Közmunkás asszonyok pihenik ki a tereprendezés fáradalmait a dél-somogyi község szépen parkosított főterén. A járda melletti padon üldögélnek, pedig beljebb is jöhetnének.
– Nem vagyunk úgy öltözve! – kiabálja vissza egyikük a kerítésen át, és a hacukáját igazgatja.
– Akkor nem attól félnek, hogy megszólják magukat? Esetleg a munkájukat kockáztatják? – tudakolom.
– Végeztünk mára, és innen is jól látunk! – nevetnek, szemérmesen eltakarva az arcukat, miközben fotózom őket.
Babócsa polgármestere nem fideszes, így a közmunka nem forog kockán meggondolatlan és szertelen ellenzékiség gyanúja miatt. Bár az országos zuhanyhíradóban nemritkán hallani olyat, hogy egy helyi kormányzati potentát rácsörgött egy faluvezetőre vagy egy intézményvezetőre azzal a kérdéseknek álcázott mondással, hogy egy feltűnően Tisza-párti munkavállalónak tényleg muszáj-e a közintézményben dolgoznia.
Drón-Deák Dániel az égen
A balhénak közben semmi előjele. A parkban ott áll Ricsi, Nagy Ervin színművész szakadt, platós teherautója (mint pódium) az ismert nemzeti trikolórban, és gyülekezik a nép. Odafönt, a magasban Deák Dániel politikusfallosz-ügyi szakértő árgus szemei (de ezt csak a későbbi Facebook-posztjából tudjuk meg), vagyis drónnal igyekeznek bemutatni, mennyire szórványos az érdeklődés Magyar Péter fellépése iránt. (Deák Dániel szabályos légügyi dinasztia sarjaként repked a Tisza-rendezvények fölött, és összeveti az autókat ügyesen. Nehéz vele vitatkozni. Hiszen annyira elszállt.)
A földön azonban más a helyzet. Egy határ menti kistelepülés kora délutáni politikai rendezvényéhez képest meglehetősen sokan vannak. Kormánypárti fideszes későbbi posztja szerint is legalább 400-an a szervezőkkel együtt.
– Mit nem adott volna egy átlagosan népszerűtlen baloldali párt ennyi emberért bármikor az elmúlt tizenhat esztendőben! – teszi fel a költői kérdést egy középkorú tiszaszigetes aktivista hölgy. – Azért vannak ennyien, mert végre van remény. A DK-nak sem most kellene megváltania a világot, amikor állatira nem a baloldaliság a tét, hanem az ország szabadsága.
Választás 2026: Somogyban a Fidesz újra nullázhatja az ellenfeleket, a legoptimistább verzió a döntetlenTovább fürkésszük a perifériát fideszes megfigyelők, a helyi romák vezéregyéniségeit keresve. A közmunkásoktól kicsit távolabb két roma férfi párjukkal egykedvűen figyelik az előadót. Egyikük a telefonjával rögzíti az eseményeket. Nem tapsolnak.
– Nem tűnnek tiszásnak – jegyzem meg a bemutatkozás után. – A Fidesz a biztos választás?
– Nem vagyunk tiszások, de fideszesek sem – szabódik a jókötésű idősebbik. – Én már tizenöt éve Németországban dolgozom Freiburg mellett, sofőr vagyok éjszakai műszakban, 900 kilométert megyek egy 3,5 tonnás Ivecóval. Ez a vidék nagyon le van harcolva, nincs normális munkalehetőség.
Csiklandozzuk kicsit még a politikai meggyőződésénél: tizenhat év alatt egyetlen régiót sem hanyagoltak annyira Orbánék, mint a Dél-Dunántúlt – mondjuk –, az ország tíz legszegényebb kistérségiből kettő somogyi, mindkettő a Dráva mentén. Egyetértően bólogatnak, a fiatalabb felsorolja a három komolyabbnak nevezhető barcsi munkaadót, és széttárja a kezét: ennyi. Akár Deutsch Tamás EP-képviselő is mondhatná, és ezúttal végre volna értelme is a szavának.Tibit, az idősebbet később a közösségi médiában érjük tetten önfeledt Hajrá, Fidesz!-ezés közben. Tibi, te bitang, óh, gondoljuk.
A kormánypárti romák helyi vezetői végül nem jelennek meg. Talán a körzeti megbízott látogatása hatott. A vármegyei rendőr-főkapitányság ugyanis megerősítette: valóban meglátogatták Baloghékat a Tisza-rendezvény előtti napon. Baloghné Vitelics Mónika később egy Facebook-videóban fejezte ki nemtetszését emiatt.
