Tóth Attila és Kelei Zita tagadja a közös cégek létezését, ami nem csoda, hiszen már felszámolták őket. Kelei párja, a zákányi Tóth vitte a cégügyeket, fia, a joghallgató és szintén KDNP-s Kelei Kornél tulajdonostárs volt, a cégek egy része pedig Tóth édesapjának nevén futott. Jászberényben 162 háztartás fut a pénze után és fizeti a jócskán megemelt közös költséget, miközben a négyszintes épületeken csak egy statikailag is kétes kivitelű fémoszlop emlékeztet arra, hogy 2021-ben ott egy (illetve több) szélgenerátornak kellett volna termelnie. Csomádon pörög-zörög a szélkerék egy családi ház mellett, de villamos energiát nem ad a generátora: végül lekapcsolták, hogy legalább ne fogyassza az áramot. Egy pécsi lakásszövetkezet 50 év alatt se jut a pénzéhez a Kelei–Tóth-féle turbinabuhera nyomán. A Pest vármegyei rendőrség ma még ismeretlen tettes ellen, különösen nagy kárt okozó csalás miatt nyomoz.
Családi is, cégháló is
Az ügy első szálai – mint korábbi riportjainkban megírtuk – az őrtilosi polgármesteri hivatal szekrénye mögül bukkantak elő, ahol évekkel ezelőtt egy plasztiktábla hirdette porosodva: 105 millió forintért szélgenerátor prototípusának létrehozására nyert uniós és hazai finanszírozású pályázatot Kelei Zita cége, a Terra Transilvania Kft. Kelei 2020-ig volt tulajdonosa a társaságnak, és további egy évig őrtilosi ingatlanjai adták a cég fióktelepeit. A mintegy 400 lakosú lakosú Dráva-menti falucskában és a szomszédos Zákányban nagyon várták a szélgenerátor-üzemet, és annak öt-tíz álláshelyét, mivel az ország egyik legelmaradottabb kistérségében nem veti föl a pénz az embereket. A családi cégháló másik tagja, a Wind-Electric Kft., ahol Kelei marketingigazgató volt, Tóth Attila édesapja pedig ügyvezető, hárommillió forintért egyhektáros telket vett Zákányban, amint ezt közérdekű adatigénylés nyomán megtudtuk. A telek ma akácos, kaszáló, üzemnek nyoma sincs (ellenben ide van bejegyezve Tóth Attila civil szervezete, a Dráva-Mura Régió Egyesület, Keleié az őrtilosi Dráva-Mura Régió Kft., erről a szálról lásd: keretes írásunkat.)
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 2019-es ellenőrzése elképesztő hiányosságokat, és 92 millió forint értékben szabálytalanságot tárt föl Kelei Zita pályázatában. Kérdésünkre az EUTAF azt írta: „az ellenőrzés javasolta az éves elszámolás 100%-os korrekcióját a mintában szereplő 1 state aid (állami támogatás) előleg tekintetében”, valamint a támogatási szerződéstől történő elállást. Az Irányító Hatóság a szerződéstől elállt.
Tóth Attila korábbi állításával szemben tehát az 52 milliós előleggel nem „elszámoltak”, hanem vissza kellett fizetniük, és a 2. részt nem „nem vették igénybe”, hanem eszükbe sem juthatott ilyesmi.
A férfi ugyanakkor továbbra is fenntartja a korábban elmondottakat. Kérdésünkre azt írta: „A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, Innovációs Hivatal megvizsgálta a beadott K+F fejlesztést, kutatás-fejlesztési minősítést adott rá, ez alapján nyerte el a cég az Uniós pályázatot. A pályázat megkezdése után körülbelül 40 százalékos készültségben ellenőrzést kapott. A felkészületlen, rosszindulatú ellenőrzés megállapítása után leellenőrizte a céget a Pénzügyminisztérium is, és javasolták, hogy bíróságon támadja meg az EUTAF döntését. A bírósági per elkezdődött, javaslatra elállt tőle a cég.” Tóth határozottan visszautasította, hogy a pályázat silány minőségének okát tudakoltuk. Amikor azt kérdeztük, volt-e következménye a szabálytalansági eljárásnak, azt írta: „Igen. Létrehoztunk egy kiváló szélgenerátor prototípust!”
