A központi költségvetés adóssága 2025 december végén 60 539 milliárd forint volt, ez azt jelenti, hogy 2025 egészében a költségvetés adóssága 5060 milliárd forinttal emelkedett – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) decemberi beszámolójából. 2010 májusában – amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást, a költségvetés adóssága 19 212 milliárd forint volt – vagyis az adósságot 16 év alatt nominálisan megháromszorozták. Ráadásul ez még nem is a teljes államadósság, mert abba a központi kormányzat tartozásain túl beletartoznak az önkormányzatok, illetve a kormány által kezelt elkülönített állami alapok adóssága is.
A teljes államadósságról az utolsó rendelkezésre álló adatunk 2025 III. negyedének végéről, tehát szeptemberből származik, ekkor a teljes államadósság 64 147 milliárd forint volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 75,2 százalékára rúgott. 2010 elején a kormányzást nominálisan 80,3 százalékos államadóssággal kezdték meg, amit fokozatosan 65 százalékra sikerült leszorítani 2019 végére. Ezt követően azonban újabb adósságspirálba került a magyar állam, előbb a Covid-járványra, 2022-tól pedig az ukrajnai háborúra hivatkozva kezdett az Orbán-kormány – számos más európia társához hasonlóan – költségvetési költekezésekbe, amelyek hatására megugrottak az államadósságok az egész világban. 2024 végén az adósságmutató a GDP 73,5 százalékán állt, vagyis látva a III. negyedéves adatot nagy minden valószínűség szerint tavaly nőtt állam tartozása. A pontos adatot majd csak a 2025-ös GDP adat fényében ismerhetjük meg később.
Hároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működésétNagy Márton nemzetgazdasági miniszter január elején arról beszélt, hogy az NGM becslése szerint az államadósság tavaly a GDP 74,6 százalékára emelkedett tervezett csökkenéssel szemben. Az független elemzők is rendre a 74,5-75 százalékos sávba várják a 2025-ös államadósság mutatót és annak ellenére, hogy 2026-27-ben beindulhat egy visszafogott gazdasági növekedés a magyar gazdaságban, így sem várnak a következő években látványos adósságcsökkenést.
Ingatlanokra, cégekre és beruházásokra szórt el felfoghatatlan mennyiségű közpénzt decemberben az Orbán-kormányA Eurostat adatai szerint a magyar mutató 2025 III. negyedében még az átlagosan EU-s adósságszint alatt volt: az uniós statisztikai hivatal múlt heti közleményes szerint ugyanis az Európia Unióban a GDP 82,1 százaléka volt az államadósság, mag az eurózónában ugyanez a mutató 88,5 százalék volt – és mind a két mutató magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ebből a szempontból a magyar mutató kedvezően változott, hisz csökkent mind éves, mind negyedéves alapon, így lett az 75,2 százalék. Vagyis első ránézésre a magyar államadósság mértékével nincs nagy baj, hiszen az még mindig az uniós átlag alatt van. Ezt szokták hangoztatni kormányzati szakemberek. Bár a Eurostat adataiból kiderül, hogy az átlagot az eurózóna fejlett országai húzzák felfele, Olaszország a 137,8 százalékos, Franciaország a 117 százalékos, Belgium pedig a 107,1 százalékos GDP-arányos államadósságával az élen úgy, hogy ezek az országok az eurózóna tagjai és jóval alacsonyabb kamatokkal tudják adósságukat finanszírozni. (A kivétel erősíti a szabályt: az eurózóna eladósodottabb országa a viszonylag fejletten Görögország, ahol az állam tartozása a GDP 150 százalékát közelíti.) Ehhez képest mindegyik kelet-európai ország államadóssága kisebb a magyar államénál: a cseh államadósság a GDP 43,1 százalékra, a lengyel 58,1 százalékra, román 58,9 százalékra rúgott.
