A művészet és a tudomány is hathat egymásra, a viszonyukból pedig meglepő szintézisek jöhetnek létre – ezt tapasztalhatjuk Barabási Albert-László erdélyi származású fizikus és hálózatkutató A képlettől a képig című kiállításán, mely a Műcsarnok nagy termein keresztül vezet be minket az alkotó 2023 és 2025 között létrejött művészeti projektjébe. A tárlat kiindulópontja Barabási egyik tudományos műve, a 2018-ban megjelent A képlet: a siker egyetemes törvényei című könyv, mely azt vizsgálja, hogyan lehet egy személy elismert különböző területeken, legyen az tudomány, sport, üzleti élet vagy a művészet. Barabási viszont a kutatása során szerzett ismerteit a gyakorlatba is átültette, vagyis művészeti karrierjében is elkezdte azokat tudatosan használni, melynek egyik fő eredménye a jelen kiállítás.
A grandiózus projekthez első körben létrehozta a Barabási Atelier nevű alkotói közösséget, melyben fiatal művészek és művészhallgatók vettek részt, akik három éven át segítették, hogy létrejöjjön a most kiállított három nagy festményciklus. A kisebb, a nagyobb és a hatalmas méretű képeken pedig számos betűt és számot láthatunk, melyek megjelenítéséhez Barabási
visszanyúlt a saját erdélyi gyerekkorához, mikor is látta nagyapját díszítőfestőként dolgozni, ahogy hengerelte a tapétát.
A művész ezért úgy döntött, ő is létrehoz festőhengereket, de azoknak felületében nem nonfiguratív minták lesznek, hanem az adatelemzések eredményei.
De miért is az adatokat választotta témájául? Ehhez a választ Barabási 2022-ben publikált Miért van szüksége a világnak a dataizmusra? című írása adja meg, melyben a kutató a dataizmust olyan művészeti irányzatként határozta meg, mely arra reagál, ahogy az adatok befolyásolják a döntéseinket, az ízlésünket és magát a valóságot is a hálózatok és a big data korában. A kiállításon láthatunk is egy sok méteres vizualizációt, mely több mint százötven adatalapú alkotást mutat be a XX. század közepétől – például a „Mar.11,1967” feliratot ábrázoló művet On Kawara japán konceptuális alkotótól, aki a művészetében dátumokat festett meg, mindig azt, amikor az adott kép készült.
Barabási tárlatának első termében a Fake News című, 2023-as festményciklust láthatjuk, amelynek hatalmas vásznain hol feltűnő, hol eltűnő szürke számsorok szerepelnek. Ezeket helyenként rikító színű gesztusok keresztezik. Az alkotás a 2020-as koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírekből indul ki, melyek a Twitteren (mai nevén: X) terjedtek. A BarabásiLab nevű kollektíva ezek alapján azonosította azokat az influenszereket, akiknek a legnagyobb szerepe volt a hamis hírek terjesztésében, majd a kutatócsoport e profilokat a „Covid-apostoloknak” nevezte el, és tizenkettőt kiválasztott közülük, akiknek adatait tizenkét egyedi hengerrel vásznakra vitték – például a Twitter-nevüket és az akkori követőszámukat.
A második teremben a 2024-es Banned Books (Tiltott könyvek) című sorozat vásznai lógnak a falon, melyeken alig kivehetően betiltott könyvek címeit lehet olvasni. E műcsoport szintén egy kutatásra alapszik: a BarabásiLab
azt vizsgálta meg, hogy melyik volt 2024-ben az Egyesült Államokban a tíz leggyakrabban betiltott könyv,
majd mindegyikhez terveztek egy egyedi hengert, melyen a mű címe mellett szerepel az is, hogy hány helyen nem lehet olvasni az adott kötetet. Emellett pedig karókat is látunk átszúrt kötetekkel – ezeken már olyan kötetek láthatók, melyeket a világon valamelyik országban tiltottak be.
A harmadik, záró ciklus a 2025-ös Numb3rs (sic) nevet viseli, és a másik két szériához képest már személyesebb, mivel a vásznakon látható számjegyek konkrétan Barabási személyi azonosító számából és telefonszámából, illetve igazolványképszerű portréjából épül fel. Az installáció arra a tényre világít rá, hogy az egyént a számok helyettesítik a digitális rendszerekben, azok teszik könnyebbé az azonosítását. Barabási a projektet is egy nagy léptékű önarcképnek tekinti.
Ennél a pontnál a festményciklusok lezárulnak, de a Műcsarnok apszisában még láthatunk egy ráadásművet: egy óriási infografikát, mely feldolgozza a Velencei Építészeti Biennálé eddigi történetét. Ezen alkotás eredetileg a tavalyi építészeti biennálén szerepelt, ahol a Giardini felújítás alatt álló Központi Pavilonjának homlokzatán volt látható – akkor a helyszínen interjút is készítettünk Barabásival a mű kapcsán. A hatalmas képen a szakmai résztvevők és a szervezők közti kapcsolatokat látni, a köztük kialakult hálózatokat. Ez a műalkotás – ahogy Barabási más művei is – érzékletesen mutat rá arra, hogy a világban, akár egy nagy hálóban, minden mindennel összefügg.
Infó: A képlettől a képig | A dataizmus művészete – Barabási Albert-László kiállítása. Kurátor: Mucsi Emese. Műcsarnok. Megtekinthető 2026. május 10-ig
