választás;Veszprém;sorozat;

 Veszprémi látkép. A városban igen népszerű a Tisza Párt

Választás 2026: Veszprém már nem biztos NER-bástya, reális az esélye, hogy a Tisza két mandátumot is begyűjt

Számukra legideálisabb verzió a 3:1, az 1:3-nál rosszabb eredményre pedig vélhetően nem is gondolnak Magyar Péterék. Sorozatunk hetedik része.

Ha csak a klasszikus, négyévente esedékes parlamenti választásokat nézzük, 2010 óta Veszprém terített betli a NER aktuális ellenzéke számára. Ez annyiból nem meglepő, hogy a rendszerváltás és a „fülkeforradalom” közötti két évtizedben is szinte szenzációszámba ment, ha egy jobboldali jelölt elhasalt baloldali vagy liberális vetélytársa ellen. A Fidesz-KDNP-s kétharmad eddig biztosan számíthatott az ötödik leggazdagabb hazai vármegye lakóira, akik maximum időközi voksolásokon jelezték, nem teljesen elégedettek a kormány mindenkori teljesítményével. Amikor azonban valódi tétje volt a szavazásnak, rendre Orbán Viktor és csapata mellé tették voksaikat. Éppen ezért kerülhetnek az idén furcsa helyzetbe a kormánypártok, ugyanis a különböző felmérések szerint akár földcsuszamlásszerű változásokat is hozhat április 12. Persze az addig hátralévő szűk két hónapban történhetnek olyan dolgok, amelyek visszaránthatják az évtizedek alatt kijárt nyomvájatba Orbánék szekerét. Hiszen az 1994-es, nagy szocialista feltámadást kivéve atombiztosan jobbra voksolt a megye: 1990-ben az MDF tarolta le Veszprémet – illetve Pápán Kövér László kapott bizalmat, mint ifjú liberális, bármilyen is nehéz ma ezt elképzelni a jelenlegi házelnökről –, olyan, legendává emelkedett képviselőket adva a T. Háznak, mint a taxisblokád alatt a parlamenti ablakból integető Horváth Balázs belügyminiszter, vagy a már kormánykritikus egészségpolitikus, Pusztai Erzsébet. Nyolc évvel és egy komoly ideológiai fordulattal később már a Fidesz uralta a megyét, ahol 2006-ban Ajka, Várpalota és az egyik veszprémi körzet ugyan Gyurcsány Ferencékre voksolt, ám a többiek akkor és azóta is hűek maradtak a partnereit cserélgető, az MDF-ről a KDNP-re váltó egyre kevésbé fiatal demokratákhoz.

Az 1-es választókerület, a megyeszékhely Veszprém és környéke – jelenleg összesen 25 település – szavazói eredendően két képviselői helyről dönthettek, ám a 2011-es, a kétharmad erős szájíze alapján átalakított választási rendszerben már csak egy egyéni mandátum múlik rajtuk.

A két helyből az egyik rendre atombiztosan a jobboldalé volt, a másikat azonban 2002-ben és 2006-ban elcsaklizta az MSZP-s Pál Béla, azóta viszont csak egy kérészéletű részsikerre futotta a NER ellenzékének erejéből. 

A 2015-ös, az uniós biztossá választott Navracsics Tibor megüresedett helyére kiírt időközi választáson az ellenzék támogatta Kész Zoltán megverte fideszes ellenfelét. Három évvel később kiderült, teljes összefogás nélkül lehetetlenség győzni a Királynék Városában, noha a Fidesz-KDNP-s Ovádi Péter közel 1200 vokssal kevesebbet kapott, mint az ellenzéki pártok jelöltjeire leadott összes szavazat, mégis simán hozta a körzetet. Ahogyan legutóbb is, csak 2022-ben már valamivel 50 százalék feletti eredménnyel. Az idén triplázna, ám sokkal nehezebb a helyzete, mint eddig, hiszen a városban igencsak népszerű a Tisza Párt. Magyar Péter formációja már a tavalyelőtti EP-választáson is csak 191 vokssal kapott kevesebbet, mint a kormánypártok, s azóta csak erősödött, ráadásul a rendszerváltás után Erdélyből áttelepült, jogi diplomával is rendelkező aneszteziológus és intenzív terápiás, valamint szülész-nőgyógyász orvos, Gáspár Levente személyében helyben ismert és elismert riválist kapott, aki a felmérések jelen állása szerint esélyesebb a győzelemre. A szintén csatasorba álló mi hazánkos ügyvéd, László Péter, a DK-s nyugdíjas gépészmérnök, Hrabovszki László, illetve a kutyapártos önkormányzati képviselő és logisztikus, Szűcs Zoltán inkább csak a kompenzációs listára szállíthatja a voksokat.

