2025-ben a Mol 298 milliárd forintos (810 millió dolláros) nettó nyereséget ért el – deríthető ki az ország legnagyobb cégcsoportja pénteken közzétett tavalyi, illetve 2025. negyedik negyedévi, nemzetközi számviteli elvek szerinti tőzsdei gyorsjelentéséből. Ez 2024-hez képest közel ötödnyi csökkenés. Bár a szint a cég 35 éves történelmében még mindig a nyolcadik legjobb, a 2022-es, több mint 600 milliárdos pénzeső óta a mostani egyre inkább visszasimul a 2003 óta mondhatni megszokott, néhány százmilliárdos szinthez. Az elmúlt négy évre hasonló csökkenést ír le a társaság által 2023 óta központi szerepbe helyezett, tavaly 1,3 milliárd dolláros adózás előtti eredmény is. A cég azóta éves előrejelzéseit is ebben adja meg: a 2025-ös 1,6 milliárd dolláros, a tényeket tehát ötödével meghaladó várakozás 2026-ra 1,5 milliárd dollárra szerényedett. A csoport 5 százalékkal újfent 9 ezermilliárd alá apadó éves árbevétele a valaha mért negyedik legmagasabb. Az október-decemberi időszak tételei kisebb-nagyobb emelkedést-csökkenést mutattak.
A csoport tevékenységi ágainak EBITDÁ-ját tekintve az olaj- és gázkutatás-termelés 399 milliárdja szinten maradt, a finomítás-nagykereskedelem 395 milliárdja 8 százalékos csökkenés, a fogyasztói szolgáltatásoknak nevezett kútüzlet 324 milliárdja közel pedig ötödnyi ugrás. (E három ágat idéntől külön cégekbe szervezték.) Az FGSZ által képviselt magyarországi nagynyomású gázszállítás 74 milliárdja hasonló arányú visszaesés, az ellentmondásos fogadtatású, „körforgásos gazdasági szolgáltatásoknak” nevezett, főleg a Mohu fémjelezte hulladékágazat 11 milliárdos vesztesége pedig alig haladja meg a tavalyi mínusz felét.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szöveges kiegészítésében az ellátási zavarok, világpolitikai bizonytalanságok és működési kihívások közepette erős eredményre, illetve az ellátás fenntartására helyezte a hangsúlyt. Az Ukrajnából érkező Barátság-kőolajvezeték többszöri leállását felemlítve úgy véli: a függetlenség és a „térség ellátási ökoszisztémájának” fenntartásához „sokszínű” beszerzés, illetve legalább két, piaci árú olajszállítási útvonal szükséges. Emellett fontosnak nevezi az együttműködést a térség „érdekeit szem előtt tartó kormányzatokkal is”. Ez az újként ható megközelítés sokak szerint több árnyalattal eltér az Orbán-kormány meglehetősen sarkos energiapolitikai hangvételétől. A kutatás-termelés viszonylag jó eredménye és mennyiségi bővülése a csökkenő árak tükrében kedvező fejlemény. (Megjegyzendő: a kormánykommunikációba a csökkenő energiaárak ténye is igen nyögvenyelősen szivárog át.) A Dunai Finomító októberi tűzesete fényében némiképp a finomítói termelés éves bővülése is meglepő. A harmadik negyedévre ígért újjáépítés költsége 50 millió dollár, azaz közel 20 milliárd forint, de a kárt és az elmaradó nyereséget a biztosító fedezi.
A NER-alapítványokra idén is pénzeső vár
A több mint 30 országban jelen lévő, 2400 térségbeli töltőállomást üzemeltető Mol az ország legnagyobb, a magyar, a szlovák és a horvát üzemanyagellátásért, valamint a központi hazai gázszállításért is felelő cégcsoportja, amely az Orbán-kormány napi energiapolitikai küzdelmeihez is ezer szállal kötődik. Ide sorolhatók az Ukrajna által a jelek szerint január végével elzárt Barátság-olajvezeték körüli, feszült nemzetközi viták, Orbán Viktor brüsszeli és washingtoni energiaegyeztetései, vagy akár a szlovák, a horvát és a szerb kormánnyal ápolt viszony. Ehhez képest a cégben a magyar állam egyetlen, ezer forintos névértékű, B sorozatú részvényt birtokol. Ennek az az oka, hogy az állam - illetve kisebbrészt a Mol - részvényeit öt-hat éve az egyaránt kormányközeli Maecenas Universitatis Corvini, Mathias Corvinus Collegium (MCC) és Mol-Új Európa magánalapítványnak adományozta. Elemzők szerint a 300 milliárdot közelítő tavalyi eredményből így az alapítványok idén is több tízmilliárdos osztalékbevételekre számíthatnak – mondhatni az állam helyett.
Ezüstérmes EBITDA
A tavalyi csoportszintű eredmények közül a legszebbre a befektetők által szintén figyelt, 1186 milliárd forintos (3,3 milliárd dolláros) „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta, kamatok, adózás és leírások előtti” (EBITDA-) eredmény sikerült. Ez az egyelőre megközelíthetetlennek tűnő 2022-es szint után ezüstérmes lett.
Javul a Mohu eredménye
A csak a csoport 2025 végi teljesítményére összpontosító szöveges kiegészítő külön felhívja a figyelmet a 2024 óta külön nyilvántartott hulladékágazat utolsó negyedévben elért csúcsszintű, 9 milliárdos nyereségére is. Hernádi Zsolt ezt a tevékenység hatékonyságjavulásának tudja be. A megjegyzés információink szerint összefügghet a Mohu tavalyi vezérigazgató-cseréjével is.
