, hogy ugyan Klein Ágnes néven anyakönyvezték, de már a Keleti nevet tette világhírűvé. Édesapja a holokauszt áldozata lett. 18 évesen mutatkozott be a válogatottban, 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. A háborút Szalkszentmártonban, hamis papírokkal vészelte át. Az 1948-as londoni olimpián a válogatott csapat tagja volt, de szalagszakadása miatt nem indulhatott. Négy évvel később pótolt mindent: az 1952-es helsinki olimpián a talaj bajnoka lett, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert, két évvel később pedig felemás korláton világbajnoki aranyat ünnepelhetett.
Az 1956-os melbourne-i olimpián tarolta le a sportágat, három szeren (talaj, gerenda, felemás korlát) és a kéziszercsapatban nyert. Sok társához hasonlóan új életet kezdett, nem tért haza, Ausztráliában maradt, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol főiskolai tanár és edző volt, miközben 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője lett. 1990-től egyre több időt töltött Magyarországon, lényegében már itt élt élt. Az ő nevét viseli az izraeli országos tornászbajnokság, míg Magyarországon 2021-ben róla nevezték el az UTE tornacsarnokát.
Halálát megelőzően tüdőgyulladással szállították kórházba, amelyet légzési nehézségek és szívelégtelenség követett. A halál álmában érte, majd 104. születésnapján, 2025. január 9-én, zsidó szertartás keretében helyezték végső nyugalomra a Kozma utcai izraelita temetőben.
Aki egyszer sírt
2025. április 3. Tragikus hirtelenséggel 74 éves korában hunyt el Sterbinszky Amália, az évszázad legjobb magyar női kézilabdázója. Dániai otthonából rosszullét miatt szállították egy koppenhágai kórházba, de már nem tudtak segíteni rajta. Karrierje során mindig a közösséget, a csapatot helyezte előtérbe, úgy lett egy korszak meghatározó játékosa, hogy eközben végig másokat is menedzselt. Például az akkor 28 éves Mocsai Lajost, aki hihetetlenül fiatalon kapta meg a lehetőséget, hogy a Vasas női csapatát vezesse. Első edzése előtt az öltöző felé ballagott, amikor a nyitott ajtón át hallotta, amint Sterbinszky beszédet tart társainak. Azt mondta, amíg én ennek a fiatalembernek mindent elvégzek, addig ez nektek is kötelező. Ha pedig nem leszünk sikeresek, akkor majd számon kérjük, hallatszott ki az öltözőből.
De nem volt mit számon kérnie, mert az edzőnél négy évvel idősebb Sterbinszky a Vasassal BEK-aranyat ünnepelhetett. Az aranykorszak 1973 és 1982 között tartott Angyalföldön, majd visszavonulásáig a dán IF Helsingör együttesét erősítette. Dániában találta meg nyugalmát, élete hátra lévő részét ott töltötte.
A futballtanár
2025. április 22. Életének 86. évében, Pécsen távozott az élők sorából Garami József korábbi labdarúgó és vezetőedző, aki 1987-ben négy mérkőzésen irányította a magyar válogatottat, valamint edzőként 797 NB I-es bajnokin ült a kispadon. A vele kapcsolatos többtucatnyi legenda közül az egyik (még ha nem is igaz) nagyjából bemutatja szórakozott professzori énjét. A Ferencváros és az MTK összecsapásai mindig kiemelten magas polcra kerültek nála, hiszen mindkét csapatot vezette. Az egyik örökrangadón az oldalvonalon állva odaszólt a kispadon ülő technikai asszisztensnek, hogy kezdjen melegíteni az egyik játékos, mert beküldi. De hát mester, az a srác a másik csapatban játszik! – volt a válasz. A kedves sztori igazságtartalmáról nincs megbízható információ, valószínűleg nem is igaz, de hogy elterjedhetett, csak azt bizonyítja: bármelyik csapatot vezette, azt a haláláig a szívében őrizte.
A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett, majd 1964-ben végzett a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar–orosz–testnevelés szakán. Örökre tanárember maradt, még ha életét az öltözőben is töltötte. A Pécsi MSC vezetőedzője lett, és 1992-ig tartó edzősége alatt érte el a pécsi foci legsikeresebb időszakát a bajnoki ezüsttel. Aztán az Újpest vezetőedzőjévé nevezték ki, majd 1996-ban lett először az MTK vezetőedzője, s bajnoki címet szerzett az együttessel. Következett a Győri ETO és a bajnoki negyedik hely. A Ferencváros kispadjára 2002-ben ült le, a mérleg itt is egy bajnoki arannyal gyarapodott. Egy év után visszatért az MTK-hoz, ugyancsak aranyozott, aztán szakmai vezetőként segítette a klubot. 80. születésnapján róla nevezték el a pécsi utánpótlásképző-központot.
A magyar bajnokságot 11-szer nyerte meg, ötször volt gólkirály, kétszeres dán bajnok, BEK-győztes, háromszor választották az év legjobb magyar kézilabdázójának. A válogatottban 239 mérkőzésen szerepelt, egy világbajnoki ezüst- és három bronzérmet szerzett. Hatása leírhatatlan, mégis mindvégig szerény és alázatos volt, soha nem élt a múltban, mindig előre tekintett. Nyilvánosan talán csak egyszer érzékenyült el, amikor Markovits László, a Vasas SC elnöke meghívta az új kézilabda csarnok átadóünnepségére. „Amikor elárulta, hogy rólam nevezik el a csarnokot, elsírtam magam” – mondta. Az átadón úgy fogalmazott, hogy „noha előre készültem a mai napra, de bevallom, ez volt pályafutásom legnehezebb felkészülése.”
TOP 85
2025. október 8. 84 éves korában távozott Mezey György mesteredző, az MLSZ Életműdíjasa, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, aki 35 mérkőzésen irányította a nemzeti együttest, amellyel az 1986-os világbajnokságra is kijutott. Ezt azóta senki nem tudta megismételni a magyar futballban. Ígéretes karrierjét lényegében kettétörte a szovjetektől a vb-n elszenvedett 6-0-s vereség, amelyet azóta is a magyar futball legnagyobb rejtélye övez. Szakmailag megelőzte a korát, olyan letámadásos taktikát eszelt ki, hogy válogatottja teljes joggal állt az 1985-ös európai ranglista élén, a világranglista negyedik helyén. A csoportelsőként kivívott mexikói vb-szereplés előtt ő és a csapat is csúcsformáját futotta. Mai szemmel nézve leírni is hihetetlen, de az a válogatott tényleg minden meccsén győzelmi eséllyel lépett pályára.
A vb előtt a Népstadionban 3-0-ra legyőzött brazil válogatott elleni siker végképp megrészegítette a szocialista Magyarországot: nem csoda, nemzetközi szinten ez a tizenegy férfi és a kapitány volt az ország egyetlen nemzetközileg is sikeres projektje. Mezey nem csak taktikájával, de intelligenciájával is megelőzte korát. A politikai- és a sportvezetés, meg a szurkolók azonban nem bocsátották meg neki a mexikói bukást, a legképzettebb magyar szakember ezután évekre elmenekült az országból és külföldön vállalt munkát. Sokra érdemes csapata sem kapta meg a második esélyt, az utánuk következő generációk pedig legfeljebb néhány villanás erejéig voltak képesek megidézni elődjeiket. Élete jelentős részében elkísérte a csúcsidőszak sikerélménye, email-címe egy ideig úgy kezdődött: top85@
