Mindössze egyhetes véleményezési határidővel tette közzé december elején az Energiaügyi Minisztérium (EM) az úgynevezett könnyített szélerőmű-térségek listáját: e szerint a jövőben mindössze nyolc kisalföldi járásban biztosítanak az oda tervezett szélerőműveknek egyszerűsített engedélyezést. A szöveg, az indoklás, az összefoglaló és a hatásvizsgálati lap is néhány mondat: a cél a zöldenergia-termelés fokozása.
A WWF Magyarország Alapítvány aggasztónak tartja a könnyített szélerőmű-térségek jogszabálytervezetét – közölte a természetvédő szervezet. Az EM által közzétett irat egyáltalán nem felel meg az éghajlatváltozás elleni küzdelem követelményeinek – szögezik le. A javaslat nem tükrözi a környezeti kockázatok csökkentése és az uniós előírások elérése érdekében elengedhetetlen tudományos eredményeket. A könnyített térségek listájáról számos lehetséges terület hiányzik. Ez hosszú távon akár hátráltathatja is a megújuló-, elsősorban a szélenergia hazai terjedését és az energiafüggetlenségi célokat. A WWF sürgeti a részletes, a megújuló energiahasználatot valóban fejlesztő, rendelkezésre álló tudományos módszertan alkalmazását. Ehhez a WWF és társszervezetei EUKI Renewland név alatt szakértők és döntéshozók bevonásával kidolgoztak egy, a könnyített térségek kijelölését lehetővé tevő módszertant.
A WWF Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez írott levelében üdvözli a könnyített szélenergiás térségek jogszabályi kijelölését, de szerintük a rendeletterv nem ad megfelelő választ a felgyorsuló éghajlatváltozásra és nem követi a a könnyített térségek kizárólag tudományos alapú kijelölését engedő Európai Megújuló Energia Irányelvet. Míg a kormányanyag háttérszámításai nem ismertek, az EUKI Renewland keretében megalkotott tudományos módszertan jelentősen támogatta volna egy részletesebb és korszerű jogszabály megalkotását.
Nagyon kevés a szélerőmű MagyarországonBár a kormány a 2016-os szélerőmű-építési tilalom 2024-es feloldásával együtt rögzítette a tiltott területeket, ezután nem készült a környezeti követelményeket tartalmazó térkép és úgynevezett stratégiai környezeti hatásvizsgálat sem. Pedig az uniós javaslat szerint a biológiai sokféleség, a tájhasználat, a földminőség és a tárgyi feltételek értékelése után a szélviszonyok, a környezeti érzékenység és a villamosenergia-hálózati kapcsolatok súlyozásos elemzése is szükséges. Ezeknek az elvárásoknak a december 10-én társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg sem szakmai, sem tartalmi szempontból nem felel meg. Az elmúlt két év során kidolgozott, fajsúlyos szakmai szervezetek és minisztériumi szakértők segítségével kialakított állásfoglalásaik alapján javasolják például, hogy a könnyített térségeket ne járási szinten és ne a szélenergia átlagosnál jobb hasznosítása, hanem az Európai Megújuló Energia Irányelv szerint jelöljék ki. Mivel a friss tervezet hátteréről elemi adatok sem ismertek, a járási szintű kijelölés okára sem derült fény. Nem világosak a kijelölt nyolc járás melletti érvek sem. A legjobb szélteljesítmény-sűrűségű járások közül számos - például a kapuvári, kőszegi, pápai – nincs a listán. Bár a WWF kívánatosak tartja a kiváló adottságú térségek kihasználását, súlyos szakmai hibának tartanák a fejlesztések területi leszűkítését.
Az EM a könnyített térségek kijelölését előkészítő rendelet terveinek októberi közzétételekor még 17-re tette a bevonható járások számát. A civil szervezet az erősen leegyszerűsítő megközelítést sem környezet- és természetvédelmi, sem műszaki szempontból nem tartja elfogadhatónak.
Mivel a kormányzati elképzelés a járások 95 százalékában kizárja a könnyített térségek kijelölését, felelőtlenül csoportosítja a lehetőségeket az ország északnyugati szegletébe, hosszabb távon akadályozva a korszerű szélerőművek országos elterjedését, miközben a megoldás fő erénye épp a területi szétteríthetőség és a vidékfejlesztési lehetőség.
Számos társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos alföldi térségében azonosítottak gazdaságos szélklímájú helyszíneket.
Javasolják, hogy a könnyített térségeket az uniós iránymutatás alapján a már alkalmasnak bizonyult területeken belül a természetvédelmi szempontból legkevésbé kockázatosak közül jelöljék ki. Különösen fontos a barnamezős területek hasznosítása. Javasolják a térinformatikai térképezés tudományos módszertanának és eredményeinek figyelembevételét is.
A 2023 november és 2025 december között futó EUKI Renewland fő célja a könnyített térségek kijelölésének szakmai támogatása. A WWF Magyarország a rendelet mostani irányai helyett erős tudományos meggyőződéssel javasolja e megközelítés országos alkalmazását és jogszabályi hasznosítását.
