Róna Péter: Orbán Viktor a biztos összeomlás felé vezeti az országot

Zavaros időket élünk, a világban változások zajlanak, átalakul a politika, a gazdaság és a társadalom is mozgásban van. Ilyen körülmények között készül Magyarország az alig száz nap múlva esedékes országgyűlési választásokra. Lehet ilyenkor hitelesen ígérni, és annak alapján jól dönteni?

Valóban nehéz döntés előtt áll az ország. Azt várom a következő száz napban, hogy a szavazók szeméről lehull végre a hályog, s felismerik, hogy az elmúlt 15 évben egy borzalmas blöff áldozatai voltunk. Orbán szuverenista maszlaggal leöntött, szélhámos politikája csak károkat okozott. Az ilyen törekvésének csak akkor lenne értelme, ha – erős és gazdag országként – képesek lennénk megvédeni magunkat. De képtelenek vagyunk. Pénz és hadigépezet híján rá vagyunk szorulva a NATO védelmére, gazdasági értelemben pedig létezni sem tudunk az Európai Unió nélkül, hiszen a külkereskedelmünk 80 százaléka a közösséggel zajlik. Ilyen körülmények között újabb függőségi állapotot kialakítani, ráadásul Európa ellenségeivel, Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal, öngyilkos gondolat. Ha ez megvalósulna, akkor Magyarország néhány hónap alatt tönkremehet, mert védelmi képességek nélkül maradna az orosz befolyási övezetben.

Ehhez képest Orbán Viktor háborúpártinak nevezi a NATO-t és az Európai Bizottságot, ráadásul az utóbbit előszeretettel nevezi kócerájnak. Kérdés, hogy ezt meddig tűrik.

Ez a konfliktuskeresés csak arra jó, hogy rombolja a NATO-, illetve az uniós kapcsolatainkat, amely nélkül az ország nem tud fennmaradni. Ezért állítom, hogy Orbán Viktor a biztos összeomlás felé vezeti az országot. Mára világossá vált, hogy Putyin és Trump megállapodtak abban, hogy Amerika viszi Venezuelát, cserébe Putyin megkapja Ukrajnát. Ha az orosz érdekszférába kerülünk, ahogy a miniszterelnök szorgalmazza, Oroszország bármikor képes lesz hazánkat alku tárgyává tenni. A haza szuverenitását nem Orbán Putyinnal kötött barátsága, hanem a NATO és az Európai Unió biztosítja. Ezért szeretném, ha a magyar nép felismerné végre a saját helyzetét. Egy nemzetnek mindig van lehetősége a korrekcióra, ha azt akarja.

És a magyar politikának, Orbán Viktornak vagy az ellenzéki Magyar Péternek van befolyása a jövőre, a gazdaságra, vagy azt kizárólag az átalakuló nemzetközi tényezők uralják?

A nemzetközi tényezők éppolyan hatással vannak a nagyon sikeres lengyel, mint a nagyon sikertelen magyar nemzetgazdaságra. A háború éppúgy hat a lengyelekre, akik befogadtak másfél millió ukránt, mint ránk, akik csak néhány ezret.

Az megnyugtatja, hogy az évnyitó tájékoztatóján a miniszterelnök nem jelentette ki – ahogy a Pride esetén –, hogy ne készüljön senki, mert a választás elmarad?

Remélem, lesz választás, és az ered­mény véget vet Orbán Viktor öngyilkos politikájának.

Van, aki azt mondja, hogy a fejekben már eldőlt az eredmény, s Tisza-előnyt mutatnak a közvélemény-kutatások. Van kétsége?

Van bennem némi kétely, mert az elmúlt 15 évben a magyar társadalom nem élt a lehetőséggel, s a nemzet felemelkedése érdekében nem zavarta el Orbánt és társait.

Ön szerint a környező országok, a csehek, lengyelek, románok miért lettek mára nálunk eredményesebbek, lehagyva bennünket számos területen? Mi voltunk az éllovasok, és sereghajtók lettünk?

Kétségtelen, a rendszerváltáskor messze Lengyelország előtt voltunk, ma ők vannak messze előttünk. A lengyelek idén 3,6 százalékos növekedést produkáltak, mi fél százalékot se. Mi korábban naiv módon azt hittük, hogy ha hazánkból elmennek a szovjet csapatok, akkor automatikusan helyreáll a demokratikus rend, megteremtődik az emberséges és hatékony Magyarország. Ehelyett mindent ellep a hazugság és korrupció. Pedig még a balti államok és Románia is képes volt jelentősen csökkenteni a korrupciót. Ezenkívül az uniós pénzt ők okosan használták fel, felépítettek vele egy versenyképes piacgazdaságot, nem pedig ellopták. Orbán, de a rendszerváltást követő egyik kormány sem élt a történelmi eséllyel, helyette újrateremtette a primitív Horthy-rendszert, az EU legkorruptabb, legszegényebb országgá silányította hazánkat. Ezt a magyar társadalom szó nélkül tudomásul vette, és nem tudta a helyes útra kényszeríteni a hatalmon lévőket. Pedig erre szükség lenne. Én azt várnám Magyar Pétertől, hogy a siker reményében mielőbb felmutat egy meggyőző jövőképet, amely egy tudásban, képességekben és erkölcsben egyaránt fejlett ország irányába mutat.

Távirati stílusban miből áll egy ilyen jövőkép?

