Régi történt. Az úgynevezett "fekete szerdán": 1992. szeptember 16-án a brit kormány kénytelen volt kiléptetni a fontot az európai árfolyam-mechanizmusból és leértékelni a valutát, mivel nem tudták fenntartani annak rögzített árfolyamát a piaci nyomással szemben. Akkor egy magyarországi születésű, a hazai politikai közbeszédben sokáig eminens szerepet betöltő üzletember tőkealapja 10 milliárd dollár értékben értékben spekulált az angol font ellen, amiről úgy vélekedtek: "ő az az ember, aki bedöntötte a Bank of Englandet. Ez az esemény rávilágított arra, hogy a hatalmas tőkével rendelkező magánbefektetők képesek lehetnek sikeresen szembeszállni akár nemzeti jegybankokkal is, ha azok gazdasági alapjai gyengék. Ennek nyomán a világ jegybankjai igyekeztek megszilárdítani tőkehelyzetüket, hogy hasonló események ne történhessenek. A megállapítás igaz a MNB-re is.
A NAV adatai szerint nettó tőkejövedelemmel mintegy 360 ezren rendelkeznek, amelynek bevallott forrása az osztalék, a kamat és az árfolyamnyereség, így összességében hozzávetőleg 2840 milliárd forintról adtak számot, fejenként átlagosan egy év alatt 7,8 millió forintot tehettek zsebre, ami teljes lakosságra vetítve még a 300 ezer forintot sem érte el. Abban semmi csodálkoznivaló nincs, hogy az egy főre jutó nettó tőkejövedelmek nem egyenletesen oszlanak el az országban. A GKI legfrissebb vizsgálata szerint azonban a főváros és a vármegyék sorrendjében nem Budapestté az elsőbbség, hanem Fejéré. Egyetlen település miatt került az élre, nem nehéz kitalálni ez Felcsút. Általa a megyében egy év alatt 38 százalékkal növekedett az ilyen címen elkönyvelt bevétel. Feltehetően egy helyi nagyvállalkozó révén, aki forint stabilitását nem tudná megrendíteni, de a fél ország felvásárlása már aligha jelenthet gondot. Sajnos.