politika;kampány;Magyarország;gyűlölet;keresztények;

Távolságot kell tartani a politikai ideológiáktól – hívta fel a figyelmet a katolikus teológus

Vannak keresztények Magyarországon, akik nem kérnek a gyűlölködő kampányból

Máté-Tóth András katolikus teológus és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is arra hívta fel a figyelmet: az egyházi tanítások a szeretetre épülnek, a választások előtt sem lehet politikai eszköz az emberi méltóság sárba tiprása.

Nyomasztónak minősített kérdéssel fordult Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató a közösségi oldalára feltett videóüzenetében a keresztény, különösen a katolikus testvéreihez. „Milyen evangéliumi vagy egyházi tanításra hivatkozva folytatjátok a gyűlölet kampányát Magyarországon? Mivel indokoljátok saját magatok számára azt, hogy nem Ferenc pápa vagy (XIV.) Leó pápa tanításának szellemiségében posztoltok a Facebookon, hanem a köztelevízió ideológiai kampánymeggyőződéseit veszitek át kritikátlanul?” – kérdezte.

Értetlenkedéssel beszélt arról is,

hogyan lehetséges az, hogy miközben a hívők a szentmise során hétről hétre odafordulnak egymáshoz („legyen békesség köztünk mindenkor”), a templomot elhagyva mégis szidják az ukránokat és mindenkit, aki nem az ő politikai meggyőződésüket vallja:

Hogyan jutottunk odáig, hogy nem vesszük észre, hogy nem az evangéliumnak, nem az új evangelizációnak vagyunk a szekértolói, hanem politikai nézeteknek, politikai kampányoknak? Máté-Tóth András szerint fontos ezeket a kérdéseket átgondolni. Hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy baloldali vagy tiszás aktivista lenne. Katolikus teológus, aki szorongással figyeli azt, hogy az egyház és a keresztények identitása, küldetése áldozatává válik a politikai kampánynak, nemcsak ma, hanem az elmúlt egy-két évtizedben is.

- Távolságot kell tartani a politikai ideológiáktól – folytatta. Mindenekelőtt el kell mélyíteni az Istenbe vetett hitet, aki a kiengesztelődés, a megbocsátás, az igazságosság és az irgalom istene. A papokat és püspököket arra kérte, hogy világos megszólalásokkal próbáljanak megálljt parancsolni a keresztények és az egyház által is szított gyűlöletnek, jelentsék ki, hogy mindez bűn, és erősítsék meg a hívőket abban, hogy az egyház és az evangélium tanítása nem a gyűlöletre, hanem a szeretetre, irgalomra és megbocsátásra szólít. Az egyház és a kereszténység ne legyen Magyarországon semmiféle politika játékszere, hanem legyen a szerető Isten hiteles hirdetője – mondta végül Máté-Tóth András.

A közelmúltban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) is „keresztény buzdítást” tett közzé ezzel a címmel: „Óvjuk meg emberi méltóságunkat és közös jövőnket a választási kampány idején is!”

A KÉSZ alapvetően nem áll távol a kormánytól, erről tanúskodik, hogy honlapja szerint a Miniszterelnökség, vagy például a Fidesz és a KDNP pártalapítványa is támogatói közé tartozik. A szövetség mostani állásfoglalása azonban, amely nem tartalmaz pártneveket, korántsem nevezhető egy Fidesz melletti kortesbeszéd leiratának.

- A gyűlöletkeltés és az emberi méltóság sárba tiprása nem lehet politikai eszköz – rögzíti az öt pontból álló közlemény bevezetője. A KÉSZ evangéliumi alapokon szólítja fel a magyar nyilvánosság alakítóit a közbeszéd megtisztítására, felelősségre és önmérsékletre, mielőtt az idei választási kampány végleg szétszakítaná a társadalmat.

A szövetség mély aggodalommal tapasztalja, hogy a közbeszéd hangneme egyre durvábbá válik: az érvek helyét sokszor indulat, a vita helyét megvetés, a „másként gondolkodó, vitára ösztönző embertársunk helyét pedig megvetett, lesajnált ellenségkép foglalja el”. Az érdemi vita elsorvadni látszik, amikor a közélet szereplői a közjó szolgálata helyett egymás lejáratásával foglalkoznak, így a társadalom valódi problémái gyakran válasz nélkül maradnak. A KÉSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a romboló beszédmód nem marad a politikai színtéren. Beszivárog otthonainkba, megmérgezi a mindennapokat, családtagokat fordít egymás ellen, barátságokat tesz tönkre. Minden ember – politikai hovatartozástól függetlenül – Isten képmása. Ezért elfogadhatatlan az ellenfél megalázása, lealacsonyítása, dehonesztálása. A történelem fájdalmasan tanítja: ahol a beszéd megfosztja az embert ember mivoltától, ott előbb-utóbb a tettek is követik – olvasható később.

A düh, a gyűlölet és a megvetés nem lehet politikai üzenet. A gyermekek, a családok, az emberi szenvedés és a személyes tragédiák nem kampányeszközök. A hazugság, a féligazságok és a felelőtlen ígéretek nemcsak ellenfeleket sebeznek, hanem az egész közéletet rombolják. Keresztény szervezetként a KÉSZ úgy tartja: az ország építése csak olyan politikai közösségekkel lehetséges, amelyek egyértelműen kiállnak keresztény értékek mellett, elutasítják a gyűlöletkeltő nyelvezetet, nemet mondanak a napjainkban terjedő, az emberi méltóságot és a „család természetes rendjét relativizáló” ideológiai nyomásgyakorlásra. (Talán ez az utalás az, ami az egyik politikai tábor melletti kiállásként értelmezhető.)

A KÉSZ szerint ugyanakkor minden oldalon keresni kell a tisztességes párbeszéd lehetőségét, mert

semmilyen politikai győzelem nem ér annyit, hogy közben a családok vasárnapi asztalai körül a jókedv és vidámság, a szeretet és egyetértés helyett zűrzavar, vita és ellenségeskedés határozza meg életünket. 

„Közös hazánk jövője minden pártérdeknél fontosabb” – állapította meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, amely azt kéri, a „kampány idején se veszítsük el emberségünket, mert ha azt elveszítjük, mindent elveszítünk”.

Próbáltuk Máté-Tóth Andrást és Makláry Ákost, a KÉSZ elnökét is megszólaltatni. Kíváncsiak lettünk volna például arra, milyen konkrét politikai megnyilvánulások vezettek ahhoz, hogy felhívást tegyenek közzé. A katolikus teológus ígérte, hogy később rendelkezésünkre áll. A KÉSZ elnöke megértésünket kérve azzal hárította el megkeresésünket, hogy alaposan átgondolt állásfoglalást hoztak, ahhoz nem szeretne semmit hozzátenni.

A Tisza Párt összes EP-képviselője és agrárpolitikusai is tüntettek kedden az EU és a dél-amerikai országok között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény ellen.