Az államháztartás hiánya 2025-ben 5738 milliárd forint lett az eredetileg engedélyezett 4123 milliárd forinttal szemben, ez 40 százalékos, avagy 1615 milliárd forintos hiánytúllépés. Csak decemberben 1668 milliárd forintos deficit keletkezett, ami messze meghaladja az időarányosan elvárható mértéket. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most nyilvánosságra hozott beszámolójából nem derül ki egyértelműen, hogy mi az oka a decemberi rekordhiánynak. Az államháztartási mérlegből az hámozható ki, hogy több költségvetési soron, egyenként több száz milliárd forintot lapátolt ki a kormány a költségvetésből, így élhetünk a gyanúperrel, hogy a haszonélvezők között a NER-kegyencek cégei is felfedezhetőek.
Bevételi oldalon nem látható semmi meglepő egy tételt leszámítva: a beszámoló szerint az Európai Bizottság a – kormány állítása szerint – 248 milliárd forintnyi uniós támogatást „likviditási okokból” decemberben nem tudott kifizetni. Az Európai Bizottság cáfolta, hogy likviditási problémái lettek volna, a pénz ennek ellenére nem jött meg decemberben, ellenben a NGM beszámolója szerint ebből 200 milliárd januárban megérkezett. A kiadási oldalon viszont nagyobb tételek szerepelnek, amelyek indokairól hallgat a beszámoló: a mérlegből kiderül, hogy csak decemberben 385 milliárd forintot fizettek ki az állami vagyon működtetésére és támogatásra, ami jelentős tétel az egész éves 1034 milliárdos kiadáshoz képest. A beszámolóból még az látható, hogy a pénz jelentős része ingatlanokra ment el – vélhetően valamely, a kormánnyal üzleti ügyekben lévő NER-milliárdos ingatlanfejlesztési projektjét vagy projektjeit zárhatták le, és fizethették ki 150 milliárd forintos értékben. Még ennél is több pénz ment el az állami cégek feltőkésítésére és cégvásárlásokra – ezen a soron mintegy 220-230 milliárd forintnyi közpénzt fizethettek ki csak decemberben. Jól jelzi a kiadás mértékét, hogy cégügyekre az egész évben nem költöttek összesen 420 milliárd forintot a decemberi kiadásokat is beleszámítva. Az államháztartási mérlegből az is kiderül, hogy az utolsó hónapban a szokottnál több pénz (199 milliárd) ment közüzemi (rezsi)támogatásokra, illetve a költségvetési szervek kiadásai is jelentősebben megugrottak az utolsó hónapban – ezek a tételek együtt magyarázzák a magas decemberi hiányt.
Brutális hiányt hozott össze tavaly az Orbán-kormány, nem tudni, mire szórt el decemberben 1668 milliárd forintotJön a vad osztogatás, az Orbán-kormánynak látszólag már terve sincs a 2026-os választás utánraAz NGM beszámolója szerint az egész 2025-ös költségvetési gazdálkodás rendezett volt, a terveknek megfelelően alakult; a közlemény szerint "Magyarország pénzügyei rendezettek". A tények némileg árnyalják ezt a magabiztos kijelentést, hisz az éves deficit 40 százalékkal lett magasabb a tervezetnél, és a decemberi pénzügyi folyamatok sem azt támasztják alá, hogy a magyar költségvetés gazdálkodása rendben lenne. Ráadásul a kormány csak most – 2026 első hónapjaiban – fordul rá a választási költekezésre, aminek következtében a hiány dinamikusan fog nőni 2026 első felében, és a független elemzők szerint az egész éves hiány idén még a tavalyinál is magasabb lesz.
A tavalyi egész évet nézve az adóbevételek meglepően tervszerűen teljesültek, annak ellenére, hogy a makropályát sem sikerült eltalálnia az Orbán-kormánynak.
Egyedül a céges adóbevételeknél látható jelentősebb – 10 százalékos, mintegy 380 milliárd forintos – elmaradás, amit bőven magyaráz, hogy a tervezett 3,4 százalékkal szemben tavaly 0 százalék körül volt a GDP bővülése. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó- és az áfabevételek is teljesültek; az előbbinél 1, az utóbbinál 2 százalékpontos az elmaradás a tervekhez képest, miközben az szja esetében olyan adómentességeket vezetett be a kormány, amikre nem volt fedezet a büdzsében. A bevételi oldalon fájóan hiányoznak az uniós támogatások: a kormány 2335 milliárd forintot remélt Brüsszelből – egyébként megalapozatlanul –, ebből alig 616 milliárd érkezett meg – vagyis a hiány csak ezen a soron több mint 1700 milliárd forintos kiesést jelent. Ez a pénz nagyon hiányzott a büdzséből, de a magyar gazdaságból is, hisz csak ez az összeg a GDP 2 százalékára rúg.
A 2025-ös költségvetés leginkább a kiadási oldalon szállt el: brutálisan magasak lettek az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, itt a duplája ment el a tervezett összegnek, összesen 1034 milliárd.
Szintén jelentősen, 160 százalékkal szálltak el az állami beruházások költségei: a tervezett 202 milliárddal szemben 528 milliárdot fizettek ki. Meglepő módon a lakástámogatásokon viszont jelentős elmaradás látható.
És van egy hatalmas tétel, amely egyszerűen megfojtja a magyar államot: ez az államadósság után fizetendő, brutálisan magas kamatkiadás, amelyre tavaly 4197 milliárd forint ment el. Ez már meghaladta a 2025-ös rekordnak számító 3613 milliárdot és természetesen a terveket is. Ez a közel 4200 milliárd forint a tavalyi GDP 4,5-5 százaléka; ilyen magas kamatkiadásaik még a magyarnál sokkal jobban eladósodott európai államoknak sincsenek. Ez az a kockázati felár, amit a magyar adófizetők a hibás és sokszor konfrontatív kormányzati politikáért kénytelenek megfizetni.
Úgy tűnik, mintha Magyarországon egyáltalán nem is lenne szükség bérlakásokra, kár, hogy a statisztika csalóka