A horvát CRO Race országúti kerékpárverseny szervezői reális lehetőségként tekintenek arra, hogy viadalukkal megpályázzák a világelitet jelentő World Tourt – tudta meg a Népszava. Lapunk azt követően fordult kérdésekkel a környező országok versenyszervezőihez, hogy éles vita alakult ki – a 2022 óta a másodvonalat jelentő Pro Series besorolásban lévő – Tour de Hongrie jövője körül.
Mint ismert, a 11 évvel ezelőtt – sokadik alkalommal – újraélesztett magyar körverseny főszervezője, Eisenkrammer Károly tavaly februárban – az MBH Bank csapatát érintő változások következtében (lásd keretes) – úgy vélte, a viadal készen állhat az utolsó szintlépésre. Elmondása szerint a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) is támogatta ebben. Lapunk kérdéseket küldött az UCI-nak, többek között azt szerettük volna megtudni, valós lehetőség-e, hogy az egyébként zsúfolt naptárban további World Tour-verseny kapjon helyet, valamint ez milyen költségnövekedéssel járna, ám a nemzetközi szervezet többszöri megkeresésünkre sem reagált.
Ami így is tudható, az UCI a versenyek és a csapatok minősítéséről egyaránt hároméves ciklusokban dönt, a jelenlegi periódus januárban kezdődött. A nemzetközi szövetség sok szempontot vizsgál: többek között a pénzügyi stabilitást, a szervezés minőségét, a médiamegjelenést és nézettséget, a biztonságot, valamint a mezőny erősségét. Kelet-Közép-Európában mindössze egy többnapos WT-verseny van, a Tour de Pologne. Szlovéniában és Horvátországban rendeznek a Tour de Hongrie-val azonos besorolású viadalt.
Bogdan Fink, a Tour of Slovenia szervezője azt reagálta megkeresésünkre, nem folytattak egyeztetéseket az UCI-val a World Tour-szint eléréséről, és a lehetséges költségnövekedés mértékéről sincsenek információik. Luka Mišović, a horvát CRO Race szervezője viszont úgy számol, a WT-státusz megszerzése kb. 550 ezer eurós (220 millió forintos) többletforrást igényelne esetükben, ennek mintegy 60 százaléka kötelező (pénzdíj, adók, rajtpénz stb.) kiadás lenne. Hozzátette, a következő két ciklus egyikében, 2029-től vagy 2032-től megkísérelhetik a szintlépést, noha csupán az idei versenyük lesz először Pro Series kategóriájú.
Eisenkrammer részéről megvolt a szándék, hogy a magyar körverseny már 2026-ban World Tour besorolású legyen, ahhoz viszont, hogy hivatalosan is elindíthassa a pályázati folyamatot, szüksége lett volna a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) támogatására is. Schneller Domonkos elnök szerint azonban a szintlépés a magyar csapatok érdeksérelmével és további jelentős kiadásokkal járt volna.
„A magyar körverseny közpénzekből finanszírozott rendezvény, amelyre az ország már most is több adóforintot fordít, mint a teljes hazai kerékpársport egészére. A Tour de Hongrie és a hazai kerékpársport mindennapi valósága között így is túl nagy a szakadék – a tagszervezetek ennek csökkentését várják, nem pedig a növelését. A véges erőforrásokat az utánpótlás-nevelésre kell fordítani, nem egy évi egyszer megrendezett költséges megaeseményre” – nyilatkozta korábban Schneller Domonkos a Nemzeti Sportnak.
A hazai kerékpársport valóban komoly problémákkal küzd: kevés az utánpótláskorú versenyző, és számukra itthon alig akad versenyzési lehetőség. Ugyanakkor a Tour de Hongrie megrendezéséhez a szövetség egyetlen forinttal sem járul hozzá, így egy esetleges költségnövekedés sem érintené közvetlenül. Sőt, a szintlépésből akár profitálhatna is: információink szerint 2016-ban az akkori szövetségi vezetés és a verseny szervezője olyan megállapodást kötött, amely szerint az MKSZ által bevont szponzori források 40 százalékát a szövetség megtarthatja – erre azonban az elmúlt évtizedben nem volt példa.
A nemzetközi versenyszervezőkkel folytatott levelezés után megkerestük Eisenkrammert, aki úgy kalkulál, hogy a jelenleg több mint egymilliárd forintos költségvetéssel működő Tour de Hongrie esetében 85-90 millió forintos többletkiadás jelentkezne a WT-státusszal.
Véleménye szerint a nagyobb nemzetközi figyelem hosszabb távon jelentősebb szponzorok bevonzását is lehetővé tenné, hiszen akkor a világelit összes csapata rajthoz állna. Mint fogalmazott, további állami támogatás bevonását nem tartja szükségesnek, legrosszabb esetben saját cégén belüli átcsoportosítással finanszírozná a többletköltségeket.
A témában kerestük a Sportért Felelős Államtitkárságot is, amely úgy reagált: sportszakmai kérdésben nem kíván állást foglalni, a kérdésről a szervezőknek és az MKSZ-nek kell egyeztetniük.
Sportszakmai vita is zajlik
A Pro Series kategóriával ellentétben World Tour-versenyen a harmadik vonalat jelentő kontinentális csapatok nem indulhatnak, ami érzékenyen érinthetné a magyar együtteseket. Eisenkrammer szintlépésre vonatkozó terve részben abból fakadt, hogy a tavaly még olasz bejegyzésű MBH Bank csapata – amely jelenleg a magyar bajnok Dina Márton mellett Peák Barnabást, Valent Márkot, Makrai Bálintot és Takács Zsombort is soraiban tudja – 2026-ban pro kontinentális szintre emelkedett, és közben hivatalosan is magyar csapattá vált. Schneller a hazai kontinentális csapatok érdeksérelmét is hangsúlyozta, de időközben az Epronex és a Karcag csapata megszűnt, így a hazai sorokból „mindössze” a Team United Shipping indulása vált volna lehetetlenné. De Fetter Erik, Pelikán János vagy Szijártó Zétény a válogatott színeiben rajthoz állhatott volna. A jelenlegi helyzetben ugyan több magyar indulhat, ám a nemzeti együttes szövetségi kapitányának, Dér Zsoltnak várhatóan olyan 19-21 éves versenyzőket is be kell válogatnia, akikkel szemben reálisan a célba érkezésen túl aligha lehet komolyabb elvárást megfogalmazni.
