Hatósági állásfoglalást, illetve intézkedési javaslatot kért a felszín alatti víz, vagyis az elsősorban a lakossági fúrt kutak használatának korlátozásával kapcsolatban Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztályától. A február végén kelt levélben arról tájékoztatja a hatóságot, hogy a súlyosan mérgező klórozott aromás szénhidrogének – antimon, vinil-klorid, klórbenzol és 1,2 diklórbenzol - okozta szennyezés bejutott a talajvízbe, illetve annak közvetítésével egyre távolabbra szivárog a lakóövezeten belül. Ez ugyan aligha új a kormányhivatalnak, hiszen egy tavaly év végén kiadott hirdetményük szerint a Cséry-telepről kiinduló határértéket meghaladó szennyezés összesen 601 darab logisztikai, ipari és családi házas lakóterületen lévő ingatlan érint.
A szennyezés mértéke ráadásul ütemesen emelkedik, már most is többszöröse a korábban meghatározott határértéknek. A kerület által felkért szakértő a kármentesítés teljes befejezéséig a felszín alatti víz használatának korlátozását javasolja a kimutatott egészségügyi kockázat miatt. Szaniszló Sándor arra is kíváncsi: mit kíván tenni a hatóság a korábban kiadott kármentesítésre vonatkozó kötelezés végrehajtása érdekében.
A levélhez mellékelt kockázatelemzés szerint a kertes házas övezetben élő felnőtt és gyermek „hatásviselők” hosszú ideje ki vannak kitéve a talajvizet szennyező anyagok hatásának még úgy is, ha a talajvíz ivóvízként való fogyasztását eleve kizártnak tekintették.
A szennyezés ugyanis már a lakóterületen lévő figyelőkútban is kimutatható, méghozzá esetenként a határértéket 6-9-szeresen meghaladó koncentrációban. Ráadásul 2024 elejétől jelentős mértékű az emelkedés. A fentieken túl arzén, kobalt és a nikkel is határértéket meghaladóan található az ipari jellegű területrészen.
„Még az idén érdemi döntéseket kell hoznia a fővárosi önkormányzatnak a terület környezetszennyezésének felszámolására. Az egészségügyi határérték többszörösét kitevő szinten fertőzött talajvíz elérte Pestszentimre házait. Ez így nem maradhat, a szennyezés hónapról-hónapra nagyobb területet ér el” – hozta fel a témát a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén Szaniszló Sándor DK-s polgármester, fővárosi képviselő, aki egyúttal mindenkit emlékeztetett arra, hogy 2013-ban irdatlan mennyiségben hordtak a területre fáradt olajat, olajos iszapot és más súlyosan szennyező anyagokat egy fővárosi cég gépjárműveit használva. „Az igazságszolgáltatás máig nem tudta kideríteni, hogy milyen vezetői körig terjedt az ügy” -tette hozzá.
Ballagási tarisznya, kapuzárási pánik, háború, háború és háború a Fővárosi KözgyűlésbenSzaniszló Sándor, aki akkoriban a fővárosi környezetvédelmi bizottságának elnöke volt, 2013-ban tette meg első feljelentését az ügyben, miután felvételeket készített arról, hogy a főváros szennyvíz-szállításért felelős társasága, az FTSZV (Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.) illegálisan hord veszélyes hulladéknak minősülő olajos szennyvíz iszapot az 1893 és 1960 között hulladéklerakóként működött, de addigra már lezárt Cséry-telepre. Az FTSZV belső nyilvántartása szerint 2011-ben 2150 tonna, 2012-ben 3668 tonna, 2013 első félévben a lebukásig 2418 tonna olajos iszapot ástak el a területen engedély nélkül. Az akkoriban a Népszabadság birtokába került, nem publikus jelentés szerint 2007-től 5 év alatt más cégekkel együtt 48 ezer tonnányi veszélyes hulladéknak minősülő szennyvíziszapot szállítottak ide.