A kijelölés nem annyi, hogy rámutatunk
Az egyszerűsített engedélyezésű megújulóenergia-területek kiválasztására szolgáló, szigorú uniós módszertan szerint a lehetséges területeket a hálózati és egyéb szükséges hozzáférések megléte, a földhasználat és az erőforrás-eloszlás szempontjából szükséges azonosítani, majd közülük tiltottakat és előnyben részesítetteket kell kijelölni - írja a WWF. Tiltottak lehetnek például a Natura 2000-es és más védett természeti területek, de figyelembe kell venni a madár- és denevérvonulási útvonalakat, valamint más vadon élő állatok-növények ismert érzékenységeit is. Mesterséges vagy beépített helyszíneket viszont előnyben részesíthetnek. Ilyenek lehetnek például tetők, egykori vagy jelenlegi ipari övezetek, parkolók, csökkent minőségű területek, nem mezőgazdasági, környezeti szempontból kevéssé vitatott térségek, illetve olyan helyek, ahol a megújulóenergia-fejlesztés nem csökkenti az élelmiszer-előállítást vagy a terméshozamot.
Sok a kizáró tényező
A 2024-es módosítások szerint beépítésre szánt övezetben a kiemelt beruházásoknak otthont adó ipari területeken kívül, azok határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőmű és -park elhelyezése tilos. Nem telepíthető turbina az országos ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő, a tájképvédelmi, valamint a világörökségi és arra várományos területek övezetében, a honvédségi radarok 40 és a katonai repterek 15 kilométeres körzetében, de a katonai-honvédelmi képességek másutt sem csökkenthetők.
Hely akad bőven
Az EUKI Renewland keretében, Soha Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa irányításával és a Humán Elektrotechnika Alapítvány háttéranyagának felhasználásával elkészült térinformatikai elemzés alapján kijelenthető: Magyarország 93 ezer négyzetkilométeréből 2 ezer minden országos jogszabály alapján alkalmas szélerőmű üzemeltetésére – közölte november végi konferenciájukon lapunkkal Csontos Csaba, a WWF Magyarország klímavédelmi programjának vezetője. Míg a kormány 2030-ra 1000 MW-nyi szélerőművel számol, a WWF szerint Magyarországon 7 ezer MW-ra is szükség lehet, ami az alkalmasnak nyilvánított területen bőven el is férne. Számítógépes modellek alapján az immár 8 ezer MW fölé nőtt napelemflotta már ma legalább 4 ezer MW szélturbinát igényelne - hangsúlyozta.
Szélenergiával olcsóbb az áram, az új paksi orosz blokkok soha nem fogják behozni a tízezer milliárdos költségüketA WWF mindemellett alapvetőnek tartja, hogy szélerőművek csak a helyi közösség támogatásával épüljenek – szögezte le Csontos Csaba. A konferencián egyetértőleg felszólaló Gyertyás János, a Green Energy Investhor projektmenedzsment-igazgatója fontosnak nevezte a jogszabályok pontosságát és kiszámíthatóságát. Munkácsy Béla, a WWF Magyarország energiatervezési tanácsadója felvetésére a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek meglététől függően nem zárta ki a helyi közösségek résztulajdonlásának elvi lehetőségét sem.
Csak 2030 utánra várható új kiírás
Magyarországon jelenleg mintegy 330 megawattnyi (MW) szélerőmű üzemel. Döntő többségük még egy 2006-os pályázat révén valósult meg. A 2009-ben induló új kört a 2010-ben kormányra lépő Fidesz-KDNP eltörölte. 2016-ban a lakott terület határától számított távolság alsó határának 12 kilométerre növelése minden befektetői reményt szertefoszlatott. Bár a kabinet idegenkedését főleg azzal indokolta, hogy a napenergia-hasznosítás hatásfoka – szerintük – jobb, az uniós nyomás és a szélerőművekkel jól együttműködő napelemek robbanásszerű terjedése miatt a kormány tavaly a védőtáv 700 méterre csökkentésével újra lehetőséget teremtett. Az azt követő, általános megújulóenergiás pályázat nyomán a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Green Energy Investhor 499, az Euronergy Arrabona Kft. pedig 196 MW-nyi szélerőművet fejleszthet, egyaránt a Győr-Moson-Sopron vármegyei, kapuvári járáshoz tartozó Vadosfa térségében, legkorábban 2030-as hálózati csatlakozással. A szakma további szélerőműves kiírásokat már csak ez utánra vár.
A WWF-felmérés háttere
Az EUKI Renewland projekt 2023 elején indult a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Éghajlatvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés (EUKI) nevű programja 903,7 ezer eurós támogatása révén a romániai Energy Policy Group koordinálása mellett a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, valamint a WWF magyar, bolgár és román irodáinak részvételével a megújulóenergiás fejlesztések könnyített telepítési lehetőségeinek feltérképezésére.
