Sorra nőnek ki a fehér igluk a Vasúttörténeti Park fordítókorongja melletti területen. A félkör alakú fémvázakat hatalmas darukkal rakják egymás mellé, amelyek azután fehér borítást kapnak. A legnagyobb iglu a fordítókorongot fedi majd le. Az így formálódó iglu-falu lesz a helyszíne a február végén nyíló Planet Expo rendezvénynek, amely egy öt napos fenntarthatósági szakkiállításból, valamint négy, családokat megszólító interaktív rendezvényből áll össze. A program a szervezők szerint egyetlen közös kérdés köré épül: hogyan alakíthatjuk közös jövőnket úgy, hogy közben ne vegyünk el az utánunk következő generációktól? A fenntarthatósági „élménypark” összesen 33 napon át várja a látogatókat.
A rendezvény helyszíneként a közlekedési múzeum részlegeként működő Tatai úti Vasúttörténeti Parkot jelöli meg a szervező, az Áder János által gründolt Kék Bolygó Alapítvány, de ez csak részben igaz. A kisebb igluk ugyanis a park területén kissé túlterjeszkedve belelógnak a rákosrendezői MÁV-területbe. A bökkenő csupán az, hogy azt a területet már eladta a magyar állam a fővárosi önkormányzatnak.
Mint emlékezhetünk, az értékesítés körül volt némi huzavona. Az Orbán-kormány eredetileg az Egyesült Arab Emirátusok befektetőjének akarta értékesíteni a területet, de a Karácsony Gergely vezette főváros belerondított a szépen eltervezett üzletbe és élve elővásárlási jogával összesen 59 milliárd forintért megvásárolta a hét telekből álló ingatlanegyüttest. A szerződés szerinti első vételárrészlet 12,7 milliárd forint volt, amelyet a hivatalos vásárló, a Budapesti Közművek (BKM) már ki is fizetett. Csakhogy elfoglalni még nem tudta, a birtokba adás nagyon nyögvenyelősen halad.
Rákosrendező: itt a budapesti kívánságlistaAláírták a 800 millió eurós szerződést Rákosrendezőről, az Orbán-kormány mindenben engedett„Olyan ez, mintha vettünk volna egy lakást, de egyelőre nem engedtek beljebb az előszobánál” – magyarázta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint még megtippelni sem lehet, hogy mikor foglalhatják el teljes egészében a területet, miközben a főváros már meghirdette és márciusban le is zárja a területre vonatkozó mesterterv-pályázatot. Az Orbán-kormány pedig aláírta az új városnegyed megvalósítását segítő 800 millió euró (cirka 320 milliárd forint) értékű állami beruházások megvalósításáról szóló megállapodást.
Két év alatt összesen 780 millió forint ment el Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin juttatásairaA Budapesti Közművek Zrt. a Népszava kérdésére válaszolva közölte, hogy „Rákosrendező általuk megvásárolt teljes, mintegy 80 hektáros területének 33,9 százalékát vette ez idáig birtokba. A Budapesti Közművek tudomással bír arról, hogy a hivatkozott, kérdésben említett területen ideiglenes célú építményeket létesítenek”. Mint írják: „A terület a Budapesti Közművek tulajdonában áll, de a szóban forgó rész birtokba vétele még nem történt meg. A kérdéses területen így jelenleg a MÁV Zrt. van birtokon belül”.
Így már érthetőbbnek tűnik, miért nem kapkod a birtokba adással a MÁV. A 80-100 ezer látogatót váró Planet 2026 komplex tervezési, rendezési és kivitelezési feladatainak ellátására 2025. március 28-án írt ki közbeszerzési eljárást a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, holott akkor már ismert volt, hogy a területet eladta az Orbán-kormány.
Az eredeti adásvételi szerződést tavaly januárban írták alá az arab befektetővel, amelybe a BKM Zrt. – elővásárlási jogát gyakorolva – 2025. március 10-ével lépett be vevőként. Áder János alapítványa tehát eleve egy olyan területre álmodta nagyszabású rendezvényét – vagy legalábbis egy részét -, ami nem volt az övé, és már nem volt az államé sem. S ez már csak azért is meglepő, mert a terület sok-sok éve parlagon hever, korábban egyszer sem volt példa az ideiglenes hasznosításra, ez éppen akkor jutott eszükbe, amikor megvette a főváros. Igaz, egyelőre nincs birtokon belül a BKM, mivel az ingatlanok kiürítése feltűnően lassan halad.
A Planet Expo 2026 megrendezését, kivitelezését valamivel több mint 7 milliárd forintért vállalta az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft., ami nem kevés, de így is kevesebb, mint a másik pályázó, a kormányközeli Balásy Gyula cége Visual Europe Zrt. által ugyanerre kért 8,3 milliárdnál.
A Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági rendezvényeként beharangozott expót immáron harmadik alkalommal rendezik meg. Az előző kettőt 1,5 és 3,2 milliárdért rendezte meg Balásy Gyula cége.
Zöld szervezeteknél ritka ez pénzbőség. A volt köztársasági elnök alapítványa azonban más mint a többi. Áder János 2016 szeptemberében hozta létre az alapítványt egy ráhagyott 85 millió forintos adományból. Az állam respektálta a klímavédelmi célokat, amelyek megvalósításához támogatást nyújtott. Nem keveset. 2019-ben 1,5 milliárd forintot kaptak, majd 2020-ban egy kockázati tőkealapot hozott létre a kormány „a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tevékenységének bővítése és Magyarország környezet- és klímavédelmi céljainak elérése érdekében”, onnantól ezen keresztül ömlik a közpénz az Áder János és Csepreghy Nándor vezette (a kuratóriumban Lázár János is benne van) alapítványba. 2022-ben ötmilliárd forint költségvetési támogatást kaptak. 2023-ban a beszámolójuk szerint 8,3 milliárd forint érkezett, míg tavaly további 1,29 milliárd.
Visszafogott kontroll: nem feszült meg az Állami Számvevőszék, valamiért csak 13 állami alapítvány és egyesület pénzügyeit ellenőrizte a 4668-ból