Ugyanaz vár Szemesre, mint Lellére: itt is beépítenek minden szabad területet, nem számít semmi, csak a haszon, amiből egy kicsi leesik az önkormányzatnak, a nagyja pedig valamelyik NER-kegyenchez kerül – állította egy elkeseredett helybéli Balatonszemesen. Ahol a múlt heti közmeghallgatáson vált bizonyossá sokak számára, hogy a település vezetése el akarja adni a futballpályát, méghozzá meglehetősen gyorsan, ősszel ugyanis egy új rendelet miatt csökken majd a beépíthetősége.
A helyiek tiltakozó akciót szerveztek, s lapunk is megkereste az ügyben az önkormányzatot, amely hétfőn még olyan válaszokat küldött kérdéseinkre, melyek alapján egyértelmű volt, hogy el akarják adni az 1,65 hektáros, frekventált helyen fekvő területet.
Kedden este aztán a település YouTube-oldalára feltöltött videóban Iváncsics Zsolt Fidesz-KDNP-s polgármester bejelentette, hogy a képviselő-testület munkamegbeszélése után levették a napirendről az értékesítés kérdését.
Vagyis úgy tűnik, a tiltakozás és a Népszava érdeklődésének hatására az önkormányzat – legalábbis egyelőre – visszakozott, vélhetően nem függetlenül az április 12-ei választás közelségétől, mely előtt a kormánypártoknak igencsak rosszul jött volna egy újabb, a sajtó révén reflektorfényt kapó, gigaépítkezéssel járó ingatlanügy a Balatonnál. Az, hogy április után hogyan változik az önkormányzat álláspontja, valószínűsíthetően nagyban függ a a voksolás eredményétől.
Balatonszemes sokáig fehér foltnak számított a NER-építkezések szempontjából, a cirka 1800 fős falu egészen az elmúlt fél évtizedig megmaradt jórészt családias üdülőtelepülésnek. Aztán hirtelen elöntötte a betoncunami. Az állam által visszavett Bahart vagyonának rapid privatizációja során az előbb eladták egymilliárd forintért az 1,45 hektáros Hattyú kempinget, ahol Szemesbay néven apartmanház-komplexumot húztak fel kőhajításnyira a tótól – előtte a partszakaszt bagóért adta bérbe az önkormányzat hosszú időre –, a malomépület mögött társasházak épülnek, a régi benzinkúttal szemközti viszonylag kis telekre 4 társasházat zsúfoltak be, a Széchenyi utcában 6 sorházat húztak fel. Az egykori Vadvirág kempinget egyelőre csak azért nem sikerült még teljesen beépíteni, mert a projektet bírósági per akasztotta meg egy időre, ám négy nagy, többemeletes ház már épül, a kemping egy része viszont tavaly még üzemelt.
Luxuslakópark, mélygarázs, magánstrand épül a balatonszemesi Hattyú kemping helyénNégy éve még a hajdani orosz tábor is veszélybe került, a helyi tiltakozás miatt aztán visszakozott az önkormányzat, amely most a futballpályát értékesítené. Ami - ellentétben a legtöbb településsel - nem a falu határában található, hanem vasútállomás és a vízpart között, kvázi szemben a Szemesparttal. A faluvezetés több milliárdot vár az eladástól, illetve állandó bevételt jelentő tulajdonrészt a majdan megépülő komplexumból.
Nagyjából ennyi hír jutott el a helyiekhez és az üdülőtulajdonosokhoz, akiknek egy része a közmeghallgatás után döbbent rá, hogy újabb zöldterületét veszítheti el a település.
Online aláírásgyűjtés indult, amelyet alig egy hét alatt több, mint 1200-an írtak alá, a többség indokként a terület zsúfoltságát, túlzott beépítettségét hozta fel. A Balatonszemesi Fürdőegyesület sem támogatja ebben a formában az értékesítést és a tervezett beépítést, ahogy írták, nem látnak garanciát a közösség érdekeit szolgáló beruházásra, s szükséges lenne hatástanulmányokra, a majdani tervezési és építési folyamatról pedig folyamatosan egyeztetni kellene szakemberekkel és a helyiekkel.
Az önkormányzat számára viszont fontos a gyorsaság, ugyanis a tavaly elfogadott, a Balaton új szabályozásáról szóló rendelet (BATÉK), s az ehhez kapcsolódó Vízparti Terv – melynek a helyi építési szabályozással (hész) összehangolására szeptemberig kaptak haladékot a települések – a sportpálya területén a jelenlegi beépíthetőség csökkentését írja elő a természeti és üdülőhelyi értékek védelmében, mégpedig a jelenlegi 40 helyett 30 százalékra. A BATÉK-besorolás szerint a területen sportolási célú vagy turisztikai övezeteket lehet kialakítani, apartmanházas lakóépületeket viszont nem lehet elhelyezni, a jelenlegi hész viszont utóbbira is lehetőséget ad, tehát fontos lenne a gyors értékesítés és a majdani vevőnek a tervek benyújtása.
Az ügyben megkerestük a szemesi önkormányzatot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a képviselő-testület pályázatot akar kiírni, s az 1,65 hektáros terület eladásából – ahová egy bő 5 ezer négyzetméteres monstrum is felépíthető – milliárdos bevételt remélnek.