Pécsről Csomádon át Jászberényig mentünk, de nem bukkantunk olyan I-Wind szélgenerátor nyomára, ami mögött boldog tulajdonosok számolnák a megtakarított forintokat.
Ehelyett pénzt és időt nem kímélve keresik a további károsultakat és a lehetőségeket, hogy a „kókler, szélhámos, csaló” jelzővel illetett gyártó-kivitelező cégek károkozását megállítsák. A szélkerék ugyan mindenütt forog (kivéve ott, ahova nem szállítottak, pedig kellett volna), viszont az áramtermelés adatai mindenütt siralmasak. A szélgenerátorokat a változó szélenergia miatt olyan széles tartományban kellene alkalmassá tenni inverterrel és feszültségszabályozóval a hálózatba táplálásra, hogy ezt a korrekt vállalkozások akkumulátorok-napelemek beiktatásával-kombinálásával teszik. Enélkül kis szélnél nem indul, nagynál leáll a generátor villamosenergia-termelése.
Jászberényben vascső áll
A jászberényi Barátság Lakásfenntartó Szövetkezet két hosszú négyemeletesének 90 plusz 72 háztartása nagy bajba került 2020-ban: 400 milliós hitelt vettek fel egy energetikai korszerűsítési pályázatra abba a reményben, hogy a teljes hagyományos energiaszükségletüket lenullázzák. Fizetik a megemelt közös költséget, de a Wind-Electric Kft. mint alvállalkozó szélgenerátorai sosem érkeztek meg, és a hőgenerátor (amit a cég a saját gyártású helyett Szlovákiában vásárolt) sem működik. Az Inno-Plan 2018 Kft. mint fővállalkozó helyzete sem könnyű, hiszen a szerződést 2020 szeptemberében a jászsági szövetkezettel ez a cég kötötte.
Ebben a cégben lett tulajdonostárs 2019-ben Tóth Attila és Kelei Kornél. Akkoriban, amikor a 105 milliós pályázat 52 milliós előlegét költötték az ismert, nem túl jó hatásfokkal.
Tóth Attila és a Wind-Electric alvállalkozóként volt felelős az épületek energetikai korszerűsítésében szél- és hőgenerátorokkal. A háztartások energiafogyasztását már 2021. április közepére teljes egészében saját rendszernek kellett volna biztosítania. Ehhez képest az egyik házon „kényszernapelemek” vannak csak, a másikon egy vasoszlop éktelenedik szélgenerátor nélkül, és a földszintre bekerült egy kavitációs kazán, ami a lakók szerint sosem működött.
– A Wind-Electric a Kft. a jogtalanul magánál tartott összeggel ellehetetleníti a teljes beruházást – mondja Faragó László. – Mi 162 tulajdonosért küzdünk, pedig a beruházás számunkra már biztosan veszteséges lesz, miközben alvállalkozónk a pénzünket magáncélokra költötte.
Ez egy jogállamban nem történhet meg! Tudjuk, hogy ez a jászberényi családokat nem vigasztalja, de amellett, hogy igyekszünk megoldást találni, egy csalás, bűncselekmény áldozatai lettünk. Számunkra ez akkor derült ki, amikor 2020 novemberében kierőszakoltunk egy látogatást Tóth Attila pécsi műhelyébe. Kiderült, hogy a műhely nem az övé, ahogy a bemutatott, sokkal kisebb teljesítményű, kezdeti stádiumban lévő berendezés sem. Ez egy közönséges megtévesztés és szélhámosság volt, és nagy fokú tiszteletlenség a társaság megjelent tagjaival szemben.
