Nem lehet, hogy egyetlen ország vétója akadályozza meg az Európai Unió többi tagállamának politikáját – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az Európai Védelmi Ügynökség brüsszeli éves konferenciáján szerdán, kifogásolva, hogy egyes országok alkualapként használják vétójukat az egyhangú szavazást igénylő ügyekben.
Kaja Kallas nem nevezte meg, de nyilvánvalóan Magyarországra, pontosabban az Orbán-kormányra gondolt. Arról beszélt, hogy az egyhangú döntéshozatal miatt az Európai Unió nem tud elég gyorsan reagálni, pedig a jelenlegi geopolitikai válságok olyan sürgős helyzeteket teremtettek, amelyekben nem engedheti meg magának, hogy ilyen lassú legyen.
A főképviselő ezért az uniós szerződések által biztosított lehetőségek – konstruktív tartózkodás, a minősített többségi döntéshozatal fokozatos kiterjesztése a kül- és biztonságpolitikában, a kölcsönös védelmi záradék alkalmazása – vizsgálatát ajánlotta a politikai és katonai döntéshozatal felgyorsítására.
„Európa már nem az Egyesült Államok elsődleges geopolitikai súlypontja, és ez a változás már egy ideje tart, szerkezeti jellegű, nem átmeneti. Ez a stratégiai fókuszváltás megrázta a transzatlanti kapcsolatok alapját. Az Egyesült Államok továbbra is Európa partnere és szövetségese marad, de az új realitásokhoz alkalmazkodni kell, Európának sürgősen lépnie kell” – mondta, hozzátéve: – A történelemben egyetlen nagyhatalom sem szervezte ki saját túlélését úgy, hogy közben fenn is maradt volna, ezért a prioritás a védelem megerősítése.
Kaja Kallas felhívta a figyelmet arra, hogy az európai védelmi képességek széttagoltak, a tagállamok túlzottan a nemzeti érdekekre összpontosítanak, ami lassítja és gyengíti a közös fellépést, ezért nemzetek helyett európaiként kell cselekedni. A főképviselő elmondta: a nemzetközi normákra és intézményekre az elmúlt évtizedek legsúlyosabb nyomása nehezedik, és valós veszélye van annak, hogy visszatér a kényszerítő erőpolitika, a befolyási övezetek kialakítása.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben drámaian mélyült az európai biztonsági válság: Oroszország ukrajnai háborújának negyedik évfordulójához közeledve Európát kibertámadások, szabotázsakciók, külföldi beavatkozások, katonai megfélemlítés és politikai nyomásgyakorlás érte.
Rendkívüli jogkört kap az Európai Bizottság, Orbán Viktor nem vétózhatja meg többé az Oroszországot sújtó szankciókatDonald Trump szövetségesei kezdenek rájönni, hogy itt a vége, függetlenedniük kell az Egyesült Államoktól„Fájdalmasan világossá vált, hogy Oroszország hosszú távon is jelentős biztonsági fenyegetés marad. Kína hosszú távú kihívást jelent: veszélyezteti az európai gazdasági modellt, fenyegeti a kelet- és dél-kínai-tengeri térség országait és támogatja Oroszország háborúját. A Közel-Keletet továbbra is kiszámíthatatlanság jellemzi” – fejtette ki Kaja Kallas.
Mint közölte, Európának 2026-2027-ben 60 milliárd euró katonai támogatást kell biztosítania Ukrajnának, amihez elengedhetetlen az európai védelmi ipar teljesítménye. A főképviselő felidézte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök davosi figyelmeztetését, miszerint Oroszország csak azért képes folytatni a fegyverkezését, mert kritikus alkatrészekhez jut és az olajexportból bevételei vannak.
„Ha meg akarjuk állítani a háborút, el kell vágnunk Oroszországot mindkettőtől!” – jelentette ki. Elmondása szerint mivel az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Európán túlra irányul, „a NATO-nak európaibbá kell válnia”, és ehhez Európának cselekednie kell.
Volodimir Zelenszkij szerint egymillió ukrán katonára építve kellene létrehozni egy európai hadsereget