A választás időpontjának közeledtével egyre többször kerül elő a kérdés, hogyan befolyásolhatják a végeredményt a kisebb támogatottsággal rendelkező pártok. Vita tárgya, hogy eredményes szerepelésükkel hozzájárulhatnak-e az egyébként kívánatos többpárti parlament kialakulásához, vagy borítékolhatóan sikertelen indulásuk következtében újabb négy éves uralomhoz segítik az orbáni maffiaállamot. Most a leginkább a billegő helyzeteben lévő, magát baloldalinak beállító párt helyzetét vegyük szemügyre.
A Demokratikus Koalíció elszántan készül az április 12-i megméretésre. Ezt normális körülmények közepette tiszteletet érdemlő próbálkozásnak kellene értékelni. De a mostani helyzet nem normális. Nem normális, mert a választási törvényt Orbán a kiváló humorista, Sándor György bon motja szerint alakította át: „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek - én kerékpárral megyek”. Ez azt jelenti, hogy mindenki máshoz képest ő és pártja olyannyira előnyös helyzetben van, amit semmilyen lelkesedés nem tud ellensúlyozni. Igaz, ez helyzet már a korábbi választások alkalmával is adott volt. Nem is sikerült a kormányváltást célul kitűző pártoknak eredményt elérniük. Pedig több, elsőre jónak látszó megoldással is próbálkoztak. De egyik sem jött be.
Nem normális a mostani helyzet azért sem, mert míg korábban a váltás szándékával fellépő pártok a baloldali-liberális politikai térről próbálkoztak eredményt elérni, addig most megjelent egy „működő és emberséges Magyarországot akarunk” alternatíva. Nevezzük nevén, a Tisza Párt, amely versenyhelyzetet kényszerít a hagyományosan valamilyen ideológia mentén működő pártokra és a hatalomban lévő, a társadalom többsége életét negatív spirálba vivő kormánypártra is.
Ami ebben a helyzetben a legfontosabb, az az a tény, hogy ez a gyakorlatias politikai formáció a politikai rendszerváltás valódi alternatíváját jelenti, és ezért a társadalom többségének támogatását maga mögött tudja. Az embereknek elegük van a törvényhozással lopásra optimalizált maffiaállamból, a hűbéres oligarchák gazdagodásából. Elegük van Orbán rendszerének gyűlölködéséből, a konzultáció-hazugságokból, a körkörös háborúskodásból, a sokmilliárd eurós veszteségekkel mérhető pávatáncból.
És kiábrándultak, ezért elegük van az eddig Orbánt sikertelenül leváltani szándékozó, ideológiavezérelt pártokból is. Nem a világnézeti elkötelezettség, nem a lelkesedés van a váltás esélyét megjelenítő politikai erő mögött, hanem az elkeseredettség, a maffiakormány kialakította élethelyzettel való elégedetlenség. Az emberek valóban egy működő és emberséges Magyarországon szeretnének élni. Itt és most.
Ebben a helyzetben hogyan lehet értékelni Dobrev Klára és pártja egyébként - egy normális helyzetben - tiszteletet érdemlő próbálkozását? Nem kell politológus szakértőnek lenni ahhoz, hogy megjósoljuk, a mostani választás alkalmával nem a Demokratikus Koalíció lesz a váltópárt. Úgy tűnik, Dobrevék mégis vállalják a kockázatot, tehát azt a veszélyt, amely a magyar emberek többségének élethelyzetére leselkedik: hogy a minden választókerületben való indulásuk következtében egy maffiapárti és kriptofasiszta többség alakul ki a parlamentben, és alakíthat majd kormányt.
Ebben a parlamentben, ha a DK-nak sikeres lesz a kampánya, akár még Dobrev Klára is ott lehet. Alibinek mármint: lám, minálunk demokrácia van. Vagy inkább pofozóbábunak? Ez a - DK szempontjából nézve - siker azzal a veszéllyel jár, hogy a politikai rendszerváltás, amelyre a társadalom többsége vágyik, sikertelen lesz. A következmény pedig rendkívül súlyos, hiszen újabb négy évig az egész magyar társadalom tűrni kényszerül az orbáni ámokfutást. A DK sikeréből az is következhet, hogy Orbán marad a miniszterelnök, és ahogy fenyegetőzött, „semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve”. Folytatódni fog minden ostobaság és gonoszság, időnként aljasság is, amit az elmúlt tizenhat évben kormányzás címén mutattak.
Dobrevnek és pártjának tehát azt kell megfontolni: mi a fontosabb, Orbán és maffiózó társainak száműzése a hatalomból, az Orbán-rendszer megszüntetése, vagy a DK jelenléte a tovább működő maffiaállam pszeudoparlamentjében?
Hogy a politikai rendszerváltást kívánó emberek milyen ítéletet fognak alkotni Dobrev Kláráról és a Demokratikus Koalícióról, hogy a történelemkönyvekben a mostani választás alkalmával a szerepük hogyan fog megjelenni, az kizárólag Dobrev és a DK felelőssége. Nem patetikus túlzás, ez valódi történelmi felelősség. Ez persze Dobrev és a DK döntése, de jó, ha tudják: minden magyar állampolgár életének alakulása a tét.
A szerző az MSZP alapítóinak egyike, az MSZP választmányának elnökhelyettese.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
