Mindössze néhány kattintás és pár üzenetváltás elég ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek azok a csatornák, amelyeken keresztül az orosz hadsereg drónokat és alkatrészeket vásárol az itthon is ismert Alibaba felületén kriptovalutával. Erről a Népszavának Richard Sanders beszélt, aki hírszerzési körökben is járatos vezető nyomozóként a kriptovaluták illegális használatát göngyölíti fel. Oroszország tehát az Ukrajna elleni háborúhoz tömegesen vásárol úgynevezett kettős felhasználású eszközöket. Ezek olyan termékek, technológiák vagy alkatrészek, amelyeknek civil és katonai felhasználása is lehetséges, önmagukban nem fegyverek, de fegyverré vagy hadieszközzé tehetők, illetve katonai célra is felhasználhatók. Papíron akár békés célokra is alkalmasak lennének, a valóságban azonban drónok, alkatrészek, chipek és éjjellátók formájában a fronton kötnek ki. Amikor Ukrajna területén lelőnek egy orosz drónt, az ukrán hatóságok átvizsgálják a roncsokat, és megpróbálják azonosítani az alkatrészek eredetét.
Becslések szerint a kettős felhasználású termékek illegális kereskedelme több tíz milliárd dolláros üzlet.
Bár a nyugati hatalmak számos ilyen eszköz Oroszországba szállítását tiltják, és a nemzetközi pénzügyi rendszeren keresztül – például dollárelszámolásban – jogilag is tilos lenne ezekkel kereskedni, a gyakorlatban a szabályok kijátszása egyszerűbb, mint gondolnánk.
Az előbbi esetekben a fő fizetőeszközzé egyre inkább az anonimizálható fizetést biztosító kriptovaluták váltak, azon belül is a Tether. A dollárhoz kötött USDT globális elterjedtsége miatt könnyen használható, a kibocsátó cég és a kriptók vizsgálatával foglalkozó vállalatok pedig – Sanders szerint – nem igazán érdekeltek a visszaszorításában. Fontos ugyanakkor, hogy a kriptofizetések nem anonimok: minden tranzakciónál pontosan követhető a küldő és a fogadó címe az úgynevezett blokkláncon. A kérdés csupán az, hogy kihez tartozik az adott cím.
Richard Sanders egyik fő tevékenysége a szankciók kijátszására használt hálózatok feltárása. A szakértő még 2022-ben három hétre ment Ukrajnába, hogy képzést tartson az ottani szerveknek, de – mint fogalmazott – „látva a szörnyű helyzetet, három év lett belőle”. Beszélgetésünkkor Kijevből jelentkezett be. A városban az orosz támadások miatt csak napi néhány órán át van áram, ezért egy aggregátorról működtette az eszközeit. „Ukrajnában rohadt hideg van. Idén télen emberek fognak halálra fagyni az áramszünetek miatt. Ezért fontos ez az egész téma, ezt kellene mindenkinek megérteni” – magyarázta.
Az amerikai szakértő korábban tizenkét évet szolgált az USA hadseregében, Afganisztánt és Irakot is megjárta. A veszélyes helyzetek nem riasztják el: amikor 2023 nyarán az oroszok felrobbantották a Dnyeper folyón a kahovkai víztározót, részt vett a civilek mentésében, miközben az orosz erők folyamatosan bombázták az elárasztott területet.
Sanders még Amerikában kezdte elemezni a kriptovaluták útját és hálózatait, és számos civil perben tanúskodott bíróságon is. Válási ügyekben például gyakran az exférjek próbálták kriptóval elrejteni vagyonuk egy részét. „Volt egy fickó, aki csak egy képernyőfotót készített a kriptofiókjáról, amin nulla volt az egyenleg.
Én pedig azt mondtam a bírónak: mi lenne, ha valaki megmutatná a bankszámláját nulla egyenleggel, de nem adná meg a tranzakciós előzményeket? A kripto sem más.