Tóth Attila mindennek az ellenkezőjét állítja. „A fentiek alapján teljes mértékben fordított a helyzet, átverték a Wind céget, nem fizették ki a legyártott berendezéseket, így tönkre tették a Wind társaságot a lakókkal együtt, pedig többször írásban, szóban, ügyvédileg kértük a Lakószövetkezet vezetését, hogy segítsenek abban, hogy a Wind be tudja fejezni a beruházást.”
Az Inno-Plan 2018 ügyvezetője ennek hallatán ismét aláhúzta: berendezéseket a Wind-Electric nem gyártotta le, mert – utalva az igazságügyi szakértő megállapításaira (lásd keretes írásunkat) – az abban a formában, ahogy vállalta, lehetetlen lett volna, amit nekik már a vállaláskor is tudniuk kellett. – Ennek ellenére megtévesztették mind a jászberényi lakásszövetkezet lakóit és vezetőségét, mind a fővállalkozót. Pontosan emiatt (is) vizsgálódik a nyomozóhatóság – mondta Faragó László.
A cég és a lakásszövetkezet találkozása Tóth Attilával és Kelei Zitával szintén emlékezetes. Az Inno-Plan akkor már tíz éve együtt dolgozó és a társasházak energetikai korszerűsítésére megoldásokat kereső tulajdonosai 2019-ben egy Construma Hungarotherm szakkiállításon találkoztak a Wind-Electric Kft. függőleges tengelyű I-Wind szélgenerátor-családjával.
Kelei és Tóth számos alkalommal járt ilyen és hasonló energetikai fórumon.
Az Inno-Plan mindvégig úgy tudta, hogy Tóth az energetikai berendezések tulajdonosa.
– Tóth Attila ugyanígy félrevezetett bennünket, amikor Öskü településen egy működő rendszert mutatott be sajátjaként, és az ott valójában otthon lévő fejlesztőt-mérnököt az alkalmazottjaként – meséli Faragó László. (A mérnöknek egy ideig valóban fizetett Tóth, és a szélgenerátorokat is tőle vásárolta – a szerk.) – Még arab országokból is vitt befektetőket Ösküre. Egészen meggyőző volt, hiszen az a berendezés valóban működött. Nem csoda, hiszen az ingatlan tulajdonosa, a fejlesztőmérnök nevén volt a szabadalom tíz éven keresztül. Csak egy szélhámos kezekben vált haszontalanná.
Pénzek, imák, strómanok: hol krimi, hol szatíra szereplői bukkannak fel a fideszes dél-somogyi képviselőjelölt múltjábólA jászberényi Barátság szövetkezet néhai elnöke is egy energetikai fórumon szeretett bele a rezsicsökkentés időszakában népszerű, hatékony és gyors megtérülést ígérő rendszerekbe. A Covid miatt szerződni csak 2020 szeptemberében tudtak, s pár nappal később az Inno-Plan is leszerződött Tóth Attilával. A vállalkozói szerződésben Tóth részletekbe menően, precíz technológiai leírásokkal vállalta az épületek teljes hő- és elektromosenergia-igényének biztosítását, elektromos- és hőenergia-termelő berendezése gyártását, beszerelését, beüzemelését és egy éves próbaüzemének elvégzését. Itt többféle, köztük 40 és 50 kW-os I-Wind szélgenerátorokról és e-Heating hőgenerátorokról volt szó. Az öröm azonban csak egy hónapig tartott.
– Kiderült, hogy az alvállalkozónk nem fejlesztette ki, nem gyártja és ilyen módon biztosítani sem tudja a szerződésben vállalt e-Heating hőgenerátorokat, ami a teljes fővállalkozói koncepciót borította
– emlékszik Faragó László. – Ezt a tényt kötelessége lett volna jelezni, és akkor teljesen más szerződést kötöttünk volna.
