Kivérezteti Kubát Donald Trump

Még a koronavírus előtt hanyatlásnak indult a felújított jó viszony: Donald Trump első elnöksége alatt, 2017 és 2021 között szankciókkal büntette Kubát, hogy megfojtsa a gazdaságát. Arra hivatkozott - csakúgy, mint Venezuela esetében - hogy a nép szabadságáért teszi az elnyomó rezsimmel szemben. A valódi ok, mint az amerikai elnök esetében szinte mindig, teljesen más: Trump nem nyersanyagokat akar Kubától (mint Venezuela esetén a kőolajat), hanem politikai, gazdasági és biztonsági érdekei fűződnek a rezsim eltávolításához.

Az egyik, biztonsági szempont az, hogy Kuba ne legyen bázisa ellenséges - kínai vagy orosz - hatalmaknak. A másik pedig: Kuba az egyik legfontosabb eszköz a floridai választók (különösen a kubai emigránsok) megnyeréséhez. Gazdasági érdeke is elég erős: a Trump Organization már 2008-ban bejegyeztette védjegyeit Kubában szállodák, kaszinók és golfpályák építésére. A szankciókkal Trump tulajdonképpen kiszorította az amerikai konkurenciát a kubai piacról, ami óriási előnyt jelent egy esetleges jövőbeni nyitáskor. Trump ezen kívül életbe léptette a Helms-Burton törvény III. cikkelyét, amely lehetővé teszi az amerikai állampolgároknak, hogy bepereljék azokat a külföldi (nem amerikai) vállalatokat, amelyek hasznot húznak a kubai kormány által a forradalom után elkobzott, korábban amerikai tulajdonban lévő ingatlanokból. 

A rombolás pedig már elképesztő méreteket öltött. Mint arról már korábban írtunk, a Venezuelától kapott napi átlag 35 ezer hordónyi olajcsapot Trump elzárta. Nem sokkal később Mexikót is megfenyegette, így februárban már onnan sem érkezik kőolaj a szigetre. Így Kuba már szinte csak Oroszországra számíthat, de az onnan érkező nyersanyag nem lesz elég a mindennapi élet fenntartásához sem.

Trump azt várja, hogy a kommunista rezsim az összeomlás elkerülése érdekében jelentős politikai és gazdasági reformokat hajtson végre.

Addig is a Diario de Cuba tudósítása szerint 20 liter benzint 6000 kubai pesoért (kb. 3800 forintért) lehet venni a feketepiacon, ami jelenleg 3 havi minimálbérrel ér fel. A hiány miatt, az országos elektromos hálózat instabil, ami már akár napi 18 órás áramszüneteket okoz. A tömegközlekedés szinte leállt, Havanna utcáin pedig halomban áll a szemét, mert nincs dízel az autók üzemeltetéséhez. Az elektromos pumpák leállása miatt akadozik a vízellátás; több tartományban a lakosság 80%-a küzd vízhiánnyal. Az üzemanyag-, víz és áramhiány miatt 2026 februárjában sok iskola bezárt, vagy hibrid/távoktatásra állt át ott, ahol ez technikailag megoldható.

Szintén a Diario de Cuba írta az Axiosra hivatkozva, hogy a háttérben megindulhattak tárgyalások Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Raúl Castro, egykori diktátor unokája között, akit szintén Raúlnak hívnak. A cél itt is egy a caracasihoz hasonló, átmeneti kormány létrehozása lehet. Claudia Sheinbaum mexikói elnök szerdán azt mondta, folyamatban vannak olyan tárgyalások, amikben felvetődik hazája közvetítői szerepe egy esetleges amerikai-kubai párbeszéd lefolytatására. Hozzátette, országa addig is küld humanitárius segélyt Havannának.

Mindeközben a havannai vezetés inkább keletre kacsintgat. Csütörtökön Moszkvában fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfő a kubai külügyminisztert, Bruno Rodríguez Parrillát és Oscar Pérez-Oliva Fraga miniszterelnök-helyettest. Putyin állítólag nyáron Havannába utazik, hogy "megünnepelje Fidel Castro századik születésnapját" és elmondta, hogy maximálisan ellenzi a szigetország ellen kivetett szankciókat.

A nagyhatalmi játszmák közben elvesznek a valódi elszenvedői a politikai csatározásoknak. Az emberek. A kubaiak a venezuelaiakhoz hasonló elnyomásban élnek évtizedek óta, hasonló mértékű elvándorlási rátával. Szerdán, a Genfi Emberi Jogi és Demokrácia Csúcstalálkozón emigrációban élő kubaiak egy csoportja arról beszélt, milyen kemény következményekkel számolhatnak a kormánykritikus hangok a szigetországban. Azonban úgy tűnik, hogy a régóta nyomorba taszított népet egyelőre még csak tovább vegzálják.