Bár a farsangi időszakot két egyházi ünnep határolja be, de valójában a tél végét, a tavasz kezdetét már jóval a kereszténység elterjedése előtt is megünnepelték – mesélte lapunknak Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa. Ráadásul változó hosszúságú is ez az időszak, hiszen bár a kezdete stabilan vízkereszt napja, azaz január 6., a vége azonban minden évben máskorra esik, a húsvéti mozgóünnephez kapcsolódva húshagyó kedden, a nagyböjt kezdetekor ér véget. Ez pedig február eleje és március eleje között adódik, idén február 17-re esik.
Az ókori Rómában lupercaria-, Görögországban pedig Dionüszosz-ünnepként tartották számon ezt az időszakot. Az ünnepekhez pedig minden kultúrában bizonyos szokások is kapcsolódtak, a görögöknél például ez az időszak a mértéktelen evés-ivásról szólt, tobzódtak az élvezetekben. Emellett már ebben az időszakban megjelent a maszkok, álarcok viselése. Az ókori görögök ugyanebben az időszakban rendezték meg a drámai játékokat, ahol a maszkoknak hangsúlyos szerepük volt. Az egész világon elterjedt maszk-, illetve jelmezviselés összefügg a téltemetés szokásaival is. Gyakori néphagyomány volt, hogy a farsangi menet kivitte a telet szimbolizáló szalmabábut egy folyópartra, majd vízbe dobták vagy elégették. A maszkok gyakran a gonosz szellemeket idézik, jó példa erre a mohácsi busójárás: a félig ördögi maskarákkal kiseprűzik a telet.
Porogi András arról is beszélt, hogy a középkorban képzőművészeti ág volt az álarcfestés, Mátyás király például Itáliából hozatott ilyen remekműveket az udvarába. De az esztergomi érsek is gazdag gyűjteménnyel rendelkezett ezekből a mesterművekből. A feljegyzések szerint pedig II. Lajos egy farsang alkalmával Lucifer-jelmezt öltött – Szerémi György, a korszak egyik krónikása rosszallóan említette meg ezt a tényt, bár azt senki nem merné kijelenteni, hogy ez okozta a király vesztét Mohácsnál.
Mária Terézia rendeletet alkotott, amelyben rögzítette, hogy tilalmas az egyházi személyek vagy a comedia dell’ arte szereplőinek a maszkjait viselni, de ugyancsak tiltotta az egész testet eltakaró jelmez használatát.
Az ünnepek speciális táplálkozási szokásokat is hoznak. Magyarországon ilynekor kerül sor a második disznóvágásra. A tobzódás és a nagyböjt szembenállását is megjelenítették népi játékokban, ahol Konc király és Cibere vajda küzdött meg egymással. (A konc a húsféléket képviselte, míg a cibere egy kimondottan a böjti időszakra jellemző korpás levesféle – a szerk.) Farsang idején a húsevés dominált, nálunk ezzel ellentétben a szalagos fánk a farsang eledele. Eredetére egy elterjedt magyarázat: a legények szerint aki jó szalagos fánkot süt, abból jó feleség, jó háziasszony válik.
Mint minden más, a farsang is hatalmas átalakuláson ment át az évszázadok során. A XVIII-XIX. században, a polgárosodás idején jelentek meg ebben az időszakban azok a bálok, amelyek egy-egy szakma képviselőit szórakoztatták. Nagy hagyománya van például a jogászbálnak, amelyet már az 1830-as évek óta megszerveznek.
Manapság természetesen már nem ugyanaz a farsang jelentősége, mint régen, hiszen akkoriban egy csomó olyan igényt elégített ki ez az ünnepkör, amit máskor sokkal nehezebben lehetett megoldani. Ma már a fiatalok bármikor tudnak kötetlenül találkozni egymással, egész évben lehet bulizni, emiatt a farsang jelentősége is csökkent. A jelmezbe öltözés, álarc viselése pedig szinte már csak a kisgyerekek kiváltsága.
Szamba és vízi parádé
A velencei és a riói karnevált minden évben turisták tömege keresi fel, bár mindkettőnek egészen más a hangulata – és nem csak az időjárás okán. A brazíliai Carnaval – ahogy a portugál nevén hívják – eredete a XIX. századra nyúlik vissza, ekkor jelentek meg az első karneváltársaságok és szervezett felvonulások. Az eredetileg európai stílusú álarcosbálokból hamarosan egyedülálló brazil ünneplés lett, és 1917-ben a szamba divatja átformálta a hangulatát. A szambaiskolák felvonulását 1984-ben vezették be, ma a farsang csúcspontja. A szambaiskolák bajnoksága is ez egyben, amire akár egy évig is készülnek. Idén február 13-21. között rendezik meg a brazil ünnepségsorozatot. A velencei karnevál 2026-ban január 31-től február 17-ig tart. Az eseménysorozat idén az Olaszországban szervezett olimpiai játékok tiszteletére az Olimposz – A játék eredete tematikára épül. Január 31-én látványos vízi parádéval nyitják meg, majd vízi fesztiválok, felvonulások, látványos show-műsorok szórakoztatják a turistákat minden nap.