Együtt keresték a megoldást tovább. Találtak a piacon egy német-szlovák gyártású, 70 kW teljesítményű vízforgató hőszivattyút, amiből öt kellett volna a kívánt hőenergia előállításához. Ehhez azonban a Tóth által előrevetített pár száz wattos energiamennyiség százszorosára lett volna szükség. Tóth kezében maradt a megoldás, mondván, előállítja ezt az energiát is szélgenerátorokkal, akár további berendezés felszerelésével 2020 végéig. Az Inno-Plan 20 millió forint előleget adott a Wind-Electricnek, és októberben további 102 milliós előleget (összesen végül 133 millió értékben) a szélgenerátorok gyártására, és több tízmillió forint értékben innovációra is.
– A Wind-Electricnek már a szerződéskötéskor tudnia kellett – mondja az ügyvezető –, hogy nem képes legyártani a szélgenerátorokat, mert nem az ő tulajdona a találmány, nem is lenne képes rá, és másokkal sem tudja legyártatni azokat. Mégis elvállalta, hogy biztosítja a jelentősen megnövekedett elektromosenergia-igényt a helyettesítő hőtermelő berendezésekhez.
Ha nem tett volna erről megtévesztő nyilatkozatot, akkor nem utaljuk át neki a 133 millió forintot, és egy módosított szerződést teljesítünk határidőre. A pénzt azonban nem hajlandók visszafizetni.
Adódik a kérdés, hogy az Inno-Plan szakértő tulajdonosai miért nem vizsgálták meg időben és alaposan, mire képes (és mire nem) a Tóth-Kelei-cégcsoport. A válasz a technológiai fejlesztéseket övező titoktartás előjogában keresendő, amivel az Inno-Plan állítása szerint a Wind-Electric visszaélt. Moratóriummal leplezte, hogy se engedélyekkel, se számításokkal, se tervekkel, se szakvéleményekkel nem rendelkeznek, ahogy a termékek éves energiahozamának igazolásával sem. Azonban emiatt a szerződés elválaszthatatlan része lett, hogy a saját hatáskörében a fővállalkozásnak okozott kárért egyetemleges felelősséget kénytelen viselni.
Tóth Attila azt írta: semmit nem tud az Inno-Plan 2023-as feljelentéséről, de ha kell, bármikor nyilatkozik a tényekről. „Az igazság: a Wind-Electric Kft.-nek az Inno-Plan 2018 Kft. megrendelése után ki kellett fizetnie 20 millió forint »üzletszerzési jutalékot« is az Inno-Plan2018 Kft. 2 vezető emberének, Faragó Lászlónak és Fritz Péternek. A fűtőrendszerek teljesen le lettek szállítva és be lettek üzemelve. A 2 db szélgenerátor összes előkészítő munkálatai el lettek végezve, a generátorok le lettek gyártva a kapott előlegből és a Wind-Electric Kft. saját pénzéből. A megrendelő Inno-Plan 2018 Kft. a területről szóban és írásban kitiltotta a Wind-Electric Kft.-t és alvállalkozóit, a későbbiekben arra hivatkozott, hogy nem fejezték be a munkálatokat. Az Inno-Plan 2018 Kft. nem fizette ki a fennmaradó szerződött összegeket, így nem lettek leszállítva a berendezések. Az Inno-Plan 2018 Kft. miatt katasztrofális helyzetbe került a Wind-Electric Kft. és a 162 háztartás is!”
Faragó László erről azt mondta: semmiféle üzletszerzési jutalék szóba sem került, ilyen kifizetés nem történt. – A Wind Electric Kft. a megállapodás szerinti teljesítéssel adós maradt mind a szélgenerátorok, mind a fűtőrendszerek tekintetében.
