Három amerikai katolikus érsek kritikával illette az Egyesült Államok külpolitikáját - írja a Reuters.
Megfogalmazásuk szerint „kérdésessé vált az ország erkölcsi szerepe abban, miként lép fel a világban jelen lévő rosszal szemben”, és hangsúlyozták, hogy „a katonai erő alkalmazása csak kivételes, végső eszközként képzelhető el”. A három legmagasabb rangú amerikai katolikus érsek ritkán kiadott közös nyilatkozatában azt írta: „2026-ra az Egyesült Államok a hidegháború vége óta a legmélyebb és legfeszítőbb vitába sodródott arról, milyen erkölcsi alapokon nyugszanak Amerika nemzetközi lépései.”
A nyilatkozatot Blase Cupich, Robert McElroy és Joseph Tobin jegyezte, és tartalmában XIV. Leó pápa korábbi, vatikáni beszéde köszön vissza, amelyben az egyházfő elítélte a világ „háborús lelkesedését”. Az érsekek a közelmúlt nemzetközi fejleményeire hivatkozva - a venezuelai helyzetre, Oroszország ukrajnai háborújára, valamint a Trump-kormányzat Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseire és fenyegetéseire - úgy fogalmaztak, hogy „a nemzetek önrendelkezéshez való joga egyre sérülékenyebbnek tűnik”. Álláspontjuk szerint „a Venezuelában, Ukrajnában és Grönland körül történtek alapvető kérdéseket vetnek fel a katonai erő alkalmazásáról, valamint arról, mit is jelent valójában a béke”.
A nyilatkozat nem nevezi meg Donald Trumpot. A Fehér Ház egyelőre nem reagált a megkeresésre. Az érsekek szerint az Egyesült Államoknak „valóban erkölcsi alapokon nyugvó külpolitikára” van szüksége.
Ennek részeként elutasították
„a háborút mint szűk nemzeti érdekeket szolgáló eszközt”, és hangsúlyozták, hogy „a katonai fellépést kizárólag végső megoldásként, rendkívüli helyzetekben lehet elképzelni, nem pedig a nemzeti politika megszokott eszközeként”.
