Donald Trump meghívásos Béketanácsot hozott létre, az élére pedig kinevezte önmagát mint örökös elnököt. Komolyan vehető, a nemzetközi rend iránt elkötelezett ország persze nem vesz részt ebben a komédiában – a magyar kormánymédia cserébe minden csövéből üvölti Orbán Viktor csatlakozását. Bulgáriát például az ország éléről korrupciós botrányok miatt lemondásra kényszerített, korábbi kormányfő képviseli, miközben olyan elkötelezett „békeharcosok” is jelezték részvételüket, mint a fehérorosz elnök. Az már csak hab a tortán, hogy a The Guardian információi szerint egymilliárd dolláros csatlakozási díjat is fizetni kell – az persze nem világos, hogy kinek és milyen alapon, vagy hogy mire lesz elköltve ez a pénz.
Az egész Béketanács egy rossz vicc.
Nincs nemzetközi felhatalmazása, nincs mögötte kormányközi megállapodás, és nemzetközi szerződésnek sem minősül. A MAGA (Make America Great Again) „tábor” szeret az ENSZ Biztonsági Tanács 2803-as határozatára hivatkozni, de abban szó sincs hasonló szervezet megalapításáról, pusztán üdvözli az ötletet, hogy valami ilyesmi létrejöjjön Izrael és a Hamasz politikai szárnyának részvételével, hogy tartós békét teremtsen a gázai övezetben. Ott, ahova Trump egy luxus üdülőhelyet vizionált a palesztinok eltávolítása után.
Az egész nemzetközi sajtó Trump legújabb trükkjének értelmét keresi, kétségbeesetten próbálja megtalálni mögötte az amerikai nagystratégia új fejezetét, az elnök láthatatlan zsenijét vagy azt, hogyan akarja ezzel a húzással is újraírni a világpolitika ismert szabályait. Ezek az elemzések viszont teljesen félreértik Donald Trumpot. Szeretnénk azt hinni, hogy létezik egy felsőbb ok, egy mögöttes érv. Még azok is, akik gyűlölik az Egyesült Államok jelenlegi elnökét, szívesebben látnák, hogy Putyin kottájából játszik, mint a valóságot: mert a valóság ijesztőbb.
Trump egy elszabadult hajóágyú, össze-vissza beszél, össze-vissza hoz döntéseket, és ezt az egészet azzal tetézi, hogy folyamatosan a saját egóját simogatja, miközben a világra is úgy tekint, ahogy a vállalati bizniszekre: zéró összegű játékként. Egy ilyen ember végletes gondolkodása, kombinálva egy aranyhal figyelmével, egy csecsemő önuralmával, egy panda intellektusával és egy méhészborz érzelmi intelligenciájával elég veszélyes elegy.
Úgy tűnik, hogy Donald Trump nagyjából ennyi. Ennyit is tud, ennyit is ad. Nincs nagystratégiája, nincs önuralma, és nincs semmi célja azon kívül, hogy beírja magát a történelemkönyvekbe, lehetőleg minél több oldalra és minél nagyobb betűkkel. Elég csak meghallgatni a beszédeit! Folyamatosan hangoztatja, hogy amit ő tett, az a valaha volt legjobb, legnagyobb, legerősebb dolog. Tök mindegy, hogy miről van szó. Kedvenc szófordulatai az „tulajdonképpen”-kifejezéssel kezdődő öndicséretek – például amikor egy venezuelai tanker elfogása után előadta, hogy tulajdonképpen ez a legnagyobb tankhajó, amit valaha elfogtak.
Az egész Trump jelenséget remekül példázza a Venezuela körüli felfordulás. Miután hónapokig izmozott, elrendelt egy gyors különleges műveletet, amivel aztán ismét tetszeleghet a sajtó előtt, végül amikor a stábja megpróbált valami értelmet adni ennek az egésznek, odavetette: ugyan már, srácok, az olajért csináltuk! Ráadásul képes volt megírni egy hivatalos üzenet formájában Norvégia miniszterelnökének, hogy „már nem érzek elkötelezettséget” a béke iránt, mert a „Te országod nem adta nekem a Nobel-békedíjat”.
Persze a díjat nem a norvég kormány adományozza, de Trump a tényeket gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja ebben az ügyben is. Jellemző, hogy Maria Corina Machado, a Nobel-békedíj 2025-ös nyertese - nem mellesleg menekülni kényszerült venezuelai politikus - még oda is adta a kitüntetést Trumpnak. Bár a Nobel Bizottság világossá tette, hogy a díj nem adható vagy ruházható át, Trump pózolt vele. De másnap már nem érdekelte a játéka – Machado meg könyöröghet ahogy akar, az amerikai elnök nem fog változást hozni Venezuelába.
Donald Trump politikájának, pontosabban annak hiányának legékesebb bizonyítéka mindenképpen a norvég miniszterelnöknek írt levél. Nincsenek észérvek, nincsenek valódi, globális célok, nem számít semmi, csak a díjak és hogy simogassák az egóját. Ezért kell a Béketanács is. Trump
maga köré gyűjtött embereket, akik hajlandók őt úgy magasztalni, ahogy szereti, és itt nem kell aggódnia, hogy a hivatali ideje lejár, mert hát ő a Béketanács örökös elnöke.
A partnerek hivatali ideje sem számít, hiszen nem államközi szerződésről van szó.
Ez viszont így nem több, mint egy nagyon drága golfklub Trump kiválasztott talpnyalóinak.
A szerző történész.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.