Pártkötődés hátszélben
A csomádi Szoljár-család tagjaiban csaknem négy éve tartó idegőrlő kálvária képei jöttek elő, amikor lapunk Kelei-Tóth-cégekről szóló riportjait olvasták. Ekkor írtak egy Facebook-csoportban a történetükről. Később, 2025 novemberében aztán feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Azért nem a polgári peres utat választották, mert ismereteik szerint Tóth Attila nevén a világon semmi sincs, amiből helytállhatna egy kártérítési perben.
„A családom is a károsultak sorába tartozik. Rendkívüli csalódás ez számomra…” – osztotta meg első riportunkat az egyik családtag februárban. Korábban pedig így írt: „Vállalkozó vert át minket. (...) Lakossági szélgenerátor (mi csak pörgettyűnek hívjuk) gyártásával és telepítésével foglalkozik. A cégnek politikai befolyással bíró párthoz van erős kötődése.”
Ez a párt a Fidesz-KDNP, és az érintett polgármester, képviselőjelölt, fideszes választókerületi elnök: Kelei Zita. Akinek a csomádi Szoljárék 2025 márciusában végső elkeseredésükben írtak, és nemcsak azért, mert Tóth párja, hanem mert hét-nyolc éven keresztül az I-Wind szégenerátorok arca, a Wind-Electric marketingigazgatója volt. Kelei számos előadást tartott, és a prospektusokban is ott szerepelt a neve és a fotója I-Wind egyenruházatban.
Kompetens volt tehát, felelős a szélgenerátorok népszerűségéért és forgalmazásáért, és őrtilosi polgármesterként mégiscsak komoly tisztséget viselő ember ahhoz, hogy hasson a párjára, volt cégtársára.
(Kelei nem sokkal előtte, 2022 tavaszán töröltette az őrtilosi fióktelepét a Wind-Electric-ből, ugyanekkor Tóth is a megszüntette a zákányi címét: a cég ekkor került Tóth édesapjától egy strómanhoz, aki elmondása szerint 50 ezer forintért vette át a céget, és később országos körözést is kiadott ellene a rendőrség.) Tóth azonban két évnyi teszetosza szerelgetés, javítgatás után eltűnt. Ekkor írtak Keleinek Messenger-üzenetben, hogy segítsen a bő két éve vásárolt szélturbina dolgában.
„A turbina itt van, de nem működik. Az Úr folyton hitegetett minket, hogy kijavítja a hibát, ám mostanra nemhogy nem javította ki, még el is tűnt.
A Wind-Electric Kft.-t Ön képviselte a 2016-os szerb-magyar üzleti fórumon. Mivel a Kft. ügyvezetőjének mondta magát Attila, ezért írok Önnek végső próbálkozásként” – írták Szoljárék. Hozzátették: vajon van remény arra, hogy a turbina, amire 5,2 millió forintot elköltöttek, valaha működni fog? Kelei készséggel válaszolt: egyeztetett a párjával, aki azonnali ígéretet tett a probléma megoldására. De nem történt semmi. Az utolsó levelet már nyáron küldték Tóth Attilának, azt is megmagyarázva, hogy miért említették korábban Kelei Zita politikai kötődését. „Kiderül, hogy a Fidesz-KDNP színeiben polgármester. Ez nekem sokat jelentett! Bizalmat adott arra, hogy az örökségem befektessem a cég által gyártott szerkezetbe. A polgármester asszony neve adott bizalmat, hiszen referenciát nem tudtak felmutatni nekünk. Vagyis nagyon is közel áll a céghez, a generátorhoz!”
Tóth sérelmezte a politikai szál emlegetését, és elektronikus levélben jelentette ki, hogy a korábban kötött egyezséget 2025. 06. 12-i nappal felmondja. „A berendezést a kért magasítással egyetemben felszereltük és kijavítottuk. A berendezés az önök folyamatos kifogása és kritizálása ellenére korábban is termelt (szél függvényében) erről kiolvasott adataink is vannak. Mivel 2 nappal később sikerült felszerelni, beüzemelni és átadni, ezért 100.000.-Ft azaz egyszázezer Ft kártérítés jár, melyet átutalással teljesítek.” Szoljárék szerint ez nem történt meg, a berendezés definitíve nem működik azóta sem, de a baj ennél sokkal nagyobb, hiszen a történetük három évvel korábban kezdődött.