A botrány hatására Tarlós István akkori főpolgármester belső vizsgálatot rendelt el és néhány nap múlva menesztette a cégvezető Wohner Zsoltot, aki az első Orbán-kormányban környezetvédelmi helyettes államtitkár volt. Kegyvesztett azért nem lett, hiszen nem sokkal később a Fővárosi Vízművek Zrt.-nél tűnt fel, majd Karsay Ferenc XXII. kerületi polgármester nevezte ki a városfejlesztési iroda ügyvezetőjének, ebbéli minőségében 2019-ben került reflektorfénybe, amikor az összesen 1,1 milliárd forint értékű kerületi útépítési tenderek csaknem kétharmadát egy ismerősének cége zsebelte be.
Itt a második felvonás, lövöldözős játék, felszámolt belső ellenőrzés és ingyen sör is volt a Fővárosi Közgyűlés ülésénA belső vizsgálat sem jutott messzire. Nem derült ki, hogy mire is költötte az FTSZV a veszélyes hulladék kezelésére kapott 300 millió forintot. A cég könyvelése szerint ártalmatlanításra fizették ki, csakhogy a környezetvédelmi hatóságok vizsgálatai arra utaltak, hogy az olajos iszapot mindenféle kezelés nélkül engedték a Cséry-dombokon ásott gödrökbe. A jelentés szerint Wohner a botrány kirobbanása előtt hónapokkal tájékoztatta a városvezetést, de semmit se történt Szaniszló feljelentéséig. Tarlósék még utána is azt bizonygatták, hogy nincs szennyezés. A fideszes Pesti Imre által vezetett fővárosi kormányhivatal ellenőrei nem is találtak semmi gyanúsat. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet viszont a helyszínen vett hat mintából ötven veszélyes anyagot mutatott ki és azonnali hatállyal bezáratta a telepet.
A rekultiválás előkészítésére 100 millió forintot adott 2014-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium. A feladatra kiírt tendert a Perfektum Projekt vezette konzorcium nyerte. A cég tulajdonosa az a Czeglédy Gergő volt, akit 2024 júniusában Kiss László óbudai polgármesterrel együtt vettek őrizetbe százmilliós korrupció gyanúja miatt, azóta mindkettőjüket kiengedték a börtönből.
A Cséry-telep ügye azonban nem mozdult előrébb. A területen évtizedek alatt lerakott 3-3,5 millió köbméter hulladék, benne a cirka 1500 tonna ólom, 3000 tonna cink, 20 tonna kadmium és 22 tonna mérgező higany szennyezéssel ma is ott van. A főváros a botrány hatására elhordatott 485 tonna szennyezett iszapot és befizette a 35,5 millió forintos hulladékkezelés rendjének megsértése miatt bírságot. Azóta figyelik, merre terjed a szennyezés. A Cséry-telep környékén sok a fúrt kút, a terület csatornázását 2013 körül fejezték be, de sokan ezt követően is a – részben engedély nélküli – fúrt kutak vizét használták például locsolásra. A szennyezett talajvíz pedig egyre távolabbra csordogál. A Greenpeace Magyarország 2018 októberében a környéken lakók kérésére három kerti kútból vett mintát, amelyekben többek között a határértéket meghaladó koncentrációban találtak rákkeltő nikkelt.
A Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya 2017-ben kiadott határozata egyetemlegesen kötelezte az MNV Zrt-t és a fővárost beavatkozási terv készítésére és a kármentési monitoring rendszer kiépítésére. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Fővárosi Közgyűlés idén februári ülésén azt mondta, hogy a Cséry-telep kármentesítése bírósági ítélet alapján 99 százalékban állami feladat lenne, de nem hajtják végre.
Tüttő Kata (MSZP) fővárosi képviselő kissé árnyalta a képet, mondván valóban van egy egyetemleges környezetvédelmi kötelezés az ügyben, de Tarlós István főpolgármestersége idején az MNV és a főváros közötti tárgyalásokon az állam elismerte felelősségét az eredeti szennyezésért, amely az egész szennyezés 99 százalékát teszi ki, a főváros csupán az egy százalékért felel. Ezt pedig a főváros már teljesítette is az egykori szeméttelepből leválasztott Ipacsfa utcai logisztikai központ alatti 6200 négyzetméteres terület ártalmatlanításával, amelyre 1,8 milliárdot költöttek. Csakhogy az állami szereplők a korábbi egyezséget elkezdték vitatni. Az igazi gond az – jegyezte meg a fővárosi képviselő -, hogy senkinek nincs erre forrása. A kármentesítés költségét 20-50 milliárd forintra becsülik.
