Szinte napra pontosan négy év telt el azóta, hogy kigyulladt Szentes sportcsarnoka. A tűz 2021. december 28-án csapott fel a büfé környékén, a lángok csendesen tovakúsztak a tetőszerkezeten, az utolsó parazsat öt nap múlva oltották el a tűzoltók. Zárlat okozta a bajt. A tető hőszigetelése, hangzott el később, kitűnő volt, ez esetben viszont nem jött jól, az etette napokig a parazsat. Ma csak a falak állnak. Az 1997-ben átadott létesítmény az alföldi város egyetlen, igazán nagy létszámú rendezvények befogadására alkalmas helye volt. Meccsek, edzések, szalagavatók, koncertek, iskolai rendezvények, városi farsang – felsorolni is hosszú lenne, mi mindennek biztosított helyet. Az épület pusztulásával tehát nemcsak a sportélet központja veszett oda.
A helyi csapatok négy éve kisebb létesítményekben kénytelenek edzeni, más városban meccsezni, a szalagavatókat olykor a szomszédos Csongrádon tartják, városi farsangot meg a jóval kisebb befogadóképességű művelődési házban.
Rossz helyen, de legalább volt
Az első ocsúdás után mindenki gyors segítségről és újjáépítésről beszélt, sorra érkeztek a politikai nyilatkozatok, amelyek garantálták: Szentes nem marad modern sportkomplexum nélkül. „Ez nem kérdés. A sportcsarnokot helyre kell állítani” – mondta Farkas Sándor, a térség fideszes parlamenti képviselője, amikor pár héttel később a városi tévében kérdezték.
Szentkirályi Alexandra, aki akkor kormányszóvivő volt, 2022 januárjában bejelentette, hogy a Szentesen leégett sportcsarnokot újjáépíti a kormány, a tervezéshez és a kivitelezéshez is forrást biztosít.
Január végén megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat. Ebben a kormány egyetértett azzal, hogy intézkedni kell a szentesi sportélet biztosítása érdekében. A károk felmérésével a belügyminisztert bízták meg, felhívták arra, hogy gondoskodjon ideiglenes pótló építmény felállításáról. Ez végül egy sátor lett egy közeli általános iskola udvarán. Az emberi erőforrások miniszterét és a belügyminisztert közösen pedig azzal bízták meg, készítsenek előterjesztést – már ha ez lehetséges – a helyreállításról, annak forrásigényéről.
A vizsgálatot követő szakvélemény szerint az épület szerkezete annyira megsérült, hogy nem lehet helyrehozni. Valójában nem is lenne érdemes, mert igaz ugyan, hogy a város egyik legfrekventáltabb helyén állt, mégsem jó helyen. A tervezés évében az építési szabályoknak megfelelt, de, hogy mást ne említsünk, a 24-szer 48 méteres küzdőterű, 600 férőhelyes lelátóval ellátott létesítményhez rendelt 25 parkoló, lássuk be, kevés. Továbbiak kialakítása újabb milliárdokért legfeljebb a föld alatt lenne megoldható. Fontolóra vették, hogy a torzót valahogy megpróbálja „újraértelmezni” az önkormányzat, mivel azonban ennek csak a tervezési költségei tízmilliókra rúgtak volna, erről letettek. Hogy lássuk a számokat, a tavaly 34 milliárdos büdzséből gazdálkodó Szentes egy darabig őriztette a torzót, de kérdés, hogy a bontásnak, a romok elszállításának több száz milliós tételét hogyan tudná kiszorítani.
Próbálkoztak közösségi gyűjtéssel is, 18,5 milliót adtak össze magánszemélyek, önkormányzatok.
A tűzesetet követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a létesítmény biztosítása értelmében legfeljebb 200 millió forint kártérítésre számíthattak. Ezzel szemben egy új csarnok építése akkori becslések szerint 8 milliárd forint lett volna. A várost az ellenzéki összefogás színeiben irányító Szabó Zoltán Ferenc polgármester az RTL kérdésére elmondta, azért nem kötöttek nagyobb értékű biztosítást, mert ennyi anyagi lehetőségük volt. Később egy sajtóeseményen arról beszélt, hogy a hivatalos leveleiket, a személyes találkozókat sürgető javaslataikat válaszra sem méltatták. A kapcsolatfelvételt tovább nehezítette, hogy a 2022-es választás után minisztériumok alakultak át, szűntek meg, születtek újjá.
