Hatalmas vihart kavart a XII. kerületi önkormányzat óvodabezárási terve. A szülőket valósággal sokkalta az a tervezet, amelyet elsőként a kerület humán bizottsága tárgyalt január végén, majd február közepén kiküldték az érintett óvodák vezetőinek is.
A Kocsik Tekla alpolgármester által jegyzett előterjesztés kiindulópontja az egész országra érvényes kedvezőtlen demográfiai változás, miszerint egyre kevesebb a gyerek, ráadásul sok kisgyermekes család költözött ki az agglomerációba, így folyamatosan csökken az óvodák átlagos kihasználtsága, ami veszteséget okoz az önkormányzatoknak, amelyek a beiratkozott gyerekek után kapják az állami normatívát.
A kerület 177 milliótól esik el emiatt idén. Az óvodák üzemeltetése 3,2 milliárdba kerülnek évente, amelyből 1,7 milliárd az állami normatíva, 1,5 milliárdot a kerület ad bele.
Az önkormányzat által a Belügyminisztériumtól bekért adatok szerint az elmúlt öt évben erőteljesen csökkent a 3 év alatti, kerületben élő gyerekek száma: 2022-ben még 2209-en voltak, míg tavaly már ezerrel kevesebben. Az óvodások száma ennél kisebb mértékben, cirka 200 fővel esett vissza, de így is érzékenyen érinti az intézményrendszert.
A kerületnek 1501 gyerek ellátására van engedélye, de csak 1166 gyereket íratnak be, ráadásul közülük csaknem száz nem is kerületi. Ez 31 százalékos csökkenést jelent. A kerületi óvodákban összesen 71 csoport lehetne, de 7 óvodai csoport már szünetel, és többen is alacsony a létszám.
Az ellátórendszert nagyobbra méretezték, mint a tényleges gyermekszám – mutatott rá Népszavának küldött válaszában Kocsik Tekla.
A kerület által felkért szakértő 22 fős csoportokat tartana ideálisnak, ebből elég lenne 53. Ebben az esetben a kihasználtság 85 százalékos lenne, miközben jelenleg sok esetben 70 százalék alatti. Márpedig 80 százalék alatti kihasználtság mellett nem állítható, hogy az önkormányzat hatékonyan gazdálkodna. A bizottsági ülésen a pénzügyi iroda vezetője elmondta,
hogy finanszírozási szempontból 25 fős csoportlétszám lenne ideális, ami azonban szakmailag nem kívánatos. A jelenlegi 19-20 fős csoportok fenntartásában azonban változatlan jogszabályi környezet és mérsékelt állami támogatásnövekedés mellett komoly nehézségek várhatóak.
Az ülésen ugyanakkor azt is felvetették, hogy a kisebb létszám aligha ellentétes a gyerekek érdekeivel. Kocsik Tekla szerint az átszervezés nem halasztható tovább, az üres vagy alig használt épületek fenntartása helyett a gyerekekre lehetne költeni ezt a pénzt. Egyúttal tagadta a vádat, hogy hirtelen ötlettől vezérelve hoznának döntést, annak rendje és módja szerint „társadalmasítják” a folyamatot.
Az ennek jegyében meghirdetett szülő fórumok erős indulatokkal telítődtek.
A szülők már a kiindulópontot is vitatták, mondván az önkormányzat rossz adatokból dolgozik, a gyerekek száma nem annyi, ráadásul a különféle zavarokkal bíró gyerekek „többnek” számítanak, így érthető, ha egy csoport „természetes” létszáma kevesebb.
Az is felmerült, hogy az önkormányzat költségvetéséhez képest a remélt megtakarítás összege elenyésző. Az önkormányzat szemére vetették, hogy nem voltak eléggé alaposak az előterjesztés előkészítésében, például azzal sem számítottak, hogy az óvodák bezárása miatt sok szülőnek negyven perccel - egy órával több időbe telik elvinni az újonnan kijelölt intézménybe a gyereket.
Az egész önkormányzati akciót felelőtlen emberkísérletként írták le.
A racionalizálás négy óvodát és 164 gyereket érintett volna. A bezárásra kijelölt intézmények a többinél kisebbek volt, ami fajlagosan drágábbá teszi az üzemeltetést. Eredetileg a márciusi testületi ülésen döntöttek volna, így az áprilisi beiratkozások idején már egyértelmű lett volna, melyik intézmény fogad majd gyerekeket ősztől. A heves felháborodás végül meghátrálásra késztette a XII. kerületet. Kovács Gergely kutyapárti polgármester kedden bejelentette: jövő évre halasztják a döntéshozatalt.
Idén mégsem zárnak be óvodákat a HegyvidékenAz óvodabezárás minden önkormányzatot utolér
A hegyvidékihez kísértetiesen hasonlóan zajlott le tavaly a csepeli óvoda racionalizálás, de ott végig is vitték. Hat óvodát zártak be. Köztük volt olyan, amelyik egyetlenként mozgáskorlátozott és egyéb sajátos nevelési igényű gyerekeket is fogadott. Borbély Lénárd, Csepel (ma már független, korábban fideszes) polgármestere a folyamatosan fogyó gyerekszámmal indokolta a döntést, ami miatt már korábban is több csoport szünetelt és pedagógusokból is hiány volt. Az akkori információk szerint Csepelen 21 tagintézményben 2515 óvodai férőhely volt az 1816 gyerekre, 2027-re már csak 1698 gyerekkel számoltak. Tíz év alatt 27 százalékkal csökkent a létszám. Ott is az tűnt a logikus döntésnek, hogy a kisebb létszámú óvodákat integrálják a nagyobbakba. A szülők háborogtak, petíciót indítottak, elmentek a testületi ülésre is tiltakozni, de hiába.
Politikai harccá vált tavaly az óvodabezárás a DK-s vezetésű Óbudán is. Ott úgy számoltak, hogy évente száz fővel csökken a kerületi óvodások száma, ami 4 óvodai csoport „eltűnését” jelenti. A III. kerületi óvodákba 2000 gyerek járt, miközben több mint 2000 férőhely üresen állt. Az átszervezés 525 férőhelyet, hét telephelyet és 12 csoportot érintett. A kiürített épületek egy részét bölcsődévé, illetve bérlakássá alakították át vagy önkormányzati célra hasznosították. A szülői tiltakozás ott is hatástalan maradt, holott ott is akadt, ahol az átszervezés miatti utazási többlet elérte 30-40 percet. De óvodabezárásra kényszerült a XV. és a XIX. kerület is. A szülők mindenütt zsúfoltságtól, növekvő bejutási időtől, romló szakmai-ellátási színvonaltól tartottak.
Az óvodabezárás előbb-utóbb valamennyi önkormányzatot utoléri. A férőhelyek száma ugyanis alig változott a rendszerváltozás óta, miközben a gyerekszám lényegesen csökkent országosan 370 ezerről csaknem 100 ezerrel, így az átlagos férőhely kihasználtság a korábbi 107 százalékról 83 százalékra csökkent. A kedvezőtlen folyamat a demográfiai előrejelzések szerint folytatódik és további 15 százalékos csökkenés várható 2050-ig. Csakhogy ez nem egyenletes eloszlású: a fogyó budapesti igényekkel szemben az agglomerációban inkább emelkedik a létszám és nagyobb nyomás nehezedik az ellátórendszerre.
