Huszonöt éves hagyománynak vethetnek véget azzal az Egyesült Királyságban, hogy megszüntetik az állami múzeumok és galériák állandó gyűjteményeinek ingyenes látogatását – írta meg a brit The Guardian. A kérdés azután került újfent napirendre, hogy a londoni Nemzeti Galéria bejelentette, pénzügyi gondjainak stabilizálása érdekében megszorításokat tervez, amely sokak szerint nemcsak az intézmény által rendezett programokat, időszaki kiállításokat veszélyezteti majd, hanem a jegyárakra is hatással lehet – így pedig akár még kézenfekvőnek is tűnhet az intézmény számára többek között az ingyenes látogatási lehetőségeken is alakítani.
A 2001-ben bevezetett kedvezmény célja az volt, hogy a kultúrafogyasztást szélesebb réteg számára tegye elérhetővé, a tapasztalatok szerint pedig képes is volt növelni a látogatók számát, így a népszerű szabályozás hosszú ideig érinthetetlennek bizonyult. Mostanra viszont a finanszírozási nyomás olyan súlyos mértékben nőtt meg az ágazatban, hogy kultúrpolitikusok, kulturális szakértők és a közgyűjtemények dolgozóinak érdekeit képviselő szakszervezetek emberei keresik a szabályozás átalakításának lehetőségeit. A pénzügyi nehézségeket és a működésből fakadó nehézségeket jelzi az is, hogy 2010 és 2023 között az Egyesült Királyságban a művészeti és kulturális intézmények alapfinanszírozása 18 százalékkal csökkent, 2025-ben a Tate művészeti múzeum dolgozói hétnapos sztrájkot hirdettek az elbocsátások és az alacsony bérek miatt.
A vitának persze számos árnyalata van (többek között az is felmerült, hogy kizárólag a külföldi turisták körében töröljék el az ingyenes látogatás lehetőségét), de alapvetően két nagyobb nézőpont feszül egymásnak. A díjtalan lehetőséget támogatók azzal érvelnek, hogy a pénzügyi gondok megoldására nem az a megoldás, hogy anyagilag kevesebbek számára teszik elérhetővé a látogatás lehetőségét. Egy kultúrpolitikai kutatóközpont vezetője, Alison Cole például arra hívta fel a figyelmet, hogy 25 százalékkal többen fizettek az ideiglenes tárlatokért, ha már eljutottak az ingyenesen látogatható tárlatokra, míg az 1800 intézményt tömörítő brit Múzeumok Szövetsége a turizmust féltve állt ki mellette. A változást fontolgatók szerint viszont a járvány óta súlyos nehézséggel küzdő brit múzeumi életben a jelek arra utalnak, hogy a modell már nem felel meg eredeti céljának, egyszerűen nem képes fedezni azt, amire kitalálták.
Az ingyenesség önmagában nem győzi meg a látogatókat, akiknek a figyelméért jelenleg óriási a verseny. Emellett olykor demotiváló is lehet egy intézmény számára,
hiszen az esetlegesen kielégítő látogatószám miatt nem érdekelt abban, hogy ezért a figyelemért új ötletekkel fejlesszen a kiállításain” – osztotta meg tapasztalatát kérdésünkre Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Magyarországon az uniós csatlakozást követően 2004-től élt a jogszabály, amely alapján 24 állami múzeum állandó kiállítását a látogatók bizonyos feltételek mellett ingyenesen látogathatták. (Erre akkor úgy tűnt a magyar költségvetés lehetőséget adott.) Egy kormányrendelet-módosítás értelmében azonban átalakult a kedvezményrendszer, ezzel együtt pedig a korábbi széleskörű díjmentes látogatási lehetőség 2008 januárjától megszűnt. A döntésről a közvéleményt a kormány már 2007 októberében tájékoztatta, amely során kiderült az is, hogy az ingyenes lehetőség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Magyar Nemzetnek Baán László már akkor is arról beszélt, hogy a tapasztalatok szerint önmagában azért, mert egy tárlat ingyenes, nem számolhat egy múzeum garantáltan több látogatóval: így például nem igazán jött be az a feltételezés sem, hogy a díjtalan lehetőség majd a hátrányosabb helyzetben élők számára is kiszélesíti a kulturális lehetőségeket. Sőt – Baán hozzátette – az ingyenesség fedezése irgalmatlan költségekkel járt, amelyet kielégítő állami kompenzáció híján a múzeumok nem tudtak kigazdálkodni, ez pedig a Szépművészeti esetében például százmilliós veszteséget jelentett.
Fejlesztés helyett válság: méltánytalan munkakörülmények, egyre növekvő feszültség Demeter Szilárd alatt a központosított múzeumi rendszerbenMegkeresésünkre Horváth Anita, a szentendrei Skanzen közönségkapcsolatokért felelős igazgatója úgy fogalmazott, komoly működési problémákat okozott a rendszer:
A látogatók számában sem pozitív, sem negatív irányba nem volt hatással az intézkedés.
A kultúrafogyasztás területén éreztük, hogy értéktelenné vált az ingyenesség hatására a múzeumlátogatás. Szerencsére végül eltörölték” – tette hozzá. Baán László már mintegy húsz évvel ezelőtt is úgy tapasztalta, több magyar múzeumban az igazán nagy dobás nem az állandó kiállítások jelentették, hanem a népszerű időszaki tárlatok.
Jelenleg a magyar múzeumi rendszerben széleskörű és változatos kedvezményrendszer érhető el, amelynek a legnépszerűbb része többek között, hogy nemzeti ünnepek alkalmával ingyenesen látogathatóak az állami múzeumok. Kérdésünkre Fehér Zsuzsanna, a Ludwig Múzeum kommunikációs és marketing igazgatóhelyettese elmondta, a kortárs művészeti intézményben kifejezetten sikeresek az ingyenes napok, mert tapasztalatuk szerint a látogatók ezzel egyidőben szívesen látogatják az időszaki tárlatokat is.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a Skanzen is, kiemelve, ezeken a napokon náluk érezhetően más összetételű is a látogatóközönség. Baán László maga is hangsúlyozta, tapasztalata szerint ez Európa szinten is a legsokrétűbb kedvezményrendszer. Ez igazolhatja azt is, hogy a múzeumba látogatók aránya stabilizálódott a járvány után, sőt egyes esetekben meg is haladta a korábbi számokat: a Szépművészeti Múzeum például 2023-ban több mint 800 ezer látogatóval rekordot is döntött, így a világ 86. leglátogatottabb művészeti múzeuma lett.
