Donald Trump szövetségesei kezdenek rájönni, hogy itt a vége, függetlenedniük kell az Egyesült Államoktól

Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta a szomszédos Kanada és az Egyesült Államok hagyományos ázsiai-csendes-óceáni szövetségesei - Japán, Ausztrália, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek - egyre inkább kénytelenek újragondolni Washingtontól való függőségüket. Az amerikai elnöknek a szövetségeseket semmibe vevő külpolitikája, a velük szemben indított vámháború és a nemzetközi jogrendtől való szembetűnő elfordulás komoly bizalmi válságot okozott.

Kanada

Mark Carney kanadai miniszterelnök kedden a davosi Világgazdasági Fórumon mondott, elemzők szerint korszakos beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette, közös szabályokon nyugvó világrendnek vége, ebben a helyzetben arra a következtetésre jutottak, hogy nagyobb stratégiai autonómiát kell kialakítaniuk az energia, az élelmiszer, a kritikus ásványi anyagok, a pénzügyek és az ellátási láncok terén. Hozzátette: Kanadának meg kell erősítenie a gazdaságát, és érdemes lesz együttműködnie a „hasonló gondolkodású” középhatalmakkal.

A kétszeres jegybankelnök politikus 2025 márciusában vette át a Liberális Párt és az ország vezetését Justin Trudeau-tól, akinek már nem volt elég támogatottsága, hogy felvegye a harcot a Fehér Házba visszatért Donald Trump 25 százalékos tarifákkal indított vámháborújával és országa „USA-hoz csatolásáról” hangoztatott felvetésével szemben. Carney hivatalba lépése óta Kanada megduplázta védelmi kiadásait, és az USA-tól való függés enyhítése érdekében gyorsan diverzifikálja kapcsolatait: fél év alatt világszerte 12 kereskedelmi és biztonsági megállapodást kötött – köztük Indonéziával, Német- és Lengyelországgal –, emellett szabadkereskedelmi paktumokra készül Indiával, valamint az ASEAN és a Mercosur országaival.

A több évi rossz viszonyt megtörve Mark Carney a múlt héten írt alá megállapodást Kínával elektromos autók korlátozott importjáról (alig 6,1százalékos vám mellett), cserébe a kanadai agrár- és halászati termékek vámjának csökkentéséért. A felek több téren stratégiai partnerséget készülnek kialakítani. Ám Kanada exportja egyelőre 70 százalékban az USA-ba irányul, s ennek 10 százalékkal való csökkentéséhez szakértők szerint meg kellene dupláznia kínai, német, francia, mexikói, olasz és indiai exportját.

Az USA-ról való leválás törekvését jelzi az is, hogy az elmúlt években óriási beruházással újjáépítették a Hudson-öbölhöz vezető északi vasútvonalat és fejlesztették a Manitoba állambeli Churchill kikötőjének kapacitásait, hogy az amerikai kikötőktől és vámoktól függetlenül rakhassák tengerre az ország exporttermékeit, mindenekelőtt gabonáját, műtrágyáját és ásványi kincseit.

Ottawa azonban Washington által támasztott akadályokra számíthat.

Emiatt belső megbeszélések kezdődtek egy szélesebb körű északi-sarki stratégiáról, és arról, hogy Kanadával megállapodjanak északi határainak megerősítéséről.

Mark Carney határozottan kiáll Grönland és az autonóm területét ellenőrző Dánia NATO-keretekben való védelme mellett. „Az 5. cikkely iránti elkötelezettségünk rendíthetetlen” – üzente az ügyben szövetségeseivel szembe fordult USA-nak. Kanada katonai vezetése közben a The Globe and Mail szerint már nem zár ki egy feltételezett amerikai inváziót, és az USA óriási haditechnikai fölénye miatt a hadviselés új formáit modellezi, kis csapatok és irreguláris csoportok rajtaütéseire, szabotázsakciókra és drónhadviselésre építve.

A múlt héten került a hírekbe az is, hogy Kanada felülvizsgálja az amerikai Lockheed Martin F-35-ös vadászgépeinek tervezett vásárlását, mivel a svéd Saab versenyképes ajánlatot adott 72 Gripen JAS-39-esre és hat GlobalEye légtérellenőrző gépre. Ráadásul akár 12 600 munkahely teremtését ígéri, ha a végső összeszerelést és a karbantartást kanadai létesítményekben végzik.

Japán

Japán különösen nagy nyomás alatt áll Trump-adminisztráció részéről függetlenül attól, hogy a fiatalok körében szinte rocksztárként ünnepelt kormányfő, Takaicsi Szanae kiváló kapcsolatokra törekszik az amerikai elnökkel. Ennek azonban komoly akadályai is vannak. Washington egyszerre követeli a védelmi költségvetésnek a GDP 3,5 százalékára történő emelését - miközben Tokió már 2022-ben elkötelezte magát a jelenlegi 1-ről 2 százalékra való emelés mellett 2027-ig -, egyúttal büntetővámokat vet ki a japán exportra. 2025 áprilisában 24 százalékos vámokat vezettek be a japán termékekre. Ezek különösen súlyosan érintették az autóipart, amely a japán Egyesült Államokba szánt exportjának több mint 36 százalékát teszi ki. Bár júliusban sikerült 15 százalékra csökkenteni a vámterheket, Japánnak cserébe 550 milliárd dolláros amerikai befektetést kellett vállalnia.

A Washington felől érkező nyomás hatására Japánban példa nélküli lendületet kapott a nagyobb stratégiai autonómiáról folyó vita. Tokió vezető politikusai és agytrösztjei nyíltan fontolóra veszik egy B terv kidolgozását.