A Szoljár-család 2000-ben költözött Csomádra, és napelemes rendszer beszerzése után más megújulóenergia-termelő megoldást kerestek. Kelei polgármester neve bizalmat erősített bennük, így választották a Wind-Electric szélturbináját. Tóth Attila 2022 nyarán helyszínelt náluk, és érzékszervileg megállapította, hogy a szél fúj. Nem tévedett, mert arrafelé tényleg sokat fúj, de ez nem a körültekintésén múlt, és nem az adatokon, amelyeket megszerezhette és bemutathatta volna.
Céges árajánlatot adott 6 millió forintról Tóth Attila, de már magánszemélyként szerződött, mivel a Kft. már az említett stróman nevén volt, és végrehajtók álltak (volna) sorban nála Inke kevésbé puccos környékén, vagy ahogy arrafelé mondják, a cigánysoron.
Augusztusi szerződéskötés után Szoljárék 5,2 millió forintos foglalót utaltak át Tóth személyes bankszámlájára. Innentől kezdődött a tortúra, kezdte Szoljár Csaba a Pest vármegyei nyomozónak tett tanúvallomását nemrégiben. A Tóth által közölt időpontra ugyanis először a szélgenerátor nem készült el, amire különböző kifogásokat talált: a generátorral a németek késtek, a szerkezettel a lakatosok, a betonoszloppal a betonüzem. A család türelme fél év után fogyott el, amikor napi 50 ezres kötbér-megállapodást kötöttek. Májusban végül sikerült telepíteni a generátort, bebetonozták az oszlopot, aminél nem számoltak a földbe kerülő résszel, így a generátor a tervezettnél alacsonyabbra, szélvédettebb magasságba került. Tóth egy idő után jelezte, Szoljáréknak nincs már szerződés szerinti kötelezettségük, lefogyasztotta ezt a napi kötbér. Az inverteren mért adatok szerint a szélgenerátor csupán napi 1000-2000 Wattot adott le, az ígért teljesítmény tizedét. Tóth eltűnt egy időre, majd ősszel vitt egy feszültségszabályozót, amivel 3000 Wattra kúszott fel a teljesítmény.
Szó szót követett, és kibúvó kibúvót: gyenge a szél, alacsony az oszlop, ilyesmi. Újabb fél év után ügyvédi felszólítás ment a kivitelezőnek, hogy javítsa ki a hibát, vagy szerződésbontás után fizessen kártérítést.
Tóth bő egy évet kapott a megoldásra, megmagasította az oszlopot, mindhiába. Kiment a fejlesztőmérnök is, aki a találmányt jegyzi, és becsületből Tóth után takarít, de itt nem tudott segíteni: az időközben javításra elvitt generátor teljesítménye végül mérhetetlenül alacsony lett. Ezeket az adatokat fotókkal tudják igazolni. Biatorbágyon akkumulátorral segített a mérnök, máskor egy bírósági per után inkább visszavásárolta a saját, rosszul beüzemelt berendezését, hogy kártalanítsa a tulajdonost, és mentse, ami menthető. Tóth számos mentegetőző levele közül 2024 januárjában ismerte el, hogy a berendezés termel, de nagyon keveset. Az egyik alvállalkozójuk által utólag beépített „különleges egység paramétereit kell megváltoztatni”, de hónapok óta nem jutnak hozzá. „A felelősség akkor is a miénk”, írta akkor. A „lapátkattogással” kapcsolatban megjegyezte, többször megnézték és javítani próbálták a fenti magasságban, de ez teljesen nem sikerült.
