„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott” – fogalmazott tavaly év végén Pintér Sándor belügyminiszter a kórházban rekedt kisbabákról. Szakemberek régóta hangoztatják, hogy a születésük után kórházban tartott kisbabák jelentős részét hazavinnék a szüleik, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint a gyerekek egy részét azonnal haza is lehetne engedni, mivel szüleik nem mondtak le róluk, és a kórházban tartásuknak nincs jogszerű oka. Ezt erősíti a Bodnár család története is.
- Kislányunk gyorsan érkezett, napközben még együtt intézkedtünk a feleségemmel a városban, este nyugodtan elmentem dolgozni, de otthon váratlanul megindult a szülés – mesélte Bodnár Richárd, az immár ötgyermekes édesapa. A feleségem áthívta a pótnagymamát, és a mentőt is értesítette. A telefonos diszpécser mondta a teendőket, mire a mentő kiért, a kisbaba világra jött. Az apa szerint a 38. hétre érkezett újszülöttel a kórházban semmilyen egészségügyi probléma nem volt, az édesanya is lábadozott, nyugodtan várták a hazajövetel napját.
- Minden előzetes értesítés nélkül a családsegítőtől megjelent két hölgy, a nagymama volt itthon a fiúkkal, míg én dolgoztam, a feleségem még a kórházban feküdt. Azt mondták, a kislányt nem engedik majd haza, a legkisebb, kétéves fiúnkat pedig védelembe veszi a gyámhatóság, mert a 15 és a 18 hónapos korában esedékes oltása elmaradt. Az apa elmondása szerint néhány hónapja bérlik a kétszobás panellakást, a költözéssel járó feladatok mellett igyekeztek mindent intézni, az oltással valóban elmaradtak, ezt nem vitatják, kértek is egy új időpontot a védőnőtől. Ám a megbeszélt napon a kisfiúnak hőemelkedése lett. Erről tájékoztatták a védőnőt is, aki egyetértett abban, hogy meg kell várni a teljes gyógyulást.
- Ezek után furcsa volt, hogy erre hivatkozva ő javasolta a kórháznak azt, hogy ne engedjék haza a kislányunkat. Hideg zuhanyként ért minket, sokkolt az egész. Egy pénteki napon jöhetett volna a feleségem a picivel, neki ekkor mondták meg, hogy a babát nem engedik haza. Ő mehet – mondták neki, ám ő nem hagyta ott a kislányt.
– Kétségbeestünk, végül eljutottam a gyermekek jogaiért harcoló Gyermekmentő Akciócsoporthoz. Ha ők nem segítenek, biztosan nem hozhatom haza a kislányom.
A nővérek ugyanis a kórházban azt mondták, a gyámhivatal hétfői döntésére várnak, és lesz egy esetkonferencia is az ügyünkben. Így tudtuk, hogy legkésőbb vasárnapig lépnünk kell, még a gyámhivatali határozat előtt” – mondta a férfi.
Amikor vasárnap visszament az apa a civil segítőkkel, a gyermekorvost is megkeresték, hogy megtudják, van-e egészségügyi oka a kislány bent tartásának. Azt válaszolta, nincs, egészséges. Az édesanya felöltöztette a kisbabát, de a nővérek akkor is kijelentették, kizárt, hogy hazavigyék a gyereket.
- Azt mondták, engem feljelentenek emberrablásért, a feleségemmel „gyerekgyilkosok, meg oltástagadók” vagyunk. Megjegyzem, négy fiúnk van, mindenki be van oltva, csak a legkisebbnél maradtunk el azzal a kettővel. „Az egyik nővér odavetette nekünk, hogy 6000 pár vár olyan gyerekre, mint a miénk”. Elkezdődött az időhúzás, az apa elmondása szerint percenként álltak elő újabb és újabb kifogásokkal a kórház dolgozói.