Hasonlóképpen komoly csata várható a veszprémi 2-es, balatonfüredi körzetben, noha ezt az állítást akár még két éve is csak kabarétréfaként lehetett volna elsütni. 

A kormánypárti Kontrát Károly uralta a területet hosszú ideje, a legutóbbi két parlamenti választáson ráadásul 50 százalék feletti eredményt ért el. Viszont az már biztos, az idén nem folytatódhat sorozata, hiszen két nappal a Fidesz hivatalos jelöltbemutatása előtt jelentette be, hogy nem indul egyéniben. Hogy ez saját döntése, avagy a pártközpont vonta ki az első vonalból, nem tudni, az országos listán kapott 57. pozíciója inkább azt mutatja, az egykori belügyi államtitkár már nem feltétlenül kell a parlamenti patkóba. Utóda az egykori Fidelitas-alelnök és veszprémi alpolgármester, a 2022-ben országos listáról a T. Házba jutott Hegedüs Barbara lesz, aki először méreti meg magát egyéni körzetben. Méghozzá igen komoly vetélytárssal szemben, tiszás kihívója ugyanis a jelenleg legnagyobb ellenzéki formáció alelnöke, a tavaly szeptemberben Kötcsén bemutatott Forsthoffer Ágnes. A balatonfüredi szállodaigazgatóról ugyanaz elmondható, mint veszprémi párttársáról, vagyis, hogy ismert és elismert a Balaton északi partján Balatonszepezdig nyúló körzetben és a Balaton-felvidéken. Ráadásul ezúttal visszaüthet, hogy a kormánypártok a 2011-es nagy körzetátalakításkor idecsapták a 2010-ig balra húzó Várpalotát, azzal a ki nem mondott céllal, hogy az onnan érkező ellenzéki voksok feloldódnak a magyar tenger partjának hagyományosan a jobboldalt erősítő szavazataiban. A Tisza pozícióit erősíthetik az északi parti építkezési balhéi és mutyijai, s jelzésértékű a 2024-es önkormányzati voksolás is, ahol például Balatonalmádiban eléggé pofára estek a kormánypártok.