Máskor tévedésből a helyi napelemek inverterére kötötték a szélgenerátort, amivel nagy bajt okoztak, és ezt a zákányi turbinamágus sűrűn szabadkozva elismerte.
Tóth ez esetben is mindenre másként emlékszik, és nem érti a megjegyzést sem: a berendezés, pörög-zörög, de áramot nem termel. „Teljesen nonszensz állítás. Az inverterből kinyert adatok alapján volt olyan időszak, hogy az 5Kw-os berendezés 9kw-ot produkált! A szélgenerátor nem fog 24 órán át termelni maximális kapacitással, mert megfelelő szél kell hozzá. Fontos tény, hogy a mai napig is a berendezés NEM a Szoljár család tulajdona, hanem az eladó tulajdonában van!” A rendőrségi nyomozásról pedig ezt írta. „Semmi ilyenről nem tudok, ezt önök állítják! Amennyiben lesz ilyen, bármikor kész vagyok a tényeket elmondani és alátámasztani.”
Ezt várják Csomádtól Jászberényen át Pécsig. Ezért Tóth Attilát kifejezetten kértük, mutasson egy saját gyártású és telepítésű, működő szélgenerátort akár idehaza, akár külföldön, és örömmel bemutatjuk a boldog tulajdonost. Ő azonban elzárkózott, mondván, ez „üzleti titok tárgyát képezi, partnerei nem engedélyezik (a beméréseiket is felfedve) a kapcsolatuk felfedését.”
Kelei Zita ezúttal sem értékelte túl az Uniós és hazai közpénzek felhasználásának megismeréséhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogot, és válasz nélkül hagyta kérdéseinket.
Igazságügyi szakértő a Wind-Electric kompetenciáiról
Az Inno-Plan 2018 Kft. 2021 decemberében közjegyzői eljárásban igazságügyi szakértői vizsgálatot rendelt meg, amiben egyebek között rögzítették: a Wind-Electric 900 ezer kW/éves energiaigény kielégítését vállalta 40 és 50 kW-os szélgenerátorokkal, amelyek nem rendelkeztek az építőipari alkalmazásukhoz szükséges tanúsításokkal, teljesítménynyilatkozatokkal. (És együttesen sem lettek volna képesek ennyi primer energia előállítására.) Ezért Tóth napelemekkel és hőszivattyúval tervezte az energiapótlást, de a várható teljesítmény így elmaradt a vállalt AA+ 0 energiaigénytől. Megállapította a szakértői anyag azt is, hogy a létező 50 kW-os szélkerekek 12 méteres lapátokkal és 6 tonnával jóval nagyobb monstrumok annál, semhogy társasház tetejére lehetne szerelni azokat: Tóthék szélgenerátorai legfeljebb 5 kW-osak lehettek.
A Wind-Electric azt állította az eljárás adatszolgáltatásában, hogy legyártotta a két megrendelt szélgenerátort, de az Inno-Plan nem fizette ezt ki neki. Az innovációról pedig azt tudatta, hogy a WIPO: W1600014 megvásárolt és továbbfejlesztett változata. A genfi Szellemi Tulajdon Nemzetközi Szervezet igazolt formavédettsége kivitelt, formai megjelenést, alakot, színt, elrendezést jelent, írta a szakértő. Vagyis egy szélgenerátor teljesítményét, pláne konkrét működését nem garantálja.
„Pécsett kártérítés volt, nem kompenzációs díj”
A pécsi Kertvárosi Lakásszövetkezet elnöke Balatoni Árpád korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy az általuk tíz évvel ezelőtt 3,2 millióért vásárolt 3 kW-os szélgenerátor az ígért évi 12 000 kWh teljesítménynek csak a tizedét termeli, így jó, ha ötven év alatt térül meg öt helyett. Tóth ezt elismerte, és részletekben kártérítést fizetett. Erről papírja is van. „Semmiféle elismerés nem történt! – cáfolt Tóth Attila. – Nem fizettünk vissza egyetlen forintot sem! A késedelmes teljesítésért fizettünk kompenzációs díjat! A telepítés után a társasház rossz elektromos hálózatának köszönhetően a tönkrement invertert is a cég fizette ki a Társasház helyett. A 2kw-os minta szélgenerátor termelési adatai alapján nagyobb szélben 19Kw-os termelést is produkált a lementett adatok alapján!”
