„Ne csak jó muzsikus legyek, hanem jó ember is”

Balázs János számára pályakezdése óta meghatározó Liszt Ferenc és Cziffra György művészi öröksége, amelyre a hangszeres virtuozitás és muzikalitás mellett belső szabadság, kockázat- és felelősségvállalás is jellemző. ImprovisArt című szólólemezét 2021-ben, Cziffra György születésének centenáriumára készítette el, s azóta ebből sajátos hangversenykoncepció született. „Az európai zenetörténetben sokáig természetes volt, hogy az alkotó- és előadóművészet együtt fejlődött” – mondja Balázs János. „Bach fantasztikusan improvizált, akárcsak Liszt Ferenc, de még Bartók vagy Rahmanyinov is magától értetődően komponált és játszott ugyanazzal a lélegzettel.” Az elmúlt negyven-ötven évben viszont kettévált az alkotói és előadói szerepfelfogás: a zeneszerzők általában nem játszanak magas szinten hangszeren, az előadóművészek többségének pedig nincs meg a kellő zeneismerete, elméleti tudása. „Az improvizációt sokan a jazzhez vagy a szórakoztató zenéhez kötik, sőt néhányan azt hiszik, hogy ezzel könnyen lehet nagy sikereket elérni. Pedig a klasszikus rögtönzéshez nemcsak saját, pillanatnyi érzések kellenek, hanem mindaz, amit az elmúlt 300-400 év zenéjéről tudunk, beleértve a szolfézs, összhangzattan, zeneirodalom alapos ismeretét.”

Balázs János szólóestjein a nagy romantikus remekművek, elsősorban Liszt Ferenc alkotásai mellett mindig szerepelnek Cziffra-átiratok, kortárs kompozíciók és improvizációk. Őszi-téli koncertjein többször is játszotta Liszt nagy formátumú alkotását, a Dante-szonátát, amelynek irodalmi és filozófiai háttere is egyre jobban érdekli. Az is előfordul, hogy kívánságműsort hirdet: a szünetben érkezhetnek a kérések, majd sorsológömbből, nyilvánosan húzza ki a koncert második felének repertoárját. Így szólaltatott meg a közelmúltban olyan „slágerszámokat”, mint a Bolero (Ravel), a Haláltánc és a La campanella (Liszt), a Holdfény (Debussy), valamint ráadásként akár a Diótörő (Csajkovszkij), az Allegro barbaro (Bartók) és magyar népdal-parafrázisok. A kortársak közül leggyakraban Dubrovay László darabjait játssza, akinek már összes zongoraművét lemezre vette – a szerzővel szorosan együttműködve. Mindezek mellett zongoraversenyek szólistájaként is rendszeresen színpadra lép.

A 37 éves zongoraművész az elmúlt hetekben szólóestet adott a Müpában és a New York-i Carnegie Hallban, valamint többször is koncertezett Olaszországban. A vatikáni magyar kápolna felszentelésének évfordulóján Liszt Ferenc vallásos ihletésű kompozícióit játszotta; ezt követően találkozott XIV. Leó pápával, aki – feleségével és kislányával együtt – áldásban részesítette. „Életre szóló élmény volt ez, ami arra ösztönöz, hogy ne csak jó muzsikus legyek, hanem jó ember is” – mondja. A Carnegie Hall-beli bemutatkozás pedig nemcsak azért volt bakancslistás számára, mert Cziffra György 1957-ben, a New York-i Filharmonikusokkal emlékezetes sikerű hangversenyt adott itt, hanem azért is, mert már gyerekkorában innen hallgatta a legnagyobb zongoristák szólóestjeit. Liszt, Cziffra, Eötvös Péter és Dubrovay László művei, saját rögtönzései által hangsúlyosan magyar műsort vitt New York-ba, amit a közönség ráadások kérésével, felállva tapsolással fogadott. Nem sokkal később a 2026 őszére szóló visszahívás is megérkezett.

Balázs János kezdeményezésére és művészeti vezetésével 2016 februárjában indult a Cziffra György Fesztivál, amely a 2021-es centenárium óta nemzetközi sorozattá vált, a többi között Londonban, Rómában és Brüsszelben is sikert aratott. A koncertek mellett olykor társművészeti programok is segítik Cziffra örökségének újrafelfedezését (ld. keretes írásunkat). Az alapító kiemelten fontosnak tartja, hogy folytassa azt a fiatal művészeket felkaroló és segítő munkát, amely Cziffra György életében is nagy hangsúlyt kapott. Mostanra több mint száz fiatal tehetség pályakezdését kísérik – mesterkurzusokkal, díjakkal, önálló fellépésekkel. A program gerincét klasszikus zene adja, de megjelenik a jazz és a könnyűzene is, ahogyan az Cziffránál is természetes volt. A 2026-os fellépők között olyan művészek lesznek, mint David Fray, Leonidas Kavakos, Bogányi Gergely, Miklósa Erika, Baráti Kristóf vagy éppen Törőcsik Franciska és Lackfi János. Közben a fesztivál továbbra is az egyedi művészi élményeket keresi: „a technikai perfekció fontos, de a művész útja ott kezdődik, ahol az egyéni hangja megszületik” – fogalmaz Balázs János.