A választásokkal kapcsolatban többféle előrejelzés forog a közbeszédben. A kormánypártok szerint három osztatú lesz a parlament: a Fidesz-KDNP mellett a Mi Hazánk és a Tisza párt kerül be, mégpedig úgy, hogy a Fidesz kormányzóképes lesz, a kétharmad környékén. A másik állítás azt tartalmazza, hogy több mint 10 százalékkal a Tisza Párt vezet, bejut még a Mi Hazánk és a DK, és a Fidesz-KDNP elveszti a választást. Még az is felmerül, hogy a Tisza Párt a győztesnek kedvező szabályok miatt kétharmados támogatást kap. Mindkét állítás természeténél fogva erősen vágyvezérelt. De elgondolkodtató, hogy amikor a várakozásokat is számba veszik, már az a meghökkentő előrejelzés, hogy még abban a körben is, ahol a Tisza győzelmét vélik valószínűnek, arra tippelnek, hogy inkább Orbán-kormány várható, mint Tisza-kormány.
Kevesebb mint száz nappal a választások előtt az egyes országgyűlési választókörzetekben is érdemes megmérni, hogy a már ismert jelöltek ott hogyan állnak. Bács-Kiskun megye hatos választókörzetében, Baján néhány hét eltéréssel két, egymásnak teljesen ellentmondó előrejelzést láttam. A december eleji számok az ünnepek utánra egyrészt egymáshoz közelebbi értéket mutattak, másrészt hibahatáron belül, de változott a várható nyertes is: azaz a Tisza monoton növekedése lassult, míg a Fideszt támogatók valamivel többen lettek a mintában.
Mindennek a kampány szempontjából van jelentősége. A választáshoz közeledve a pártok lehetőség szerint a sikeres, kipróbált témakörökben maradnak. Példának okáért a nyugdíjasok számára nyilván jelentős esemény a tizennegyedik havi nyugellátás bevezetése, ahogy korábbi sikeres előzményekre alapozzák a gyermekes anyák adómentességének kiterjesztését vagy a kamattámogatott lakásépítés finanszírozását is. Észszerű, hogy a kormánypropaganda a Tiszával kapcsolatos állításokat a különböző adóemelések, megszorítások gondolatkörében határozza meg, és ezt teríti is minden - amúgy törvénysértő - eszközzel.
Innen nézve tehát nincs okunk feltételezni, hogy a Fidesz támogatottsága csökkenni fog. Amiből az következik, hogy először az ellenzék oldalán kell győzni ahhoz, hogy legyen esély minél több választási körzetben új képviselőt avatni. És eddig úgy néz ki, hogy ez a homogenizálás sikeres: a választók nagy többsége Ismeri a Tisza Pártot, és a támogatói köre sok mérés szerint nagyobb, mint a kormánypártok szavazóbázisa. A Tisza politikai állításait elsősorban a saját közönségéhez tudja elvinni azokon a felületeken, amit el tud érni. Ezzel együtt a Tisza ismertségét a kormányzati média alapozta meg, és negatív állítások sokaságával égették be a közbeszédbe Magyar Péter nevét és a pártot.
Lényeges, hogy belássuk, a kampányidőszak állításai a választáshoz kapcsolódó olyan keretek, amik a közönség kialakult álláspontját támogatják. Tehát nem arról szól a kampány, hogy a közönség nézeteit, ismereteit megváltoztassák, hanem a mozgósításról, az elérésről. Viszont a választás a politika szereplőit méri meg, nem a kampányt. A közönség elmegy választani, sokan pedig nem mennek el. De csak a két versenytárstól eltérő szereplők tudják befolyásolni a választás eredményét: a kormánypátok szavazói köre és a Tisza bázisa már külön-külön, határozottan összeállt.
Az egyéni körzetekben várhatók olyan helyzetek, ahol az indulók személyes megítélése meghatározó vagy elég jelentős lehet ahhoz, hogy a nagy pártok közötti mérkőzést befolyásolja. Vannak inkumbens ellenzéki jelöltek, akik számottevő eredményt fognak elérni, és mindig jönnek új arcok is.
A választások kimenetelét az határozhatja meg, hogy a kormánypártok és a Tisza Párt törzsszavazóinak létszáma a választás időpontjában épp hol áll. Jól érzékelhetően különböző módon, de változnak ezek az értékek. A Tisza közönsége az elmúlt huszonegynéhány hónapban folytonosan növekedett, majd ez az emelkedés mérséklődött. Mindeközben a Fidesz támogatottsága lényegében nem csökkent, illetve mára érdemben javult.
Előfordulhat, sőt elég valószínű, hogy a két meghatározó párt támogatóinak létszáma áprilisban közel kerül egymáshoz. Olyan közel, hogy az eredményt a Mi Hazánk és a DK szereplése dönti el. Ebből adódik a választási szabályokból következő probléma: elmegyünk a Mi Hazánk jelenség mellett. A szélsőjobboldali párt öt százaléknál többet leharap a listából. Ezenkívül minden, a Mi Hazánk egyéni jelöltjére leadott szavazat - a győzteskompenzáció miatt - a domináns párt listájához is hozzáadódik. (Ez a DK-ra és a többire is igaz.) Ez újabb öt százalék körüli torzítás. Ezért van az, hogy az egyéni körzetek eredménye a döntő: a győzteskompenzáció körzetenként hat.
Innentől Budapest töredezettsége önmagában dönthet. Pesten úgy el lehet rontani az országos eredményt, hogy bár a Fidesz kevés körzetet szerez meg, de két-három nem Tisza jelölt is nyer. A körzetekre bontott egység a döntő: nem indulhatna senki a Tiszán kívül, mert majdnem duplán számít a kisebb pártok szavazatszerzése.
Egy hét-nyolc százalékos, mindenütt induló, egyéniben biztos vesztes Mi Hazánk pont elég a Fidesz győzelemhez. A többi sallang. A Mi Hazánk szavazói minden bizonnyal nem tudják, hogy amikor a saját jelöltjükre szavaznak, akkor a Fidesz listát erősítik, illetve ahol a tiszás jelölt vezet, ott a Tiszát. Ezért meghatározó a szépen elhallgatott Mi Hazánk szereplése, mert a domináns pártok közti különbség szűkül.
Áprilisban sokba kerülhet a belátás hiánya. Ha közel kétosztatúvá alakul az itthoni politikai környezet, és a kiegyenlítődés felé mutatnak az előrejelzések, akkor egy kis hiba is elég. Minden körzet számít.
Ami azt illeti, “A biztos választás” erőteljes választási szlogen. Annak idején a “Game over” is hatásos volt. A “gameover” domaint akkor lekötöttem. Most is megvan.