Költségvetési kiigazításra avagy „korrekcióra” számít Varga Mihály jegybankelnök (is), ezt egy sajtótájékoztatón ismerte el az RTL Híradó kérdésére. Az ügy előzménye, hogy tavaly év végén a Költségvetési Tanács – amelynek tagja a mindenkori MNB elnök is – arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok elvezethetnek oda, hogy 2027-ben a GDP 1,7-1,9 százalékára rúgó korrekcióra lehet szükség. De hát 2026 januárját írjuk, a kormánynak számtalan lehetősége van arra, hogy intézkedéseket hozzon – tette hozzá Varga Mihály.
Önmagában figyelemre méltó, ha a jegybank elnöke költségvetési kiigazítást tart szükségesnek, már ennek komoly hírértéke van. Ha másért nem, akkor azért, mert a kormány után a jegybank rendelkezik azokkal az információkkal, amely alapján megítélhetőek a valós költségvetési folyamatok, még olyankor is, amikor a kormány ködösít a témában. De Varga nem olyan rég mint fideszes politikus szerepelt, ráadásul komoly költségvetési múltja van, hiszen közel egy tucat költségvetés készítésért volt felelős. Azt most hagyjuk, hogy Varga épp annyi költségvetési hiánycélt vétett, ahány büdzsét beterjesztett. Olcsón poén lenne és nem is vicc. Most mindenki Nagy Mártonon szörnyülködik vagy röhög kínjában a 2025-ös repülőrajt kapcsán, de ne feledkezzünk meg arról, hogy nem Nagy volt az, aki a 2025-os költségvetést 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte…
Mindenki tudja, hogy ára lesz a mostani hatalmas és fedezetlen pénzszórásnak. Fájni fog, de szükséges lesz és nagyon nem mindegy, hogy ki nyer április 12-én. Lesznek-e uniós pénzek, lesz-e végre felelős költségvetési politika, csökkenthetőek-e az Európa-rekord államadósság-kiadások – évi 1000-2000 milliárdot lehetne spórolni egy kicsit józanabb költségvetési és külpolitikával. Nagy Márton szerint tavaly az államháztartás hiánya a GDP 5 százaléka volt. Az adatközléssel azonban csínján kell bánni, mert még nem tudjuk mennyi volt a tavalyi GDP, így még GDP-arányos hiányt és államadósságot sem lehet számolni, arról nem is szólva, hogy a hiány is pár száz milliárddal nagyobb lett még az utolsó terveknél is.
Egyszóval a idei hiány valahol a GDP 5-5,5 százaléka között várható az osztogatások miatt, ezt kell záros határidőn belül (kb. 2027 végére) a GDP 3 százaléka alá levinni. Kis mozgásteret ad a védelmi kiadások be nem számítása a hiányba, de így is valóban 1-2 százalékos, évi 900-1900 milliárdos hiánycsökkentésre van szükség. Nem azért mert ez jó, mert bárki is imád megszorítani, bármennyire is ezt szajkózzák a Fidesz populistái, hanem csökkenteni kell az államgazdaságot megfojtó túlköltekezését. Ha nem költekezik túl az állam, akkor alacsonyabbak lesznek a kamatok, lesz bizalom, abból növekedés, a növekedésből pedig megalapozott bérfelzárkózás. Csak így megy.
Ezért ne várjunk csodát az új kormánytól – már ha lesz. Ha már a független elemzőknek, közgazdászoknak nem hisszük el, akkor higgyünk a Költségvetési Tanácsnak és Varga Mihálynak!