Ha majd a gazdaságtörténészek pár esztendő múlva visszatekintenek a magunk mögött hagyott 2025. évre, a foglalkoztatás és munkanélküliség alakulásának kivételével sok biztató jelet aligha találnak majd. Addigra kiderül: képes volt-e gazdaságunk kilábalni abból a gödörből, amelyet az elhibázott gazdaságstratégia, külpiacaink tartós visszaesése és az uniós pénzek nagy részének elmaradása együttesen okozott. Ebbe a korántsem rózsás összképbe illeszkedik be a KSH legfrissebb jelentése: az infláció múlt évi 4,4 százalékos növekedési üteme.
A sikeres elődeihez aligha csatlakozó Nagy Márton gazdasági csúcsminiszternek tavaly májusban mégis volt egy részben helytálló gondolata: "Most fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés van, de ez hosszú távon nem fenntartható, erre nem lehet tartós gazdasági növekedést alapozni." Igaza lett, a fogyasztás 3,5-4,0 százalékkal növekedett, s jól sejtette a tárcavezető: enélkül a növekedés nélkül gazdaságunk összeomlott volna.
Ma még pontosan nem ismert, hogy a hatalmi eszközökkel tavaly végrehajtott, majd némileg kibővített árrésstop, amelyet elvileg 2026. február 28-án ki kellene vezetni, milyen mértékben mérsékelte egyes élelmiszerek és háztartási cikkek árát, s összességében az inflációt. (Viszont megfigyelhető volt, hogy az árstop időszakában alkalmazott keresztfinanszírozás most nemigen fordult elő.) Az vitathatatlan, hogy a 10 százalékos árrésstop, vagyis a hatósági ár ártalmas a piac torzítása miatt, de szociális hatása kedvező. Viszont az érintett élelmiszerek mind a fogyasztói kosár részei, áraik alakulását a KSH figyeli. Amelyek viszont kimaradtak, azok áremelésénél "szabad volt a gazda".
A következő hónapokra korábban a hazai infláció lassú csökkenését várták, azonban a szokatlanul hideg január felülírhatja ezeket a várakozásokat. Bár már a jelenlegi pénzromlási ütem is lehetővé tenné a 2024. szeptembere óta érvényes 6,5 százalékos alapkamat mérséklését, ebben a hónapban feltehetően ez elmarad. Jobb az óvatosság!