Jött egy fiatal hölgy, nem tudom, ő milyen beosztásban volt, azt mondta, kicsi a gyermek súlya, fogyott a születése óta, ezért kell benntartani. Aztán elismerte, hogy ez természetes folyamat, és amennyit lefogyott, annyit vissza is szedett. Aztán azzal jöttek, hogy hétfőn koponya és hasi ultrahangot kell csinálni. Mondtuk, hogy nekünk senki nem szólt arról, hogy erre szükség van, és majd mi elvégeztetjük magánúton. Erre meg azt válaszolták, ez több százezer forintba kerül, nem ajánlják nekünk. Majd azzal álltak elő, hogy az apaság vélelme nincs eldöntve, mert nincs az apasági nyilatkozat kitöltve. Mondom nekik, hogy ez nem szükséges, automatikusan az én nevemet kapta a gyermek, ez a karszalagján is olvasható. Ő Bodnár Lilien, én Bodnár Richárd vagyok. A párommal pedig férj és feleség vagyunk. A vita közben az édesanya levitte a kislányt a parkolóban álló autóba, ezt a kórházi dolgozók közül senki nem vette észre.
Közben a lakáskörülményeinket is firtatták, azt mondta az egyik dolgozó, majd hétfőn még ezt is ellenőrzi kell, megnézik majd, van-e ablak, fűtés, fürdőszoba, hűtő a lakásban, és, csak ha minden megvan, akkor vihetjük a kislányt. Szerinte sok gyerek van úgy otthon, hogy nincsenek meg a szükséges feltételek – mondta az apa.
A civilek egyik tagja magánnyomozó, ő közölte a kórház dolgozóival, hogy a védőnői ajánlás nem elegendő a haza nem engedéshez, annak pedig jogi következményei lesznek, ha az újszülött egészségi állapotáról nem a valóságot mondják.
Végül az orvos kiállította a zárójelentést.
De a kálváriának nincs vége. Mióta a kisbaba otthon van, volt kint a védőnő, aki szerint a kislány gyönyörű, minden rendben van vele. De megjelentek a családsegítő munkatársai is, ők viszont úgy látják, a legkisebb, kétéves kisfiú testsúlya túl alacsony. Csütörtökön) esetmegbeszélést tartottak a családról, közben kapott az édesanya egy értesítést is, sima, egyszerű, átvételt nem igénylő, postaládába dobott levélben tájékoztatták arról, hogy a január 13-án született, január 18-án a kórházból kihozott Liliennel kapcsolatban január 20-án hivatalból védelembe vételi eljárást indított a miskolci gyámhivatal. Indoklás a levélben nincs.
Szerettük volna megtudni, ki, milyen indokkal és milyen határozattal akarta megakadályozni a kisbaba kiadását a kórházból. A szülészeti osztályt is irányító és a védőnői szolgálatért is felelős Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház azt közölte: az újszülött gyermek hazaadásáról nem a védőnő dönt, de kötelessége jelezni a születendő vagy a megszületett gyermeket veszélyeztető körülményeket. A hazabocsátás időpontját az édesanyáknál és az újszülötteknél is egészségi állapotuk határozza meg. Általában ez 3-5 nap. A védőnő feladata a családok egészségének védelme és fejlesztése, amely kiterjed a nővédelemre, a várandós és gyermekágyas anyák gondozására, 0-6 éves korig a gyermekek fejlődésének kísérésére, valamint az iskoláskorúak ellátására is. A védőnőknek a várandós gondozás során és a gyermek megszületése után is vannak jogszabályban rögzített feladataik, illetve a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez kapcsolódó fontos feladatot is ellátnak. Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendő és a megszületett gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat az alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból megvizsgálja, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti-e a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését.
„Jelen esetben a gyermek még egy, a magzati életben elvégzendő, törvényileg előírt vizsgálatra várt, amely nála eddig nem történt meg” – fogalmazott a kórház. Azt nem tudni, ez utóbbit hogyan végezhetik el, hiszen a baba már megszületett.
A család- és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó Miskolci Szociális, Egészségügyi, és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója, Gúr Péter Attila pedig annyit közölt: megkeresésünk nem köz-, hanem személyes érdekű adatokra vonatkozik, így csak általánosságban, a jogszabályokra hivatkozva adhat tájékoztatást. Azt azonban általánosságban megjegyezte, hogy a haza nem adhatóság kizárólag hatósági intézkedés alapján történhet.
