Az Európai Parlament a múlt héten elsöprő többséggel szavazta meg a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelprogramot. Kérdés persze, hogy a pénz mire lesz elég. Kijev jobban járna, ha az európai állam- és kormányfők tavaly decemberben dűlőre jutottak volna a befagyasztott orosz vagyon felszabadításáról, de Európa ezzel a döntéssel is jelzi: nem hagyja magára Ukrajnát. És ez a magyar propagandával szemben nem azt jelenti, hogy háborúzni akar, hanem azt, hogy segíteni kíván a fennmaradásáért küzdő népnek.
Ukrajna további támogatását tágabb kontextusba kell helyezni. Amikor a tavalyi EU-csúcson elhatározták, milyen formában segítik tovább az országot, Magyarország, Csehország és Szlovákia jelezte, pénzt nem hajlandó adni Ukrajnának, de nem is vétózták meg a döntést. Az akkori EU-csúcs fontos állomás volt a megerősített együttműködés felé vezető úton. Az Unió vezetői azt üzenték: nem engedik meg többé, hogy egy-egy tagország akadályozza a teljes döntéshozatalt, mert aki így tesz, azt elszigetelődés fenyegeti. Ezt az irányvonalat erősítette meg Friedrich Merz német kancellárnak a müncheni biztonsági konferencián elhangzott beszéde, amelyben deklarálta: Európának új utakat kell járnia. A „szabadság programjának” négy pillére: Európa katonai, politikai, gazdasági és technológiai megerősítése; a bürokrácia leépítése; az atlanti partnerség újradefiniálása; az európai önérvényesítés. Merz azt is hangsúlyozta: ha Moszkva végül békére hajlik, az is Európa elszántságának lesz köszönhető. Tehát szerinte nem azzal lehet békére késztetni Moszkvát, hogy a fehér zászlót lengetjük, hanem ha erőt demonstrálunk.
A kancellár beszédében arra is utalt, hogy Oroszországgal nem lehet még jóhiszeműen tárgyalni – és bár név szerint nem említette, egyértelműen célzott Orbán Viktor 2024-es moszkvai látogatására. Merz üzenete világos volt: Európának egységesen kell fellépnie, és a partnerségnek kézzelfoghatónak kell lennie.
Európai egység, partnerség, ezek mind szitokszavak a magyar kormány számára. Miközben a hazai propaganda Európát ellenségként ábrázolja, Magyarország valójában önként írja ki magát az európai szolidaritásból, lemondva az EU-s támogatásokról, és kockára téve az ország jövőjét. Lehet vitatkozni Ukrajna EU-csatlakozásának időpontjáról – Merz maga is egyértelművé tette, hogy a 2027-es dátum „nem lehetséges”, mivel a koppenhágai kritériumok teljesítése éveket vesz igénybe. De az is világos, hogy a jelenlegi német kormány nagyon szívén viseli Ukrajna sorsát. S Merz értetlenséggel szemléli, ahogy a magyar kormány elvtelenül szolgálja Oroszország érdekeit. Míg Európa katonai, politikai és gazdasági önállóságáért küzd, addig Budapest akadályozza az Ukrajna védelmét célzó minden európai erőfeszítést.
Miközben azonban az itthoni propaganda háborúpárti Európát kiált, az Unió azt üzeni: a túlélés nem alku tárgya. S itt nemcsak Ukrajna, hanem a közös Európa túléléséről is beszélünk. Mi pedig áprilisban arról is dönthetünk, hogy partnerek akarunk-e lenni az Európa megerősítését célzó közös erőfeszítésben – vagy statiszták egy olyan történetben, amelyet nélkülünk írnak tovább.