Beleszerettek a franciák a Tihanyi Lajos-életmű-tárlatba: ezt a kiállítást a francia nagykövet is szeretné egy-két éven belül egy nagy franciaországi múzeumba eljuttatni. Nem csoda, hogy a franciák magukénak is érzik a magyar alkotót: Tihanyi Lajos Párizsban alkotott, életművének legnagyobb részét franciaországi barátai – Brassaï, Jacques de la Frégonnière és Preiss Marton Ervin – őrizték meg a második világháború alatt, majd adományozták a magyar államnak. Aki elmulasztotta volna a Magyar Nemzeti Galériában február 15-én záruló Tihanyi140 című tárlatot, érdemes gyorsan bepótolnia – ajánlotta Baán László szerdán tartott sajtótájékoztatóján.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója konkrét párizsi magyar kiállításról is beszámolt: április közepétől szeptember 6-ig a Petit Palais-ban 135 mű, köztük több mint 80 festmény és számos grafika mutatja be Ferenczy Károly életművének minden korszakát. Ferenczy művészete első ízben mutatkozik be külföldön; a tárlaton pályatársainak, a nagybányai művésztelep első generációjához tartozó Iványi Grünwald Béla, Réti István, Thorma János, Glatz Oszkár és Hollósy Simon néhány fő műve is megtekinthető lesz.
Tavaly összesen 1,2 millióan látták a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait. Májusig látható a Szépművészetiben Az öröklét őrei – az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás, amelyet eddig mintegy százezren kerestek fel. Ugyanakkor a bilbaói Guggenheim múzeumban 340 ezren tekintették meg a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményéből válogató, mintegy 150 művet bemutató tárlatot.
A Szépművészeti idei évét franciás kötődésű ív jellemzi. Victor Vasarely születésének 120. évfordulójához kapcsolódva májusban retrospektív kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban, több mint 140 alkotást bemutatva. Ehhez adja meg az előhangot a Magyar Nemzeti Galéria márciusban nyíló Kinetikus víziók című kamaratárlata, amely a kibernetikus művészet úttörőjeként ismert Nicolas Schöffer életművét állítja párbeszédbe Vasarely művészetével.
Az év egyik legnagyobb szenzációja az október végén nyíló Bonjour Monsieur Gauguin! című kiállítás lesz: csaknem 150 művet láthat a közönség, ezek közül több mint 80 Gauguin alkotása. A tárlat létrehozásában csaknem 40 kölcsönadó intézmény vesz részt – a Tahiti nők a Musée d'Orsay gyűjteményéből érkezik Budapestre. A kiállításon Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Paul Cezanne, Vincent van Gogh és más alkotók művei is szerepelnek. A tárlat kurátora Geskó Judit művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum tudományos tanácsadója, a francia Société Paul Cezanne alelnöke, aki korábban többek között a Monet- (2003), a Van Gogh- (2006) és a Cezanne-kiállításokat (2012, 2021) is kurálta.
Az első új kiállítás március 26-án nyílik a Szépművészetiben. A Christoph Blocher-gyűjtemény 127 darabból álló, főként XIX. századi svájci remekműveket tartalmazó kollekció, amely most először mutatkozik be Svájcon kívül. A földi paradicsom vágya című tárlaton a gyűjtemény csaknem fele lesz látható.
Az örökkévalóság megörökítése az egyiptomi művészetben című kiállítás júliusban nyílik, míg decemberben a haarlemi Teylers Museum és a Szépművészeti Múzeum együttműködésének eredményeként németalföldi rajzokon és metszeteken keresztül mutatják be, miként alakult át az alkotói szemlélet a holland szabadságharc időszakában.
A Magyar Nemzeti Galériában tavasszal Itália élményét idézik meg két évszázad magyar alkotóinak műveivel, ősszel pedig a XX. század első felének magyar képzőművésznői kerülnek fókuszba: Anna Margit, Dénes Valéria, Ferenczy Noémi, Gráber Margit, Korb Erzsébet, Lesznai Anna, Szántó Piroska és Vajda Júlia mellett közel ötven kevésbé ismert művész – például a Női Nyolcak csoport tagjai – is szerephez jutnak.
Szintén október 15-én nyílik az Ecset és kamera című kiállítás, amely az újdelhi National Gallery of Modern Art gyűjteményéből érkező festmények mellett gazdag fotóanyagon keresztül mutatja be a magyar Frida Kahlóként is emlegetett Amrita Sher-Gil mozgalmas életútját.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: várhatóan az év végén nyílik meg a Magyar Fotóművészeti Múzeum a Városligeti fasorban – az eredeti tervek szerint a közönség már tavaly birtokba vehette volna az intézményt.
