Döntött a Fővárosi Ítélőtábla, a felelős minisztériumok és az állami szervek tovább titkolhatják az adatokat a kórházban rekedt csecsemőkről

Tovább rejtegethetik a felelős minisztériumok és állami szervek a kórházban rekedt babákra vonatkozó adatokat, miután a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélettel ellentétes döntést hozott abban a perben, amit a Társaság a Szabadságjogokért indított. Boros Ilona, a szervezet esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője lapunknak úgy fogalmazott: – Elvesztettük a pert, jogilag, és a tények ismeretében sem erre számítottunk. A jogvédő szervezet a Belügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve az Országos Kórházi Főigazgatóság ellen indított pert azért, hogy kiadják a kórházakban maradt babák számára és státuszára vonatkozó adatokat. Az első fokon megnyert döntést ellen az állami szervek fellebbeztek.

Boros Ilona úgy fogalmazott: a bíróság most azt mondta, nem elég precízen jelölték meg a kérdéseket, így nem egyértelmű például az a kérdés, hogy hány baba van kórházban, milyen jogi státuszuk van, és hányan örökbefogadhatóak. A bíróság azt is kimondta, az alpereseknek valóban van hozzáférésük a gyermekek védelmét tartalmazó elektronikai rendszerhez, de a felperes TASZ nem bizonyította, hogy abban a rendszerben pont olyan  struktúrában és formában kezelik az adatokat, mint amire a kérdések vonatkoznak. Így lehet, hogy az alpereseknek minőségileg új adatot kellene előállítaniuk, amire viszont nem kötelezhetőek.  A bíróság szerint az alperesek sajtónak tett nyilatkozatai alapján fellelhető adatok sem teljesen beazonosíthatóak, hogy azok melyik kérdésre adott válasznak felelnének meg.

Novemberben épp a gyermekjogi világnapon árulta el az OKFŐ a Telexnek, hogy 353 kisbaba vár a kórházakban családi elhelyezésre. A nevelőszülői rendszer és örökbefogadás koordinációjáért felelős miniszterelnöki biztos, Kardosné Gyurkó Katalin lapunknak adott, tavaly december 13-án megjelent interjúban arra a kérdésünkre, hogy „hány kisbaba van most kórházban” azt a választ adta, hogy „naponta változik a számuk, november 26-án 344-en voltak. Ebből 61 olyan, akinek a lapjára azt írták, az anya gyermeke nélkül távozott. Van 94 olyan, akit látogatnak a szülei, de még nem tudnak dönteni, mit tegyenek, 44 kisbabánál indokolt a kórházi kezelés.”

Boros Ilona kijelentette: TASZ megtámadja ezt az ítéletet.

A jogvédő szervezet közleményt is kiadott, ebben Boros Ilonát idézik: „Csalódottak vagyunk a döntés miatt. Minden tény, a gyermekvédelmi szereplők nyilatkozatai is azt bizonyítják, hogy birtokában vannak ezeknek az adatoknak. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy összeomlott a gyermekvédelem, ezért nem akarják kiadni, és most már bírósági ítélet is segíti ezt a titkolózást”

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján a magyarországi kórházakban több száz csecsemő vár elhelyezésre. Egy részüket azonnal haza lehetne engedni, mert a szüleik nem mondtak le róluk, és a kórházban tartásuknak feltehetően nincs jogszerű oka. Az ő helyzetüket azonnal felül kell vizsgálni, a többi, nem örökbefogadható gyermeket pedig azonnal nevelőszülőkhöz kell helyezni. Az érintett gyermekek számára és jogi helyzetére vonatkozó adatokért fordult a TASZ a felelős minisztériumokhoz és állami szervekhez fordult, de azok megtagadták a közérdekű adatigénylés teljesítését arra hivatkozva, hogy a kért információk nem állnak rendelkezésükre. A jogvédők ezután bírósághoz fordultak, hogy kiderüljön: valóban előfordulhat-e, hogy a felelős szervek nem tudnak azoknak a csecsemőknek a létezéséről, akiknek a helyzetét rendezniük kellene.