A 2025-ös költségvetés is teljesen elvétette az Orbán-kormány, a hatalmas decemberi pénzszórás miatt az éves hiány 5738,7 milliárd forint lett, ami 140 százaléka a költségvetési törvényben engedélyezett 4123 milliárd forintnak. Miután a repülőrajt elmaradt 2025-ben a költségvetés bevételi nem nőttek a tervezett mértékben. A kabinet, illetve Fidesz politikai népszerűsége ezzel együtt folyamatosan romlott, ezért a kormány fedezet nélküli, jóléti intézkedésekhez nyúlt már tavaly, ami a kiadásokat növelte.
A két tendencia eredőjeként a kabinet folyamatosan emelte a hiánycélját, Nagy Márton gazdasági miniszter novemberben azt ígérte, hogy 5055 milliárd forintnál nem lesz magasabb folyó pénzforgalmi hiány, ami – az EU-s összehasonlításban fontos – eredményszemléletű elszámolásban a GDP 5 százalékának felel meg. Mint látható Nagy Márton alig két hónap alatt képes volt szűk 700 milliárd forintot tévedni, ami azt jelenti, hogy az eredményszemléletű hiány lényegesen meghaladja a GDP 5 százalékát, ami miatt túlzott deficit eljárás indulhat Magyarország ellen – de ez már a következő kormány problémája lesz.
Nagy Márton bejelentette, hogy a vártnál rosszabb gazdasági mutatók miatt emelik a jövő évi hiánycélt és a bankadót is„Az ötszázalékos hiánycél jelenlegi ismereteink szerint megvalósult, sőt, még valamivel kedvezőbb is lehet ez a szám”Mivel a magyar kormány teljes titokban kezeli az ország pénzügyeit, így nem lehet látni, hogy decemberben mitől szállt el ilyen mértékben a költségvetési deficit. November végén még csak 4070 milliárd forintot jegyezhettünk fel, ez alapján pedig feltételezhető volt, hogy némi decemberi pénzszórással együtt is 5000 milliárd forint alatt maradhat a 2025-ös hiány. Ehhez képest a 5739 milliárdos költségvetési lyuk nagyon kellemetlen meglepetés. Az NGM szinte semmilyen magyarázattal nem szolgál rövid közleményében, hogy mi az oka a decemberi 1668 milliárdos túlköltésnek, egyetlen tételt említenek meg: a decemberi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át az év utolsó napjaiban, ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg. Mindezt figyelembe véve a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult – írták -, ám ez utóbbi mondatból egy szó sem igaz, hisz korábban nem létezett olyan kormányzati terv miszerint a hiány 5500 vagy akár 5739 milliárd forint lenne.
Sokba lesz ez a választási pénzszórás, az MNB számításai szerint az Orbán-kormány 2026 elején 1700 milliárdos osztogatásra készülA közlemény szerint 2024-hez viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,0 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében 9,5 százalékos növekedés történt. Kamatkiadásokra a 2025. évben 4197,8 milliárd forintot fizettek, ami 584,7 milliárd forinttal magasabb a 2024-es teljesítésnél és nem mellesleg történelmi rekord.
A magas tavalyi hiány egyik fő oka, rendkívül magas kamatkiadások: GDP arányosan Magyarország költ a legtöbbet (mintegy 4,7-5 százalékot) Európában a kamatokra – vagyis a legdrágábban finanszírozza államadósságát. A csökkenő kamatok miatt idén már mérséklődés várható ezen a területen, de továbbra is magas szinten ragadnak be a kamatkiadások. A tetemes hiány másik oka az uniós támogatások elmaradása: a kabinet tavaly 2235 milliárd forintot remélt Brüsszeltől, de november végéig csak 634 milliárdot utaltak. A mostani közlemény szerint pedig decemberben nem érkezett pénz. Az év végi hiányt tovább növelhették a korábban nem tervezett kiadások, mint például a 3 gyermekes nők adómentességének bevezetése, az Otthon Start Program kiadásai és más lakossági és vállalati támogatások. Mivel a NGM részletekkel most nem szolgált, így többet majd csak január 22-én tudhatunk meg, amikor is publikálják a részletes decemberi jelentésüket.
Adóssággyártás még meg – ezt tartják sikernek
Újabb, 3 milliárd eurós hitelt vett fel a kormány a szerdán a nemzetközi pénzpiacokról, a hiány és az államadósság finanszírozáshoz. Mindezt jelentős sikerként jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, mondván a kabinet minden különösebb nehézség nélkül tudod kedden 3 milliárd eurónyi (kb. 1155 milliárd forintnyi) eurókötvényt kibocsátani. A 3 milliárd euró még csak a kezdett, ugyanis a kormány, pontosabban az Államadósság Kezelő Központ azzal számol, hogy idén összesen 9,6 milliárd eurónyi (3700 milliárd forint) devizahitel vesz fel, illetve bocsát ki kötvényeket, annak érdekében, hogy a költségvetés folyó hiányát (5200 milliárd forint) illetve az idén lejáró államadósság-részletek megújítását biztostani tudja. Az NGM közleménye szerint 2 milliárd euró értékben egy 7 éves futamidejű kötvény bocsátottak ki 4,25 százalékos kamattal – ennek kockázati kamatprémiuma 1,6 százalékpont volt, míg 1 milliárd eurónyi 12 éves 2038-ban lejáró úgynevezett zöld (környezetvédelmi programokat finanszírozó ) kötvény bocsátottak ki 4,875 százalékon – itt a kamatfelár 195 bázispont azaz majdnem 2 százalék volt az irányadó eurókötvények felett.
