Az MSZP február közepén dönt választási indulásuk formájáról, a Jobbik márciusban állít országos listát

A Humanistáknak most nincs bejelenteni valójuk arról, hogyan állnak a felkészüléssel – írták a Népszavához eljuttatott válaszukban.

Mivel kevesebb mint 80 nap maradt az áprilisi választásig, és szűk egy hónap múlva elkezdődik az ajánlások gyűjtése/leadása, a kisebb pártoknál érdeklődtünk arról, miként vágnak neki a küzdelemnek. Mint arról beszámoltunk, a Momentum tavaly döntött arról, hogy a Tisza Párt győzelme érdekében visszalépnek a 2026-os választásoktól. A jövővel kapcsolatban megkerestük az őket múlt héten követő Második Reformkort, az LMP-t, és a Megoldás Mozgalmat is.

Választ egyedül utóbbitól nem kaptunk, a Vona Gábor nevével fémjelzett 2RK viszont elárulta:

Ennek érdekében indították el a Rendszerváltó Reformköröket, hogy a választások után megelőzzék egy 2010 utánihoz hasonló egyeduralom megismétlődését. Mint a párt sajtóosztálya írta: jelenleg tagdíjakból, adományokból és mikroadományokból működnek, Vona Gábor pártelnöki mandátuma pedig 2026 őszéig szól. Ezután kongresszus dönt majd az elnökség sorsáról. A 2RK a visszalépésen túl nem tervez Magyar Péter mellett kampányolni, és 2029-ben minden választáson indulnának; reményeik szerint már egy demokratikusabb politikai környezetben. (Akkor lesz önkormányzati, illetve EP-választás is, parlamenti viszont a normál menetrend szerint csak 2030-ban).

Sem az LMP, sem Vona Gábor pártja nem indul a parlamenti választáson

Az LMP sem kíván megszűnni a következő ciklusban. Ám ezt még zárójelbe teheti az ÁSZ-bírság, amit 2022-ben szabtak ki az összefogott ellenzék pártjaira – tudtuk meg Vida Attilától, az országos elnökség titkárától. „Minket 2010 óta kb. négyszer temettek el, de amíg külső körülmények nem kényszerítenek rá minket, a párt természetesen működni fog” – mondta hozzátéve, hogy a „tiltott kampányfinanszírozásért” kilátásba helyezett – egyenként 500 millió forint körüli – bírság, ami az akkori hatpárti összefogás tagjait fenyegeti, súlyos összeg; nem csak az LMP-t, hanem a többi érintett pártot is megszűnésre késztetheti. (Ungár Péter társelnök egyébként nemrég jelentette be, hogy kiszáll a politikából, és a gyermekvédelemben dolgozik tovább).

A zöldpárt ugyan visszalépett a listaállítástól, de a múlt heti kongresszuson kitételeket tettek: különleges politikai helyzetben legfeljebb 3 egyéni körzetben állíthatnak még jelöltet, illetve „felkérés esetén támogathatják a demokratikus ellenzék induló pártjait.” Vida elmondta:

Utóbbi akkor történik meg, ha két egymást követő választáson sem indulnak. A titkár elmondta: minden demokratikus ellenzéki párt – így a Tisza, a DK és a Jobbik –  támogatása is elképzelhető, ezt egyedül a Mi Hazánk esetében zárják ki.

Az MSZP tavaly novemberben 102 egyéni jelölt kiállításáról döntött (a lehetséges 106-ból). Komjáthi Imre, pártelnök megkeresésünkre most azt mondta:

Így Zuglóban Hadházy Ákos, Csepelen Szabó Szabolcs, Józsefvárosban Csárdi Antal, és Hegyvidéken Magyar Péter sem kap MSZP-s ellenfelet. A DK-s képviselők, így Varju László újpesti támogatása jelenleg dilemma.

Az MSZP indulását illetően hozzátette: saját országos listájukat biztosan összeállítják, de ebben a képlékeny politikai helyzetben senki sem tudja 100 százalékig kijelenteni, hogy mi történik áprilisig. Ezért az MSZP olyan megoldást keres, amivel a baloldali értékek az elérhető legteljesebb mértékben érvényesülhetnek. Komjáti annyit elárult: egy kongresszuson, várhatóan február közepén döntenek a hogyan továbbról.

A Jobbik – mely a 2024-es EP választáson 0,99 százalékot ért el – továbbra is 106 egyéni jelölttel és önálló országos listával tervez; utóbbit márciusban állítják majd össze – tudtuk meg Brenner Kolomantól, a párt elnökhelyettesétől. Kérdésünkre, hogy hány jelöltjük van jelenleg, a parlamenti képviselő annyit árult el, eddig 62-t ismer a közvélemény, de folytatják a bemutatásukat. „Határozott célunk, hogy az indulásunkkal segítsük a kormányváltás és a rendszerváltás ügyét, olyan szavazókat mobilizálva, akiket más ellenzéki párt nem tud rajtunk kívül megszólítani” – írta lapunkhoz eljuttatott válaszában.

Kitart a választási indulás mellett a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is, ők országos listájukat már tavaly nyáron kiállították. Mint lapunk Nagy Dávid listavezetőtől megtudta, 70-80 egyéni jelöltjüket február elejéig véglegesítik. Ám a kampány alatt nem rájuk koncentrálnak, hanem az új választási programjukra, amit a jelöltekkel együtt terveznek bemutatni. „De a pénzért, és töredékszavazatért nem fogunk több helyen indulni, figyelembe vesszük, hogy ez nem egy rendes demokrácia” – szögezte le a Népszavának az MKKP pártigazgatója.

A Párbeszéd - Zöldek minapi közleménye szerint ők február 7-éig döntenek. Viszont társelnökük Barabás Richárd, és az ex-momentumos Cseh Katalin korábban szintén deklarálták, hogy a Humanisták nevű új formációval rajthoz állnak. A két politikus novemberi pártalapítása nagy vihart kavart az ellenzéki oldalon; bár ők hangsúlyozták, hogy nem a Tisza Párt ellen, hanem a valódi rendszerváltásért küzdenek majd áprilisban. Ugyan azt is kijelentették, hogy egyéni jelölteket muszájból állítanak, és csak listán kérnek szavazatot, nem tudni, holt tartanak azóta a választási felkészülésben. Lapunk ezzel kapcsolatban mindkét pártvezetőt megkereste, ők a sajtóosztálytól ígértek választ. A pártnál többek között arról érdeklődtünk, hogy állnak a 71 választókörzeti jelöltjük kiállításával (legalább ennyi kell az országos listához), mikor döntenek az országos listájukról, lesznek-e ezen más politikusok is a 2022-es ellenzéki összefogásból, és még mindig biztosak-e a választási szereplésben. Válasz helyett röviden annyit írtak: „Ha a Humanistákról lesz bejelenteni valónk, a Népszava szerkesztőségét is tájékoztatjuk.”

A DK már tavaly októberben bemutatta jelöltjeit, a párt mind a 106 egyéni körzetben rajthoz áll, az országos listát pedig februárban állítják össze.

Publicus: Simán kikapna Tordai Bence az alig ismert tiszás jelölttől Budapest 4-es választókerületében