Abban bíztunk, hogy az egész vendéglátásra kiterjed az akciócsomag, a félreértésekhez az is hozzájárult, hogy az előzetes kommunikáció alapján azt remélhettük, hogy a vendéglátás egészére vonatkozik majd a jogszabály - mondta a Népszavának Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, aki rámutatott, hogy a Magyar Közlönyben végül megjelent rendelet több kiegészítésre szorulna. Az 5+1 pontos versenyképesség javító csomag lényege, hogy az éttermekben nyújtott, 33 százalékos adóteherrel sújtott reprezentációs juttatások – például étel és ital – adómentesek a számlafizető cég éves bevételének 1 százalékáig, maximum 100 millió forintig. Ez a forgalomélénkítő rész. Emellett a kedvezményezett éttermeknek a nettó bevételük után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás (tfh) mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken. A februártól hatályos kormányrendelet a 2026 januári számlákra is alkalmazható már.
A meglepetést a Magyar Közlönyben közzétettek hozták, amelyekből kiderült, hogy a rendezvénypiaci szereplők és például a cukrászdák is teljesen kimaradtak az intézkedésekből. De nemcsak ők, hanem például
még a büfék, a bárok, a kávézók, a klasszikus rendezvényhelyszínek vagy a food truckok sem részesülnek az adókönnyítésekből, noha esetükben is indokolt lenne a mentőöv.
Még a turizmusfejlesztési hozzájárulás 2 százalékra csökkentése is kizárólag az éttermekre vonatkozik, ráadásul az elhelyezkedéstől függetlenül. Különösen visszás a helyzet vidéken: van olyan település, ahol a büfé vagy a kiskocsma még turistát sem látott, mégis ugyanazokat a terheket viseli, mint a turistákból élő pesti belvárosi üzletek. Egy vidéki büfénél a - nettó bevétel után számított - 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is komoly összeg, 10 millió forint forgalomnál 400 ezer forint, aminek hasznát ugyan nem látják, de sok más célra bőven el tudnák költeni. Itt is segítség lenne, ha megfeleznék ezt az adót.
Ráadásul a reprezentációs költségek túlnyomó része nagyobb céges eseményekhez, konferenciákhoz, több száz, több ezer fős rendezvényekhez kötődik. A valódi volumen nem is az éttermekben, hanem a rendezvénypiacon csapódik le – hangsúlyozta az elnök. Egy 500 fős rendezvényre - amit étteremben már nem lehet megrendezni, mert nem fér el - nem vonatkozik az adómentesség, holott lehet, hogy ugyanaz az étterem bonyolítja le, csak egy külső helyszínen. Igazán forgalomösztönző hatása a nagyrendezvények utáni adófizetés terhének megszüntetése lenne.
Még egy milliárdos árbevételű cég sem akar rendezvényt szervezni, ha a költségek után brutális, mintegy 33 százalékos adóterhe keletkezik. A jelenlegi szabályozás szerint a reprezentációs kiadások után, amelyet természetbeni juttatásnak tekintenek, egy tízmilliós rendezvény nyomán akár 3,3 millió forint, egy 20 milliós után 6,6 millió forint adót kell fizetni, amit nagyon kevesen vállalnak - fogalmazott Kovács László. Emiatt a cégek először a családi napot, a karácsonyi partit, a csapatépítést húzzák le a listáról takarékoskodási céllal, noha ezek a munkavállalók szempontjából is fontos, az összetartozást erősítő rendezvények lennének.
A legnagyobb probléma, hogy az intézkedések csak az üzlettípus-besorolás szerinti éttermekre vonatkoznak.
Tehát nem a vendéglátóipari ágazat minden szereplőjére, hanem csak egy bizonyos körre. Pedig a valódi célcsoport sokkal szélesebb lenne. Ráadásul a 2 százalékos tfh-kedvezmény de minimis támogatásnak minősül, ami kizárja azokat az éttermeket is, amelyek az elmúlt három évben már részesültek egy bizonyos keretösszegig bármilyen támogatásban vagy kedvezményben.
A jelentősebb szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy az intézkedéscsomagot ki kellene terjeszteni még legalább a külső rendezvényekre és a cukrászdákra. Javaslatuk szerint a cégek forgalmuk bizonyos százalékáig – megfelelő korlátokkal – adómentesen költhetnének ételre és italra, függetlenül attól, hogy étteremben, büfében, cukrászdában vagy valamilyen rendezvényen történik a fogyasztás.
Ha a korlátokat lebontanák, az valódi segítség lenne. Így viszont csak a piac egy részére vonatkozik az akciócsomag, noha a forgalomélénkítésre szorulók köre sokkal szélesebb – hangsúlyozta Kovács László.
A számok önmagukért beszélnek: 2019-ben még mintegy 52 ezer vendéglátóipari egység működött Magyarországon, ma alig 42 ezer. Ez napi négy-öttel, összesen közel tízezerrel kevesebb vendéglátó üzletet, ugyanennyi tönkrement tulajdonost, ennyi családot jelent. A szakmai szervezetek most abban bíznak, hogy a kormány nyitott lesz a módosításra, és az eredetileg remélt, valóban ágazati szintű segítség nem csak az éttermek bizonyos körét éri el.