Mindenekelőtt egy hatásos oktatási rendszer kialakítását kéne felvázolni, mert egy jól működő országot csak képzett emberekkel lehet létrehozni. Képzett munkaerő nélkül nincs versenyképes nemzetgazdaság. A magyar társadalom egyszerűen nem engedheti meg azt sem a hatalmon lévő politikai elitnek, hogy leigázza a szellemi és tudományos életet, a sajtószabadságot, ahogy ez ma történik. Márpedig a magyar tudományos élet romokban hever. Ez egy visszafejlődő elbutuló ország.

Ennek tudatában mit tehet a magyar társadalom?

Áprilisban el kell zavarni Orbán Viktort és társait. Ez az első lépés. Ha kell, ki kell menni az utcára, ahogy a Pride idején. Nem tetszik, hogy Hadházy Ákost magára hagyjuk. A hatalomnak éreznie kell, hogy az emberekkel nem lehet a végsőkig kukoricázni; ha Romániában ki tud menni másfél millió ember az oktatás védelmére, akkor mi is megtehetünk ennyit a tanárainkért és a gyerekeinkért. Említhetném Szerbiát is, ahol diákok kényszerítették ki a választást. Jelentős tüntetések voltak Csehországban is, ahol a társadalom ugyancsak elérte a változást. A jelek sajnos azt mutatják, hogy erre a magyar társadalom nem képes.

Kerülhet az ország olyan helyzetbe, hogy inkább vállalja Orbán uralmát, mint Magyar Péter demokráciáját, aki önhöz hasonlóan szerethető országról beszél?

Igen, érzésem szerint akkor, ha a miniszterelnöknek sikerült meg­győznie a társadalmat, hogy az ország háborús veszélyben van, és csak ő maga képes a háborútól megvédeni az országot. Pedig jobb lenne, ha a korrupciótól, az alkotmányos rend teljes hiányától és az alaptalan Európa-ellenes uszítástól védene meg bennünket. Már Machiavelli is megírta: „Aki a háborút elkerülendő tűri a rendetlenséget, az először rendetlenséget, majd háborút kap.” Tudja, én 83 éves vagyok, ’56 októberében ott voltam a pesti utcákon, amire ma is emlékszem. A forradalom leverését én soha nem tudom az oroszoknak megbocsátani. De még ’48-at sem. Teljesen világos, hogy Oroszország hazánk történelmi ellensége. Aki ennek ellenkezőjét állítja – mint Szijjártó Péter –, az elárulja hazánk történelmét. Nagyon furcsállom, hogy ezt Orbán Viktor nem érti, és Putyin szövetségét keresi. És hogy számára Ukrajna vagy Venezuela nem intő példa, pedig a vak is látja, mi történik. Erre a nagyhatalmi arroganciára lehet számítani a jövőben.

Úgy tűnik, nekünk az Unió pénzére sincs szükségünk, a kormányfő nem óhajtja a jogállamiságot helyreállítani, inkább visszautasítja a nekünk járó pénzt. Magyar Péter azt ígéri, hazahozza az eurómilliárdokat. Sikerülhet?

Igen, van esély, de ez nem lesz könnyű. Az Unió nem fog engedni a jogállamiság helyreállításából, de ha valódi szándékot tapasztal, akkor még előleget is adhat, mint ahogy tette azt a lengyelek esetében. Viszont a jogállamiság helyreállítása érdekében nagyon komoly dolgoknak kell történniük. Valószínűleg meneszteni kell a Kúriát és az Alkotmánybíróságot. Égető szükség van új alkotmányra, amely véget vet a NER-nek, az egy kézbe koncentrálódó hatalomnak.

Gondolom, meg kell tudni, hogy hová lett az MNB pénze. Ön bankárként hallott már olyat, hogy egy jegybank 500 milliárdja eltűnik?

Nem. Én, mint az MNB felügyelőbizottságának akkori tagja, 2013-ban felhívtam a figyelmet erre a veszélyre, amit jegyzőkönyv is rögzített. És csak azt vitatják, hogy 480 vagy 500 milliárdot tüntettek el. Először inkább azt kell kideríteni, ki a felelős azért, hogy a pénz kiment az ajtón.

Ezt azért önnek is tudnia kell, hisz az MNB akkori felügyelőbizottságának a tagja volt.

Igaz, a válaszom roppant egyszerű: az MNB akkori, 14 évvel ezelőtti igazgatósága a felelős. Ők a bűnösök.

A jelenlegi MNB-elnök, Varga Mihály nemrég még ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Ő nem ismeri az igazgatóság tagjait?

A tettes vagy tettesek névsora benne van a számvevőszéki jelentésben is. Az imént említett jegyzőkönyvet, amelyben felhívtam a figyelmet a veszélyre, Varga Mihály és Kövér László –mint az Országgyűlés elnöke – is megkapta.

Vagyis elvileg tudhattak az 500 milliárd eltűnéséről?

Persze, a felügyelőbizottságnak tagja volt a Pénzügyminisztérium két delegáltja. A jegyzőkönyv elfogadását ők is megszavazták. A miniszterelnök mégis mossa kezeit, mondván: ez nem az ő dolga. Ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor nincs tisztában a törvényes feladataival, vagy pedig azt, hogy azoknak nem kíván eleget tenni. Ha a jegybankban törvénysértő események történnek, akkor a kormánynak a jogsértések miatt fel kell lépnie. Nem tette, az pedig nem igaz, hogy nem tudott róla.