A férfit végül hamisításért lecsukták, mert megtaláltam a bitcoint” – idézte fel. A kriptovilág adatmozgásait elsősorban magáncégek figyelik. A legnagyobbak közé tartozik a Chainalysis és a TRM, amelyek illegális tevékenységeket azonosítanak, majd továbbítják az információkat a hatóságoknak. Sanders jelentős mennyiségű adattal segíti a munkájukat, többek között azzal, hogy korábban senkihez sem köthető felhasználói címeket és kriptotárcákat azonosít. Szerinte azonban ezek a cégek ma már nem érdekeltek az érdemi feltárásban: a rendszert egyenesen piramisjátéknak nevezi.
Néhány éve ugyanis átalakították üzleti modelljeiket. Az USDT-t kibocsátó Tether bevétele attól függ, mekkora forgalom zajlik a kriptovalutájában. Az elemzőcégek jövedelme pedig nagyrészt ettől a forgalomtól függ, vagyis abban érdekeltek, hogy a kriptók használata nőjön – függetlenül attól, kik és mire használják őket. Sanders szerint a blokkláncelemző cégek közben leépítették a tárcák azonosításával foglalkozó részlegeiket, miközben egyre optimistább jelentéseket adtak ki a bűnözés visszaszorulásáról. „Ez olyan, mintha kirúgnád az összes autópálya-rendőrt, majd kijelentenéd, hogy csökkentek az autópályán elkövetett bűncselekmények” – érzékeltette.
Amikor egy portál arról számolt be, hogy a Hamász terrorszervezet kriptocsatornáit elzárták, Sanders saját szakállára kezdett nyomozni. A Telegramon egyszerűen ráírt egy a Hamász hírcsatornájaként működő fiókra, azt állítva, hogy adományozni szeretne. Rövid időn belül kapott is egy kriptotárcacímet. Ez lett az első elem egy teljes hálózat feltárásához. Az ilyen hálózatok kulcspontjai az úgynevezett OTC-asztalok, ahol hagyományos – „fiat” – valutát vagy akár aranyat lehet kriptóra váltani. Ezek sok országban regisztrációhoz kötöttek, ám ez önmagában nem elég.
A globális sztenderdek szerint – csakúgy, mint a bankok esetében – a kriptoszolgáltatóknak is ellenőrizniük kell ügyfeleiket és szükség esetén a pénz eredetét is. A gond a felügyelet hiánya.
A probléma szerinte abból is fakad, hogy a hatóságok gyakran kritikátlanul elfogadják az elemzőcégek jelentéseit. Példaként említette: a moldovai választások előtt egy elemzőcég azt állította, hogy nem történik kriptón keresztüli illegális kampánybefolyásolás, miközben erre bőséges bizonyíték volt.
Az Egyesült Arab Emírségekben például Sanders szerint az OTC-k többsége ugyan regisztrált, de a szabályok betartását senki sem ellenőrzi, és az elemzőcégek sem látják, mely tárcák kapcsolódnak hozzájuk. Így az egész rendszer üres formalitássá válik. Sanders az Emírségekben szinte az összes OTC-asztalt felkereste, és ezekből kiindulva több ezer tárcát azonosított: luxusautókat és jachtokat bérbe adó cégekét, drogdílerekét és prostituáltakét is – olyan címeket, amelyeket a helyi hatóságok korábban nem tártak fel. Állítása szerint az út költségei feleannyiba kerültek, mint az éves licencdíj, amelyért a legnagyobb elemzőcég hozzáférést ad adatbázisaihoz egyetlen rendvédelmi felhasználónak.
Ukrajna esetében is azt látja, hogy a kriptovaluták használatában érdekelt szereplők pozitív folyamatként beszélnek a fizetési mód terjedéséről, miközben a valóság egészen más. „Ezt korrupcióra, kenőpénzre, drogra használják. Józan ész, haver! Miért menne egy nagymama naponta háromszor egy OTC-hez hátizsáknyi készpénzzel Dnyipróban? Nem a kaszinóban nyert nagyot” – fogalmazott. Szerinte nincs feltétlenül szükség új szabályokra: a meglévőket kellene betartatni. Amíg az USDT ennyire elterjedt a bűnözők körében, viszonylag kis erőfeszítéssel is komoly eredményeket lehetne elérni.