Takaicsi Szanae, aki előrehozott választást írt ki hazájában, valóban mindent elkövet azért, hogy az amerikai kapcsolat erős maradjon, ez azonban amiatt is nehézségekbe ütközik, mert a japánok már nem bíznak az USA-ban. A Tokiói Egyetem felmérése szerint 2025 augusztusában a válaszadók mindössze 18 százaléka ítélte pozitívnak az amerikai-japán viszonyt, szemben az egy évvel korábbi 45 százalékkal. Az Asahi Simbun 2025 márciusi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 77 százaléka kételkedett abban, hogy Washington megvédené Japánt egy konfliktus esetén, míg 68 százalékuk nagyobb diplomáciai függetlenséget szorgalmazott az Egyesült Államoktól.

Japán válaszstratégiája három pilléren nyugszik: saját védelmi képességeinek erősítése, a szövetség újragondolása és a biztonsági partnerségek kiterjesztése a diplomáciai mozgástér diverzifikálása érdekében. Európát, amely szintén a stratégiai autonómia útján halad, Tokió egyre inkább kulcsfontosságú partnernek tekinti.

Ausztrália

Ausztráliának Donald Trump második elnöksége óta le kellett számolnia azzal az illúzióval, hogy az Egyesült Államokat megbízható szövetségesnek tekintheti. Míg Trump első ciklusát még kisiklásként fogták fel, mára nyilvánvalóvá vált, hogy az USA külpolitikai orientációját drasztikus változás jellemzi. A Trump-hatás érződött a tavaly májusi választáson. A konzervatív választási koalíció kormányfőjelöltje, Peter Dutton számára visszaütött, hogy Trumpot próbálta másolni, ezzel a munkáspárti miniszterelnök, Anthony Albanese a vártnál nagyobb fölényt aratott.

Az ausztrál exportra kivetett 10 százalékos amerikai vám – bár az egyik legalacsonyabb, amit Trump más országokra kivetett – egyértelmű megszegése a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezménynek. Albanese ezt „barátságtalan lépésnek” minősítette. Canberra a kereskedelmi partnerek diverzifikálásán dolgozik (például az ASEAN országok és az EU felé), hogy csökkentse a kitettséget az amerikai gazdaságnak, miközben a kritikus ásványi anyagok piacán törekszik alkupozícióra.

John Quiggin queenslandi közgazdászprofesszor rámutatott arra, ostoba dolog lenne azzal számolni, hogy az Egyesült Államok Ausztrália segítségére sietne egy regionális szomszéddal folytatott konfliktus esetén. Ezzel arra is utalt, hogy a 2021-ben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália között létrejött szövetség, az AUKUS jövője is bizonytalan. A Fehér Ház mindenesetre ellentmondásos jelzéseket küld. 2025 júniusában a Pentagon elindította az AUKUS megállapodás felülvizsgálatát. Ugyanakkor 2025 októberében Trump támogatását fejezte ki a trilaterális szövetség iránt, és azt állította, az Ausztráliának szánt nukleáris meghajtású tengeralattjárók átadását felgyorsítják. Ezzel sikerrel járt Albanese már-már párját ritkító hízelgéscunamija.

Akadnak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint Ausztrália mindig is túlértékelte az amerikaiak támogatását, akik csak földrajzilag kényelmes bázisként tekintett Ausztráliára a Japán elleni harcban.

Dél-Korea

A szöuli vezetés már jóval Donald Trump második elnöksége előtt nemzetközi kapcsolatainak diverzifikálására törekedett. E stratégia keretében elmélyítette kapcsolatait a NATO-val: a védelmi szövetséggel 2023-ban aláírt Egyénileg Szabott Partnerségi Program 11 együttműködési területet jelöl meg, beleértve a kibervédelmet és új technológiákat. Jelentősek a Lengyelországgal kötött védelmi szerződések - több mint 12 milliárd dollár értékben többek között harckocsikat, vadászgépeket szállít - Dél-Koreát Varsó második legfontosabb védelmi beszállítójává tették az USA után.

Dél-Korea jelentősen elmélyíti kapcsolatait Japánnal Trump kiszámíthatatlansága és az amerikai szövetség megbízhatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt. Trump mondhatni közelebb hozta egymáshoz a két államot. A dél-koreai közvélemény Japánról kedvezően nyilatkozó része 28,9 százalékról (2023) 63,3 százalékra (2025) emelkedett. A dél-koreaiak most a technológiai, biztonsági és környezeti együttműködést (49,6 százalék) előnyben részesítik a történelmi sérelmek rendezésével (31,5 százalék) szemben - ez teljes fordulat a 2021-es helyzethez képest. Az Egyesült Államok vezetésének támogatottsága 36 százalékra csökkent 2025-ben, míg Japáné 34 százalékra emelkedett - először történt meg, hogy Szöul Washingtont és Tokiót közel azonosan értékelte. Sokatmondó, hogy I Dzsemjong elnök első külföldi útja 2025 augusztusában Tokióba vezetett, és nem Washingtonba.

Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigetek érdekes esettanulmányt kínál, mivel Marcos Jr. elnök 2022-es hatalomra kerülése óta drámai külpolitikai fordulatot hajtott végre. Rodrigo Duterte Kína-barát politikájától szakítva ő visszatért az USA-szövetséghez, kibővítette az amerikai katonai hozzáférést 9 EDCA-bázisra, és 336 millió dolláros amerikai katonai segélyben részesült. Trump azonban 2025. júliusi találkozójukon tévesen állította, hogy a Fülöp-szigetek az ő megválasztása után tért vissza - valójában Marcos már 2022-ben, két évvel Trump újraválasztása előtt megkezdte a kapcsolatok helyreállítását. Ugyanakkor a 4,9 milliárd dolláros kereskedelmi deficit az Egyesült Államokkal potenciális konfliktuspont marad a kér ország között.