„Túl jól állunk, a pártlistán kilenc százalékkal vezetünk, ami nagyon-nagyon sok, egyéniben pedig Tibor vezet 14 százalékkal, ami még sokkal több” – állította február közepi, sümegi kampányrendezvényén Orbán Viktor januári mérésekre hivatkozva, ami a veszprémi 3-as, tapolcai központú körzet választási történelmét nézve teljesen hihető lenne. Viszont a zuhanyhíradó szerint a kormányfő kampányországjárása során csak billegő választókerületekbe látogat el, vagyis, ha úgy érezte, ráfér az erősítés Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterre, akkor nincs ekkora különbség. (Más, lapunkhoz eljutott mérés éppenséggel 8 százalékos Tisza-előnyt mutat jelenleg.) Navracsics amúgy, ha nem is az életéért, de politikai karrierje folytatásáért küzd, hiszen saját vállalása alapján nem kért – és nem is kapott – helyet a Fidesz-KDNP országos listáján. Vagyis, ha nem nyer április 12-én, akkor búcsúzik a parlamenttől, ahová először 2006-ban jutott be. Négy éve, amikor az az uniós biztosi posztról visszatérve ismét a T. Ház felé fordult, közel 51 százalékkal vette az akadályt, s mellette szól, hogy körzetében két éve az országos átlaghoz képest mélyen alulteljesített a Tisza, ráadásul a kerületben nincs komoly nagyváros. A mintegy 25 ezres Ajka viszont hagyományosan balra húz, ami akár szintén Navracsics esélyeit növelheti, hiszen a DK bezavarhat a végeredménybe, főleg, hogy jelöltje, a vendéglátóipari egység üzletvezetőjeként dolgozó Bakk István kampányának fő csapása a Tisza támadása. Megannyi hendikep tehát a legnagyobb ellenzéki párt szempontjából, az elemzők szerint ennek ellenére nem egyértelmű, hogy a miniszter triumfál, köszönhetően a Tisza jelöltválasztásának: Balatincz Péter az ajkai kórház orvosaként nemcsak az anti-Fidesz-szavazatokat, de a helyi balos voksokat is hozhatja. Ahogyan 2015-ben az időközi voksoláson a jobbikos Rig Lajos is begyűjtötte, igaz, utána 2018-ban és 2022-ben is a kormánypártok nyertek, Navracsics előtt Fenyvesi Zoltán, akit elsöpörtek a balatoni balhék. Ezek száma most sem csökkent – sőt, a körzetben Sümeg igazi időzített bomba a Fidesz-KDNP számára, nem véletlen, hogy Orbán is megjelent a kisvárosban –, így okozhat meglepetést a Tisza. A többieknek, a mi hazánkos Gergelics Ádámnak, a jobbikos Fülöp Lászlónénak, valamint a Kétfarkú Kutyapárt országos koordinátorának, Sándor Balázsnak a mandátumra semmi esélyük – ahogyan DK-s riválisuknak sincs –, ám könnyen elképzelhető, hogy a kvartett lesz a mérleg nyelve.

A 4-es veszprémi választókörzet központja Pápa, amelyet ugyan Gyurcsány Ferenc is szűkebb pátriájának vallott, ám a térség igazi ura a rendszerváltás óta a regnáló házelnök, Kövér László. Aki ugyan csak 1990-ben indult egyéniben, s azóta a langymeleg listás voksok hullámai vitték a T. Házba, ám figyelő szemét mindig is szülővárosán tartotta, s az 1994-es MSZP-cunamit kivéve hozta is a kötelezőt. Helyi embere, Kovács Zoltán 1998 óta folyamatosan nyerte az egyéni mandátumot. Az idén viszont bizonyosan nem fogja, ugyanis – a szokásos, „más területen bizonyíthat” mottóval – lecserélték Takács Péter egészségügyi államtitkárra. Aki meglepő választás, hiszen ugyanannyira lehet biztos befutó a körzet 84 falujának köszönhetően, mint a Fidesz-KDNP kriptonitja: a szakmai munka helyett inkább a közösségi oldalakon erős, a hazai egészségügy pedig továbbra is a kormánypártok egyik Achillesz-sarka, bárhogyan is próbálja éppen Takács ennek ellenkezőjét bizonygatni. A Tisza, egészen pontosan jelöltje, Ujvári Szilvia egykori külkereskedő, Németbánya korábbi polgármestere mindenesetre megpróbálja útját állni, az ellenzéki párt jelöltjét segítheti, hogy maga is kistelepülésről szállna be a nagypolitikába, ami rokonszenvet ébreszthet a falusi szavazókban. Emellett talán a pápaiakban is bízhatnak a kormányellenes erők, hiszen 2024-ben az önkormányzati voksoláson a polgármesteri címért az ellenzéki összefogás agyonverte a Fidesz-KDNP-t, s a testületben is többséget szerzett, ami azt mutatja, megkopott Kövér renoméja. A voksoláson a mi hazánkos Nardai Péter, a DK-s Molnár Bálint és a kutyapárti Domján Ákos Donát is rajthoz áll, közülük a legtöbb szavazatra a baloldali jelölt számíthat, de a mandátumhoz ez kevés lesz. Viszont könnyen elképzelhető, hogy Takács győzelméhez éppen elég.

Szerinte a nagy európai országok háborúra készülnek Oroszországgal.