A rendőrség ezt írta: „A körzeti megbízott feladata a közrend és a közbiztonság fenntartása. Kollégáinknak lakossági kapcsolataik révén olyan információ jutott birtokába, hogy helyi lakosok egy csoportja a rendezvény megzavarására készülhet. Tekintettel arra, hogy a rendőrség pártpolitikai befolyástól mentesen mindenki számára biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jog gyakorlását, ezért további esetleges információszerzés céljából vették fel a kapcsolatot a videó készítőjével, Babócsa ismert közéleti vezetőjével.” A rendezvény végül zavartalanul lezajlott, rendőri intézkedésre nem volt szükség, tették hozzá.
A belső tartalék
Orsós János pedagógus, a Gandhi Gimnázium korábbi igazgatója és Horváth Aladár romajogi aktivista, a Roma Parlament elnöke számos megszólalásukban intették a cigányságot a politikai homogenitástól. Érveltek így, érveltek úgy amellett, hogy miért hibás a cigányság egyetlen politikai erőhöz kötése.
– És akkor itt van a magyar kormány, amelynek a legnagyobb kisebbségügyi előrelépése az, hogy akkurátusan bevásárolta magát a romapolitikába. Épp csak annyit fizetett, amennyit kellett – mondja kérdésünkre egy helybéli roma fiatal. Ellenzéki szemlátomást, Tisza-táblával áll. És alaposan megakadt a torkán Lázár János kijelentése, miszerint migránsok híján a magyarországi cigányság a vasúti szarosvécé-pucolás belső tartaléka.
A cigányság erőforrás-menedzsmentjét érintően már 2013-ban elhangzott beszéd egy neves kormányerőtől. „A mostani kormány a cigány és roma közösségre mint rejtett erőforrásra tekint. Ez egy nagyon fontos különbség a magyarországi politikai pártok többsége és miközöttünk. (...) Azt gondoljuk, hogy ez a közösség egy rejtett erőforrás, egy rejtett tartalék a magyar gazdaság számára.” Ez a neves kormányerő Orbán Viktor volt. Rejtett erőforrásként azonban inkább Lázár Jánost tolta előre mára, ez is valamiféle szarpucolás végül is.
– A Fidesz másfél évtizede kilóra veszi meg a szegénységben élő vidéket – vallja az iménti fiatal. – A létezés peremén élők munkalehetőség híján végtelenül kitettek az osztogató politikának, amelyet a faluprogramon keresztül nem egy független szakember, hanem Gyopáros Alpár mint feje búbjáig fideszes igazgat. Ez a politika mindig elvár valamit a támogatásért, lehetetlen mélységbe taszítva a kiszolgáltatott embereket. Akik életüket és vérüket áldoznák a Fideszért. De mi lesz velük O. V. után 2026 áprilisának közepétől? – kérdezi joggal.
Kis magyar turbinabuhera: fideszes jelölt rázza az áramotA helyi fideszes cigányság a Baloghné Vitelics Mónika roma nemzetiségi önkormányzati vezető, volt fideszes polgármesterjelölt és férje, Balogh József nevével fémjelzett civil szervezeteken (a Babócsai Romákért Egyesületen és a Dél-Somogy Örökségéért Egyesületen) keresztül részesülnek az állami javakban. Kaptak már a „roma kulturális közösségek aktivizálása programból” is 1,9 millió forintot 2021-ben, de szorgosan pályáznak azóta is. Még Szászfalvi László KDNP-s református lelkésznek, az 1998 után most leköszönő parlamenti képviselőnek köszönhették az első gépjárműbeszerzésüket.
Egy átlagos falubuszszolgálati igénybevételhez képest szokatlan kivitel mellett döntöttek (ezt akkor a Népszava írta meg), egy Audi A5 kétezres dízel Sportback járgányt vásároltak 5,2 millió forintért.
Hátha egyszer beválik, mert sietni kell az éthordókkal az idősekhez vagy a patikába a gyerekek miatt, gondolhatták.
De mert ezt a gépet nehéz közösségi kisbusznak látni, hát még egyszer pályáztak. Ezúttal 7 millió forintot kaptak a Magyar Falu programból, és most valóban kisbuszt vettek. Ezt a civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása keretből szólították magukhoz. Lelkesen járják is a vidéket Kelei Zita rendezvényeit támogatva, s úton-útfélen a Facebookon is lelkesednek a KDNP-s politikusért, aki Őrtilos polgármestereként szintúgy alaposan megismerhette a falubuszhasználat előnyeit. (A képviselőjelölt üzleti szférában szerzett és kevésbé szívderítő, szélgenerátor-fejlesztő és cégfantomizáló tevékenységéről több riportot írunk korábban, de a vélhetően turisztikai szálláshelykiadás témában nyert Leader-pályázatai is megérnek egy misét.)