- A hasznosítási bevételt két részre kell szétbontani – magyarázták az önkormányzatnál. – Egyszer a futballpálya áthelyezési költségét, valamint a megépülő ingatlanból az önkormányzat részére visszaadásra kerülő nagyjából 800-1100 négyzetméter közötti épületrészt. A falu tehát nem maradna focipálya nélkül, a sporttelepet a 7-es főút déli oldalára, az iskola közelébe telepítenék át – a település labdarúgói jelenleg a somogyi II. osztályban szerepelnek, emellett több korosztályos utánpótláscsapatot is működtetnek –, amúgy a mostani helyen az elmúlt időszakban pályázati pénzből több fejlesztés is megvalósult, modern kispadokat szereztek be, mobil lelátó épült, eredményjelzőt vásároltak.
A balatonszemesi önkormányzat eladná a volt orosz tábort, a helyi civilek petíciót indítottakKérdésünkre, felbecsültették-e a terület értékét, a szemesi önkormányzat úgy reagált, rendeletük alapján csak az eladás előtt maximum 3 hónappal született értékbecslés szerint kell meghatározni az árat. Lapunk viszont megpróbálta belőni a várható árat: az ingatlan.com adatai szerint egy 2200 négyzetméteres, vízközeli, 20 százalékban beépíthető telket 980 millióért, azaz négyzetméterenként 444 ezerért kínálnak Szemesen, igaz, ebben az esetben nincs szükség plusz áram-, víz- és csatornahálózat építésére, azaz a futballpályát és környékét ennyiért nehéz lenne eladni. Ha a Hattyú kemping 68 ezer forintos négyzetméterárából árából indulunk ki, s figyelembe vesszük az azóta eltelt időszak szemesi ingatlanár-változásait, akkor a 115-141 ezer közötti négyzetméterár nem tűnik irreálisnak, azaz 1,9-2,4 milliárd forint is lehet a vételár kalkulációnk szerint.
Felvetésünkre, miért kell egyáltalán eladni a területet, hiszen a településnek nincsenek likviditási gondja, a szemesi faluvezetés azt állította, hogy a „balatonszemesi lakóközösség 30 éve tervezi a futballpálya áthelyezését”, így sokkal inkább az a kérdés, miért nem történt ez meg eddig.
- Eddig egy holt tőkét tartottunk fenn ahelyett, hogy folyamatosan termelt volna a közösségnek – magyarázták. – A cél éppen az, hogy a településünknek évtizedek múlva is legyen egy olyan ingatlan-vagyona, amely forrást biztosít a feladatok ellátásához.
A faluvezetés úgy kalkulál, hogy a terület eladása után a vevő által megépített projektből kap egy tulajdonrészt – elsősorban üzlethelyiségekkel számolnak, de akár apartmanok is lehetnek –, melynek hasznosítása – bérbeadása – állandó és folyamatos bevétellel kecsegtet. Az önkormányzat elismerte, sürgeti az idő, a jelenlegi beépíthetőség 40 százalék 7,5 méteres épületmagassággal, a BATÉK érvénybe lépésével viszont a számok csökkenek, ami értelemszerűen az eladási árat is lefelé viszi majd szerintük. Megjegyezésünkre, hogy a Balaton partja már így is túlzsúfolt, Balatonszemesen is több nagy beruházás zajlott-zajlik, miért jó Szemesnek, ha egy újabb területet építenek be, a település vezetése azt felelte: „a terület nem a Balaton partján van, két telek és egy közút választja el a vízpattól”. Ami annyiban igaz, hogy nem közvetlen tóparti a hely, hanem cirka 100 méterre található a medertől, ami balatoni viszonylatban – például az ingatlanhirdetéseknél – tópartinak számít.
- A többi nagyberuházás nem önkormányzati érdekeltségben történt
– indokolta a majdani építkezés szükségességét az önkormányzat –, azokból csak másodkörös bevételei voltak-vannak a településnek. Ez a fejlesztés a helyi lakossággal közös, 30 éves terv megvalósulása lenne, ami fejlődési lehetőséget és folyamatos bevételt jelentene az itt élőknek. A területet már 2006-ban is értékesíteni akarta az akkori testület számos másik ingatlannal együtt, 2020-ban internetes szavazáson a helyi többség az eladást támogatta.
A faluvezetés tehát egy több, mint öt évvel ezelőtti felmérésre hivatkozik, csakhogy azóta, mint fentebb leírtuk, Szemest is elérte a NER-beépítési láz, ami megváltoztathatta a helyiek véleményét. Több helybélivel és nyaralótulajdonossal is beszéltünk, s közülük senki sem támogatta a futballpálya ilyetén hasznosítását. Sokkal inkább valamilyen közösségi teret tudnának elképzelni, természetesen a zöldterületek mind nagyobb megtartásával.
Erre rá is kérdeztünk az önkormányzatnál, ahol cinikusan annyit reagáltak, amennyiben tudunk olyan pályázati lehetőséget mutatni, amely futballpálya áthelyezésére, zöld-park létrehozására és fenntartási költségeinek fedezésére szól, illetve évi százmilliós bevételt hoz a zöldterületből az önkormányzat részére, „nagy szeretettel” várják.
A majdani beruházással kapcsolatban azonban nem csak a növekvő beépítettség miatt aggódnak a helyiek és a nyaralótulajdonosok, hanem a szolgáltatási hálózatok további leterheltsége miatt is. A sportpálya jelenlegi csatorna- és villamoshálózati rendszere ugyanis nem alkalmas egy több ezer négyzetméteres ingatlanegyüttes kiszolgálására, nem beszélve a drasztikusan megemelkedő vízigényről.