Balatoni Árpád mindenre másként emlékszik, aminek a dokumentációjával is rendelkezik. Köztük az E.On-nal folytatott levelezéssel. A késlekedés az áramszolgáltatóval való együttműködés miatt történt, és ekkor keletkezett a szakemberek felismerése is: Tóthék hibázhattak a hálózatra kötéskor. Mindemellett továbbra is biztos, hogy a szélgenerátor halvány teljesítménye semmiképpen sem érte meg a beruházást.
Hallgatni arany, és pályázni is
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium alá szervezett Nemzeti Fejlesztési Központtól közérdekű adatigényléssel kértük a pályázati dokumentációt és az elállás utáni elszámolás és szabálytalansági eljárás körülményeit, de egy hónap sem volt elegendő, hogy megtalálják a közadatokat. Ami esetleg világossá tenné, hogy a csapnivaló kivitelezés után elmarasztalták-e el a pályázót. A tervek ugyanis semmiféle innovációt nem tartalmaztak, Keleiék panorámás ingatlana a legkevésbé sem volt alkalmas szélgenerátor-üzemnek (idetervezték eredetileg), és a dolgozóik szakértelme és feddhetetlensége is hagyott maga után kívánnivalót (EUTAF-ellenőrzés).
Forgószéllel a Fideszbe: különösen nagy kárt okozó csalás miatt folyik büntetőeljárás a dél-somogyi ügybenA Magyar Államkincstár és az Agrárminisztérium a LEADER-pályázatokon ül. Kelei Zita Dráva-Mura Régió Kft.-je ugyanis több pályázaton 22,5 millió forintot bizonyosan megkapott. A MÁK a határidő utolsó óráiban hosszabbította meg 15 nappal a közérdekű adatok kiadását, miközben ezt csak nagy terjedelmű vagy sok közadat esetén tehetné. Az agrártárca pedig törvényi mulasztást követ el.
A Dráva-Mura Régió Kft. kapcsolattartója egyébként Tóth Attila, ami ellentmond annak az állításnak, miszerint nincsenek közös üzleti ügyeik. Tóth erről azt írta: „A megállapodásom tartalmazza feladataimat, amely nem nyilvános adat.” A szlovák közös céges jelenlétükről, a Tesla Global s.r.o. társaságról, amelybe 25-25 ezer euró euróval szálltak be 2019-ben, Tóth annyit írt: „Céges adatokat szlovákiai nyilvános adatbázisban megtekintheti.”
Orbán Viktor: Aki az energiával játszik, az a családok megélhetésével játszik
Információnk szerint Kelei Zita dél-somogyi kampányát alaposan megrázta a saját felelősségét is felvető, Tóth Attila és a Wind-Electic nevével fémjelzett szélgenerátor-piaci ámokfutás. Az egyik legszegényebb magyar vidéken persze hasonló a helyzet, mint másutt az országban, a Fidesz itt is régóta élvezi az uralkodó széljárást. Az emberek azt a kis keveset, amijük van (és amennyit érnek?), nem akarják Ukrajnának adni, se az unokáikat.
Egyre többen átlátnak a szitán, jókat derülnek a Kelei-mémeken vagy Orbán Viktor bármelyik tetszőleges háborús mondásán: „aki az energiával játszik, az a családok megélhetésével játszik.” Ennek a kormányfői mondásnak most egész más akusztikája van ezen a vidéken, mint korábban bármikor. És a széljárás is megfordulni látszik.
