Látványos változás zajlik az európai fiatalok ivási szokásaiban: a hagyományosan erős alkoholfogyasztásáról ismert országokban, például a spanyoloknál, ahol egyre több 18–30 év közötti fiatal dönt úgy, hogy mérsékli, vagy akár teljesen elhagyja az alkoholt. Egy friss felmérés (EAE Business School) szerint ebben a korosztályban már többségben vannak azok, akik tudatosan kevesebbet isznak, mint korábban. A Z-generáció döntése mögött egészségtudatosság és új társasági normák állnak. Az Arte tv csatornának pedig azt nyilatkozták a fiatalok, hogy úgy érzik, az alkoholfogyasztás könnyen kicsúszhat a kezük közül, és negatívan hat a döntéseikre, viselkedésükre vagy mentális állapotukra.
Számukra az absztinencia nem önmegtagadás, hanem eszköz arra, hogy megőrizzék a kontrollt saját életük felett.
A józanság így nem erkölcsi állásfoglalás, hanem tudatos önvédelem.
A Corvinus Egyetem kutatásából viszont az derült ki, hogy a koronavírus-járvány nem indított el általános alkoholfogyasztási hullámot Magyarországon, de felerősítette a különbségeket az egyes társadalmi csoportok között. A kutatás szerint a fiatalok és a férfiak fogyasztották összességében a legtöbb alkoholt, de a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a 14 év alatti gyermeket nevelők és a vezetők voltak. Leszögezik, hogy a járvány idején nem elsősorban a fiatalok növelték jelentősen az elfogyasztott mennyiséget. Sőt, a teljesítményorientált magyar fiatalok inkább visszafogták alkoholfogyasztásukat. A hedonista beállítottságú fiatalok ritkábban, de tudatosabban ittak, a mennyiség helyett a minőségre figyelve.
Temesvári Noémi mentálhigiénés szakember lapunknak elmondta, a Z generáció sokkal nyíltabban beszél mentális egészségről, kiégésről, szorongásról, és az alkohol hatásairól, amihez kifejezetten kritikusan viszonyul. Egyre többen ismerik fel, hogy az ital nemcsak a másnapot nehezíti meg, hanem hosszabb távon is ronthatja a közérzetet, az alvást és a teljesítményt. „A jó buli fogalma átalakul, ma már nem feltétlenül az ájulásig ivással, hanem az élmények megélésével kapcsolódik össze.”
A társasági élet ehhez alkalmazkodik, mert a fiatalok nem vonulnak ki a szórakozóhelyekről, inkább újraformálják azokat. Bárokban és fesztiválokon egyre gyakoribbak az alkoholmentes italok, kreatív limonádék és a sokféle 'mocktail', magyarosan moktél, alkoholmentes koktél. Európában az alkoholt nem fogyasztó fiatal nem kilóg a sorból, hanem egyszerűen másképp dönt. A szakember szerint
Magyarországon ez még nem így van, itt a közösség sokszor lenézi azt, aki nem fogyaszt alkoholt.
„Furcsállják, hogy tudja így jól érezni magát, sokszor cikizni kezdik. A fiatalok egy része pedig félve a kiközösítéstől inkább a pohár fenekére néz, sőt akár keményebb dolgokat is kipróbál.”
A spanyol fiatalok döntése nem példátlan. Ugyanez figyelhető meg Franciaországban, Németországban vagy az északi országokban is, ahol a Z-generáció tagjai szintén csökkentik az alkoholfogyasztásukat. Temesvári Noémi úgy gondolja, hogy a közösségi média, az egészséges életmódot hangsúlyozó tartalmak és a tudatos önfejlesztés kultúrája erősítik ezt az irányt. A korábbi generációkhoz képest kevesebb a „kötelező ivás” és nagyobb hangsúlyt kap az egyéni döntés szabadsága.
Úgy tűnik, egy olyan nemzedék körvonalazódik, amely számára az élmények értéke nem az ital erősségében, hanem a megélt pillanatok tisztaságában mérhető.
Corvinus-kutatás közelebbről
Az országosan reprezentatív, 1000 fős vizsgálatot 2021 júniusában végezték. Az összegző tanulmány nemrég jelent meg Az alapvető emberi értékek hatása az alkoholfogyasztásra a krónikus stressz elleni stratégia alapján (Impact of Basic Human Values on Alcohol Use as a Coping Strategy During Chronic Stress) címmel a Studies of Agricultural Economics folyóiratban. A szerzői Bakucs Zoltán (KRTK, Óbudai Egyetem), Benedek Zsófia (KRTK), Fertő Imre (KRTK, Corvinus, CZU) és Fogarasi József (Óbudai Egyetem, PKE) voltak.