Hol ez, hol az a hibás
A 2024-es önkormányzati választások előtt Szentesen járt Lázár János, megnézte a leégett sportcsarnokot. Azért, hogy az ügyben nem történt lépés, egy személyben a város polgármesterét okolta. Viszont, ígérte az építési és közlekedési miniszter, ha a fideszes polgármesterjelöltre szavaznak a helyiek, és az nyer, ő segíteni fogja az új vezetőt ebben a feladatban. A többség újra Szabónak szavazott bizalmat. A jelek szerint a segítség is elmaradt. A forgatókönyv pár hete szinte szóról szóra megismétlődött. Decemberben Szegeden háborúellenes gyűlést tartott a Fidesz. Lóg a kormány Szentesnek egy sportcsarnokkal, fogalmazott a színpadon Lázár János. A közelgő parlamenti választásokra utalva azt üzente a szentesieknek, és, tegyük hozzá, ez mintha ellentmondani látszana annak, hogy egy évvel korábban még a városvezetőn akarta leverni a késlekedést: ha egy jó fideszes jelöltre szavaznak, nem szakad meg az együttműködés.
„Jól választanak – sportcsarnokot kapnak. Ez már csak ilyen műfaj”
– mondta ezt úgy, hogy a térségben ciklusok óta stabilan a Fidesz–KDNP nyeri az országgyűlési választásokat. A párt 2018-ban a szavazatok 50, 2022-ben az 55 százalékát kapta.
Ha választás, akkor ígéret
Ígéretek hallatán a szentesiek többsége csak legyint. Emlékezetes lecke volt számukra a műtőtömb esete. Először 2013-ban jelentette be közösen a Fidesz és a kórház, hogy 2,5 milliárd forintból ötezer négyzetméteres létesítményt építenek. Négy évvel később az volt egy újabb sajtótájékoztató témája, hogy lejárt az engedélyes terv, újakat kell készíttetni 150 millió forint kormányzati pénzből. Elhárultak az akadályok, most már tényleg megépülhet a műtőtömb, így igyekeztek fenntartani a hitet 2019-ben. Még pár évig fakította az időjárás a látványtervet ábrázoló óriásplakátot. Aztán azt is leszerelték.Hasonló a helyzet a városba Csongrád irányából betorkolló 451-es úttal, melynek felújítását számtalanszor ígérték. Az aszfaltsáv néhány szakaszán, ha nem vigyázunk, a nyomvályú tarajához koccan az alváz. A reparálási szándék leírva tényleg szerepel az építési minisztérium projektjei között, tavaly márciusra kellett volna végezni a munkálatokkal. Ehelyett nem is olyan régen óránkénti 60 kilométeres sebességkorlátozó táblákat tettek ki.
Az említett háborúellenes szegedi gyűlésen kérdezni is lehetett. A csongrádi Varga Ádám tudni szerette volna, mikor épül náluk a Tiszán a pontonhíd helyett végleges. A felvetés jogos, hiszen ahogy ennek a kisvárosnak, úgy az eseménynek helyt adó megyeszékhelynek is évtizedek óta ígérget mindenki egy-egy új átkelőt. Csongrádra azért kellene, mert Jász-Nagykun felé csak a nevezett fahíd van, Szegeden meg van ugyan kettő, de ma már egy harmadik is elkelne.
Lázár a válaszadás jogát Orbán Viktorra tolta át. A miniszterelnök végül egyik város nevét sem ejtette ki.
Azzal, hogy „egyetem itt már van, legyen híd is!”, feltételezhetően tehát a csongrádiak nem dőlhetnek hátra, csak a szegedieknek szólt az újabb homályos fogadalom. A sportcsarnokról ugyan nem mondtak le a szentesiek, átmeneti megoldásként egy kézilabda-edzőcsarnokot építenének a város sporttelepére. Tavaly nyáron részt vett az önkormányzat testületi ülésén Nyul Zoltán, az építési és közlekedési minisztérium helyettes államtitkára, aki minderről személyesen beszélt a képviselőknek. A csarnokot még a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok leégése előtt kezdte terveztetni a város. A tervet idén decemberre szeretnék véglegesíteni, az átadás idejét jelen állás szerint 2029-re teszik.
