Sok éve borzolják az újlipótvárosiak kedélyét a rakpart mellől induló és oda visszaérkező bulihajók, amelyekről a korlátlan italfogyasztás után letántorgók közvécének használják a Szent István parkot és környékét, hangoskodnak, szeméttel borítják be a parkot, a kutyafuttatót, a környező utcákat.
- Különösen három hajóraszterben, az O és a 42-es dokknál kikötő úgynevezett „prosecco-hajók” közönsége hergeli a helyieket, akik a 75 perces hajóút alatt korlátlanul ihatják a sört és a pezsgőt, ami erőteljes nyomot hagy a viselkedésükön. Ráadásul naponta két-három járat is indul, ami napi több száz ittas turistát jelent, de ünnepnapok idején, hétvégenként akár napi 1300 ember is megfordul a Margit – Árpád híd közötti pesti rakpart-szakaszon. A XIII. kerületi közterület-felügyelet mérései szerint heti 5-7 ezer szórakozni vágyó jön ide, akik ráadásul jelentős taxi- és buszforgalmat generálnak.
A kerületnek és a városnak semmi haszna ezekből, hiszen a fogyasztás a hajón történik, így nekik csak a takarítás és a rendbontás jut
– magyarázza Keszthelyi Dorottya (DK) fővárosi képviselő a Népszavának.
A fővárosban és a kerületben is képviselőként dolgozó Keszthelyi Dorottya a Fővárosi Közgyűlés januári ülésére benyújtott előterjesztésében első körben arra tett javaslatot, hogy a Fővárosi Közgyűlés vonja vissza az érintett raszterekre kiadott közterület használati engedélyt, illetve bontsa fel az erről szóló szerződéseket. Ez a BKK-n kívül két hajós társaságot érintene. A drasztikus lépést azzal indokolta, hogy a főváros korábbi intézkedései nem vezettek eredményre, az áldatlan állapotok mind a mai napig fennmaradtak.
A bulihajók egyelőre megúszták, de Budapestnek másfél-két év múlva már új kikötői lehetnekCsakhogy ez nem ilyen egyszerű. - A közterület-használati engedélyek kiadása közhatalmi tevékenység, ezek visszavonásához külön hatósági eljárást kell lefolytatni a vonatkozó törvényi és rendeleti követelmények szerint – hívta fel a figyelmet Számadó Tamás főjegyző, aki szerint az előterjesztésen szereplő okok egyike sem alkalmas a felmondásra, így az engedélyek visszavonására a képviselő indoklása alapján nincs törvényes lehetőség. A főjegyző arra sem látott módot, hogy az érintett XIII. kerületet később bevonják az engedélyek kiadásába.
Az érintett Újlipótvárost is magában foglaló 5-ös választókerületben induló Keszthelyi Dorottyát már a javaslat tárgyalása előtt megkereste az egyik érintett hajós cég, sőt a BKV is, amely saját dokkját adja bérbe a területen. Mindezen visszajelzések alapján
jelentősen puhított a javaslatát és egy módosítót nyújtott be, amelyben már csak annyit kért, hogy a főpolgármester vizsgálja meg, hogy az érintett rasztereket használó cégek betartják-e a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeiket.
Az előterjesztést hatósági ügyként zárt ülésen tárgyalták. A Népszava információi szerint a vitában a Sziget fesztivál közterület-használati ügyét hozták fel példaként, de ott előre tudható volt, hogy a Gerendai Károlyék nem perelnek, hiszen ők akartak kilépni a szerződésből. A hajóstársaságoknak viszont eszük ágában sincs a felmondás. A helyzetet bonyolította, hogy a Tisza előző fővárosi frakcióvezetőjének Ordas Eszternek az érintettsége miatt a Tisza kínos helyzetbe került. (Egyszerre volt fővárosi képviselő és egy hajóstársaság jogtanácsosa. Tavaly lemondott mandátumáról.)
Mindezek után meglehetősen furcsán alakult a szavazás. A puhább verziót tartalmazó módosítót nem szavazta meg sem a Tisza, sem a Fidesz, így az nem is ment át, viszont az eredeti erősebb változatot támogatta a két legnagyobb fővárosi frakció, így az megszerezte a többséget.
Jócskán megritkítaná a belvárosi kikötőket a Fővárosi Önkormányzat, az újlipótvárosi Duna-szakaszon 24-ből 9 maradna- Ez nem jelenti a szerződések azonnali felmondását – szögezi le Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Mint mondja:
ahhoz, hogy a szerződéseket jogszerűen felmondhassa a főváros, az előterjesztésben említett utasokat érintő szóbeli figyelmeztetés nem elég.
A kerületben aktív zajfelügyelet működik, ha van elmarasztaló zajhatósági határozat, akkor az jogalapot teremthet a felmondáshoz. A döntést azonban a Fővárosi Közgyűlésnek kell meghoznia. Az érintett hajóstársaságoknak egyébként 2026 végéig hatályos a szerződésük.
- A közgyűlés tagjai egyértelmű jelzést adtak: megálljt parancsolnak a belvárosi bulinegyed terjeszkedésének, élnek szabályozási lehetőségeikkel és változtatni akarnak azon a képen, hogy Budapest, mint turisztikai célpont, kizárólag az olcsó lerészegedésről szóljon. Ez az üzleti modell nem kívánatos a legsűrűbben lakott belváros közvetlen közelébe – vélekedik Keszthelyi.
Vasszigor és háborgás
A Fővárosi Közgyűlés 2024 áprilisában szavazta meg a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) nagy vihart kavart módosítását. Az akkor még kényelmes többségben lévő városvezetés kétszer is nekifutott a szavazásnak, mire átment. Az új szabályozás elvileg 2025 januárjától gyakorlatilag a teljes belvárosi Duna-szakaszon felszámolta volna a kikötőket, míg az újlipótvárosi részen a várakozásra is alkalmas jelenlegi 24 kikötőből csak kilencet hagyott volna meg, ráadásul a Szent István park előtti 450 méteres szakaszon teljesen megtiltotta volna a kikötést. A hajósok mellett több kerületi polgármester is vitatta a vasszigort és a gyorsított ütemű megvalósítást. A háborgás csillapítására egy munkacsoportot hoztak létre az új kikötőhelyek kijelölésére, 3 változat is készült, de döntés még nem született. Az új DÉSZ-t legkésőbb 2027. június 30-ig kell kidolgozni.
