Vlagyimir Putyin elnök mélyen hívő keresztény ember. Gyakran fényképezik őt ortodox templomok aranyozott ikonosztázával a háttérben, készült róla olyan fotó is, amelyen régi orosz szokás szerint csókkal illet egy ikont. Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház feje templomi beszédeiben támogatja Putyin politikáját, nemritkán egyenesen Szent Vlagyimir reinkarnációjaként emlegeti őt. Nem véletlenül állítottak egy tizenkét méteres Vlagyimir-szobrot a Kremltől látótávolságra 2015-ben. 988-ban, amikor Vlagyimir kijevi nagyfejedelem és népe felvette az ortodox kereszténységet, Moszkva ugyan még nem is létezett, de ki figyel oda az efféle történészi bakafántoskodásokra.
Jól jöhet ez a szobor még, ha a kijevi eredeti valamely hazafias harci cselekmény következtében megsérül, darabjai pedig eltűnnek a Dnyeper hullámaiban. Ez nagyon is elképzelhető, egyre több arrafelé a műemlékeket érintő támadás. Január 24-én éjszaka az orosz bombázások károkat okoztak az 1051-ben alapított, az UNESCO világörökség listáján 1990 óta szereplő Pecserszka Lavra kolostorban. A Kijevi Barlangkolostor egy 28 hektáros park több vallási célú épülettel, a Kijevi Rusz idején az ortodoxia egyik fontos központja volt. A Kijev Pecserszk városrészében uralkodó hideg klíma hozzájárult a szerzetesek holttestének mumifikálódásához. Borzongató látni a szűk cellákban fekvő, gyermek nagyságúnak tűnő holttesteket, és hallani a magyarázatot: a szerzetesek felszentelésük után nem hagyhatták el a nekik kijelölt apró lakóhelyet, amely sírjukként is szolgált az azóta eltelt évszázadok során.
A bombázások következtében több helyen lehullt a vakolat, és repedések keletkeztek a barlangkolostorhoz vezető alagút falában – jelentette be Makszim Osztapenko, a Pecserszka Lavra Nemzeti Park főigazgatója. Fennáll a veszély, hogy bezárul az út az ortodox szerzetesek temetőhelyül is szolgáló kolostorához. Az úgynevezett Távoli-barlangokhoz és a Varangian-barlangokhoz vezető, ezer éve épült járatok a kolostor alatt haladnak át: ezek teljesen megközelíthetetlenné válhatnak. Tudjuk, hogy a (részben az állam, részben az ortodox egyház tulajdonában lévő) műemlék-együttesben 2023 óta okoznak gondokat az orosz tüzérségi támadások - akkor vette fel az UNESCO a veszélyeztetett műemlékek listájára.
Az illetékes ukrán miniszter most támogatásért fordult a Kulturális Örökség Megőrzéséről Szóló Egyezmény tagállamaihoz, kérte, hogy segítsenek megvédeni ezeket a világörökségi helyszíneket Ukrajnában.
A mélyen keresztény Putyin elnököt és Kirill pátriárkát láthatólag nem aggasztja az orosz ortodoxia pótolhatatlan emlékeinek pusztulása.
Január 27-én hajnalban orosz dróntámadás érte a dél-ukrajnai Odessza városát. Ennek következtében óriási károk keletkeztek a villamosenergia-ellátásban. Ezek helyrehozása, mint az ukrán energiaellátó, a DTEK illetékese nyilatkozta, hosszabb időt vesz igénybe. Megrongálódott számos lakóház, óvoda és egy zsinagóga is. Az első hírek szerint 35 sérültet és három holttestet találtak, de mindenki tudta, hogy még további emberek is rekedhettek a beomlott házak alatt.
Véletlennek aligha tekinthető, hogy ez a támadás éppen a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján érte Odesszát, az orosz és az ukrán zsidóság emblematikus városát. Iszaak Babel Odesszai történetek című könyvéből megismerhetjük ennek a különös zsidó közösségnek az életét és jellegzetes alakjait. Odessza múltjának tárgyi és kulturális emlékeiből kevés maradt meg, a két világháború után a putyini birodalom-visszaállító tervek egyre több áldozatot követelnek ettől a sokat szenvedett várostól és lakóitól.
Ukrajna népe hősiesen ellenáll az orosz agresszor támadásának. Volodimir Zelenszkij járja a világot, tárgyalásokat folytat a békéről, és segítséget kér az ellenálláshoz meg a remélhetőleg minél hamarabb bekövetkező újjáépítéshez. Szolidaritás mellett nyílt ellenségességet is tapasztalhat bőven.
Breuer Péter, a Heti TV tulajdonosa nemrégiben egy televíziós adásban „őrült zsidó”-nak nevezte őt, aki a népét a „húsdarálóba” hajtja. Nyilván ő is hallott az Odessza elleni orosz dróntámadásról, amely többek között egy zsinagógát is megrongált a Holokauszt emléknapján. Olvashatta Iszaak Babelnek az odesszai zsidóság életéről szóló novelláit is. És láthatja, hogyan rombolja szét egy gyilkos erő ennek a városnak a múltját és jelenét.
Feltehetjük a nagyon is jogos kérdést: ki az az őrült, aki azt a bizonyos „húsdarálót” működteti?
A szerző nyelvész.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
