A módosítás egy régóta fennálló, súlyos joghézagot szüntet meg. Korábban ugyanis az SNI-tanulók jogilag „meggyógyultnak” számítottak tanulmányaik befejezésével, függetlenül attól, hogy az állapotuk a munkaerőpiacon továbbra is hátrányt jelentett számukra. Ez a helyzet jelentősen rontotta elhelyezkedési esélyeiket, és sok fiatal már az indulásnál versenyhátrányba került a „nagybetűs életben”. Mostantól azonban ők automatikusan védettnek, azaz megváltozott munkaképességűnek (MMK) minősülnek annak az esztendőnek a végéig, amelyben betöltik a 26. életévüket. Mindez pedig azt jelenti, hogy az érintett fiatalok nem esnek ki a rendszerből a tanulmányaik után, hanem jogfolytonosan beléphetnek a védett foglalkoztatás körébe.
- A változás nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is jelentős. A munkáltatók ugyanis megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásával kiválthatják az úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, amely egy kisebb, de akár egy több száz főt foglalkoztató vállalkozás esetében is jelentős anyagi megtakarítást eredményez
– mondta lapunknak Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke. Ma egy munkáltatónak huszonöt alkalmazottanként be kell fizetnie az államkasszába egy úgynevezett rehabilitációs járulékot: ezt akkor kerülheti el, ha felvesz megváltozott munkaképességű embereket, legalább napi négy órában. Tehát ha van száz alkalmazottja, akik között négy MMK-besorolású, akkor mentesül e befizetés elől, amelynek összege egyébként fejenként és évente jelenleg a minimálbér kilencszerese, vagyis közel hárommillió forint. Ha felvesz egy huszonéves, sajátos nevelési idényű fiatalt négy órában, akkor a havi 150 ezer forintos bérrel számolva annak éves munkabérköltsége 1,8 millió forint lenne,
tehát nemcsak hogy van egy embere, aki rendben tartja például a kertet vagy mosogat, de még 1,2 millió forintot meg is takarít utána
– érvelt e fiatalok alkalmazása mellett Jakubinyi László.
Jelenleg a helyzetük nem ilyen rózsás. A költségvetési törvény alapján a Pénzügyminisztérium 2025-ben mintegy 204 milliárd forint bevétellel számolt a rehabilitációs hozzájárulásból, ami arra utal, hogy a jelenlegi közel nyolcvanezer megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása helyett a munkaadók inkább befizetik az adót, miközben több tízezren várnak munkalehetőségre.
Jakubinyi László szerint azzal, hogy az SNI-s diákok – akik elvileg 24 éves korukig speciális szakiskolákban bent lehetnek – az iskolapadból kikerülve még két évig védett státuszt élveznek, nagyobb esélyt kaphatnak arra, hogy ez idő alatt el tudjanak helyezkedni. Diszlexiás, aspergeres, ADHD-s fiatalok kaphatják meg a megváltozott munkaképességű státuszt, s ha sikerül beilleszkedniük az adott munkakörbe, a továbbfoglalkoztatásuk is megoldódhat, teljes értékű munkavállalóvá válhatnak. Ha pedig kiderül, hogy mégsem alkalmasak a munkavégzésre, esélyük nyílik, hogy megkapják véglegesen is az MMK-státuszt, ami elvileg a védett munkahely lehetőségét jelenti.
Jakubinyi László szerint ha a munkáltatók „kipróbálják” ezeket az embereket olyan munkakörökben, mint a mosogató, vagy az udvart karbantartó - ahol eleve nagyobb a fluktuáció, hisz mindenki tovább akar menni egy ennél jobb munkahelyre -, rájönnek, hogy egy kedves és lojális embert kaptak, aki betartja a szabályokat és ragaszkodik a munkájához. Ehhez azonban az kell, hogy legalább első lépcsőben kipróbálják őket és esélyt adjanak nekik.
Sajátos nevelési igények, kivételes képességek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint több mint 110 ezer sajátos nevelési idényű tanuló járt óvodába, általános- és középiskolába a 2024/2025-ben, ami 4600 fővel több, mint az előző tanévben. E tanulók 73 százaléka integráltan, többségi intézményekben tanul. Az általános iskolások 8,8 százaléka sajátos nevelési igényű. Vagyis ez a jogszabály-módosítás több mint száztízezer SNI fiatalnak ad esélyt, csökkenti a munkaerőpiaci kirekesztést és értelmet ad a rehabilitációs foglalkoztatásnak.
Sajátos nevelési igényű tanulónak minősül az a gyermek vagy fiatal, aki tartósan vagy súlyosan akadályozott az iskolai előmenetelében, és ezért különleges pedagógiai támogatásra szorul. E tanulóknak a szakértői bizottság véleménye alapján különleges bánásmódra, egyéni fejlesztésre van szükségük, mert mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, vagy beszéd-fogyatékossággal, autizmus spektrumzavarral, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzdenek, vagy kivételes képességűek. Az SNI státusz az oktatási rendszerben biztosít plusz jogosultságokat – például gyógypedagógiai ellátást, egyéni tanrendet – de nem jelent orvosi diagnózist. (D.J.)
