Szállodafejlesztési hullám és ipari boom formálja a magyar ingatlanpiacot - derül ki abból az elemzésből, amelyet a világ legnagyobb ingatlanipari seregszemléjére, a márciusi MIPIM-re készülő magyar ingatlanfejlesztők tettek közzé. Eszerint a turizmushoz kötődő beruházások térnyerése látványos, már a teljes ingatlanbefektetési volumen cirka 15 százalékát adják.
Budapest külföldi vendégforgalma kétszámjegyű mértékben nőtt, miközben Airbnb-nyitási moratórium van, és a VI. kerületi kapacitás már teljesen kiesett.
Az irány egyértelmű: a város szállodai kínálata látványosan bővül, közel háromezer új szállodai szoba épül, és további kétezer van tervezés alatt. Idén 13 új szálloda nyit a fővárosban, ami körülbelül kétezer új szobát jelent – mondta Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. Majd hozzátette, hogy a növekedést továbbra is az ipari-logisztikai szegmens húzza.
Hosszú évekre meghatározzák az európai befektetői irányokat a tavaszi nemzetközi ingatlanfejlesztési kiállításon és befektetői fórumon született megállapodások, amire ellentmondásos trendekkel érkezik Magyarország. Az IFK elnöke Európa gazdaságtörténetének egyik legnehezebb időszakának nevezve az elmúlt négy évet, amikor több egymást erősítő sokk - rekord infláció, energiaár-robbanás, stb. - érte az ingatlanfejlesztői és befektetői piacot is. Az élénkülés, a Covid utáni felépülés zajlik, de még törékeny: az éves ingatlanbefektetési forgalom 600–650 millió euró körül alakul. Mindez a jövedelmet még nem termelő ingatlanokkal együtt több mint 900 millió eurós aktivitást jelentett 2025-ben. „A finanszírozási költségek és a hozamelvárások egyelőre korlátozzák a nagy volumenű tranzakciókat, a befektetők óvatosak, stabil bevételt termelő eszközöket keresnek” – fogalmazott Takács Ernő.
A vidéki gyárépítések javában zajlanak, az ipari-logisztikai kereslet emiatt zömében a regionális központokban jelentkezik.
Mindenekelőtt Debrecen térségében, ahová az ipari beruházásokhoz kapcsolódó logisztikai igények - értelemszerűen - koncentrálódnak. A szektorban nagy számok köszönnek vissza: a bérlői kereslet országosan meghaladta az 1,1 millió négyzetmétert, mintegy 600 ezer négyzetméternyi ipari-logisztikai fejlesztés van folyamatban. Ha ezek 2026-ban elkészülnek, minden korábbinál nagyobb átadási volument hozhatnak - mutatott rá az IFK elnöke. Ugyanakkor a vidéki lakáskínálat bővülése nem tart lépést a gazdasági beruházásokkal, ami máris árrobbanást, és hosszabb távon további feszültségeket okozhat a helyi ingatlanpiacokon.
Az újépítésű lakások piacán van esély a fordulatra, noha újabb áremelkedést indított el az állami támogatásokkal fűtött kereslet. A kínálat viszont éppen erre, a támogatott lakásvásárlási hitelre alapozva hosszú idő után először jelentősen bővülhet. Az újépítésű lakások 5 százalékos áfakulcsának meghosszabbítása kulcskérdés, mivel annak kivezetése 2026 végétől megtörheti a most induló fellendülést - figyelmeztetett a szakember. Szakmai becslések szerint évente legalább 25 ezer új lakásnak kellene épülnie, ennyire azonban még évekig aligha van esély.
A béreknél gyorsabban nőttek a lakásárak tavaly, két évvel többet kell dolgozni egy átlagos ingatlanértAz irodapiacon befékeztek a fejlesztők, miután tartósan teret nyert home office és a hibrid munkarend. Emiatt visszafogott a bérlői kereslet, a kihasználatlansági ráta emelkedett, a cégek csökkentették bérelt területeiket. Ez tovább növeli a versenyt a bérbeadók között, miközben lényegében csak a prémium lokációkban lévő, korszerű épületek keresettek. A kiskereskedelmi ingatlanok közül a retail parkok erősödnek, a hagyományos bevásárlóközpontokra többnyire felújítások és - legalább részbeni - funkcióváltások várnak. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy egy lassuló európai gazdasági környezetben sikerül-e kiegyensúlyozottabb szerkezetű ingatlanpiacot kialakítani.
Gyárak helyett kutatók
A kutatás-fejlesztési és üzleti szolgáltató központok száma 2025-ben nőtt: a HIPA adatai szerint 14 K+F-projekt indult összesen mintegy 570 millió euró értékben. Üzleti szolgáltatóközpontok létrehozásáról 13 döntés született, amelyek révén több mint 3 ezer új, főként diplomás munkahely jön létre. Ezek a beruházások a városi irodapiac és a lakásbérleti kereslet szempontjából is relevánsak, mert stabil, magasabb fizetésű bérlői kört jelentenek.