Összekapaszkodva
Közben Magyar Péter a március 15-i Nemzeti Menetre lelkesíti a tömeget, aztán negyedórás szelfiturnéra indul. Alig lát a fáradtságtól, de kedélyesen megáll a századik fotózásra is. Van időnk beszélgetni az emberekkel. Évával például, aki lendületes és lelkes nyugdíjas. Darányból érkezett, és barátaival vagy tíz Tisza-rendezvényen járt a régióban.
– Rengeteg családban van idegenbe szakadt gyermek, az én testvéremnek is van kettő – meséli a motivációját: baloldali emberként miként járja a vidéket Tisza-pulóverben. – Nem őrülhet meg ennyire egy ország, hogy elmarja a fiatalságát, és aki marad, azt a tébolyba kergeti! Ennyit nem érhet a hatalom. Meg kell nyugodnunk, és össze kell ölelkeznünk végre!
Éva szalad tovább, várja a szigetvári transzport: Magyar egy órával később már ott áll színpadra.
Meglehetősen messziről, a megye délnyugati szegletéből, Zákányból érkezett egy nyugalmazott pedagógus, Zsuzsa. Baloldali embernek írja le magát, és mesél a szakmai életéről, amelyben a Fidesz káderpolitikája okozott törést.
– Hét évig voltam munka nélkül, és a férjem is csak Kaposváron kapott állást – mondja, de szemében inkább remény csillog, semmint bosszúvágy. – Neki most beállt a dereka a kertészkedés közben, de amúgy mindig együtt megyünk minden Tisza-rendezvényre. Nagyon bízunk benne, hogy sikerül visszafordítani az országot az erkölcsi romlásból.
Két fiatal hölgyet is megszólítunk kifelé menet a robusztus gesztenyefák árnyékában.
– Érdekeltek vagyunk Magyar Péter sikerében, hiszen a felsőoktatás és az egészségügy állapotát a saját bőrünkön érezzük. És most lehetőségünk van tenni azért, hogy jó irányba forduljanak a dolgok – mesél a motivációjáról Petra.
– Nekem az okoz rég nem látott gyönyörűséget, ahogy az egymással nem mindenben egyetértő, de közös célért lelkesedő emberek képesek összekapaszkodni, és egy jobb és szebb országot akarnak építeni közösen – mondja megkapóan Janka.
A kocsma előtt három hölgy derül. Nem álljuk meg: derűt nem hagyunk parlagon. Egyikük Tisza-sziget feliratú pulcsiban van, Kaposvárról érkezett. A barátnője, a helyi nyugalmazott fényképész babócsai. És menthetetlenül fideszes. Froclizzák egymást kedélyesen.
– Nekem annyira szimpatikus az Orbán! – mondja elnézést kérően.
– Az nem baj! Mezei jogászként is lehet az! – próbálják jobb belátásra téríteni.
– Az eszetlen háborúskodása iszonyatos kárt okozott az országnak – tromfolnak tovább.
Nem most döntjük el, és örömmel nyugtázzuk, hogy a barátságuk állja a Fidesz másfél évtizedes tehertételét.
A show és a hivatal
A másik kocsmában egy megszólított csapat azt tudakolja, láttuk-e Babócsa hírességét, a volt fideszes polgármesterjelölt Baloghné Vitelics Mónikát a Mónika Show-ban, mert igazán megszerezhetnénk nekik a felvételt. Vitelics Mónika jelölttel két éve találkoztunk, amikor a választás napján letagadtatta magát, mert nem akart interjút adni, majd férje, József mentette ki, aki később idegbe jött az Audi 5-ös emlegetése miatt.
Végezetül egy emlékezetes Orbán-idézet 2013-ból: „Arra kell törekednünk, hogy a cigányság, megőrizve a kultúráját, munkából, szakképzettséget szerezve teljes emberi életet tudjon élni, és boldog emberi életet tudjon élni Magyarországon.” Mellette akkor még Farkas Flórián mosolygott, mielőtt kreatív könyvelésbe kezdett volna egy raklap közpénz, az Út a munkába program 1,6 milliárdja mellett.
