Bőkezűen költik a semmit, már januárban sem volt igaz az idei költségvetés

Ahogy megszokhattuk, már az év elejére sikerült elavulttá tenni az idei büdzsét is: február végén az államháztartás hiánya 2107 milliárd forint volt, ami az idei költségvetési törvényben rögzített deficit 50 százaléka. Látva ezt, és az újabb benzinárstopot, a minap a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő egyik szakértője arra figyelmeztette a kormányt, hogy a jelenlegi költségvetési és olajpiaci folyamatok mellett könnyedén megtörténhet a magyar államadósság leminősítése. Mivel a magyar besorolás a befektetésre még éppen ajánlott kategória legalsó fokozatán egyensúlyoz, egy leminősítés a magyar államadósság bóvliba sorolását jelentené, ami jelentősen megnövelné a kamatkiadásokat.

De nemcsak a magas hiány jelzi a 2026-os költségvetés tarthatatlanságát, hanem az is, ahogy a kormány saját hatáskörben január végén átírta a várható kiadási előirányzatokat – ez a Magyar Államkincstár (MÁK) rendszeres havi költségvetési adatszolgáltatásából derül ki. Eszerint már csak a januári döntésekkel a törvényben engedélyezettnél 467 milliárd forinttal szeretne többet költeni az Orbán-kormány, ami gyakorlatilag ekkora hiánynövekedést takar, hisz az adóbevételi sorokon egy fillér többletet nem mutatott ki a kormány. Igaz, erre nem is lenne gazdasági alapja, hisz a gazdasági növekedés kisebb lesz a tervezett 4,1 százaléknál mintegy 2–2,5 százalékponttal, vagyis bevételi kockázatok vannak a büdzsében.

Az államkincstár adataiból kiderül, hogy

Egyes minisztériumok működési kiadásait sem sikerült jól megterveznie a tavaly még létező Pénzügyminisztériumnak, emiatt több tárcánál jelentősen megemelték a költségvetési keretet. Így a belügy költségvetését gyakorlatilag már most megduplázták, így a tervezett 24,2 milliárddal szemben az idén csak a saját működésére 39,8 milliárdot költhet a tárca. A Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetését is elszabták, itt 16,8 milliárdos emelés után 31,3 milliárdból gazdálkodhatnak – és ez még csak a tárca működési kiadása, ami bérre, gémkapocsra, rezsire megy. A MÁK csak adatokat közöl, az emelés okairól egy szó nincs az Excel-táblákban, de élhetünk a gyanúval, hogy a két tárcánál a jelentős többletkiadás egy részét az idei fegyverpénzek kifizetése vitte el. A választások előtt 2022-ben és idén is – az elmaradt béremelések kompenzálandó – minden hivatásos, fegyveres tisztviselő éves alapbérének 50 százalékát kapja meg egyszeri juttatásként. Ennek kifizetésére már januárban sor került – ez növelhette meg az előirányzatokat.

Vannak olyan kiadások, amelyeket egyszerűen elfelejtettek megtervezni – ilyen az Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetében a Közlekedéstudományi Intézet büdzséje, amire egy fillér nem volt, így 7,5 milliárdot most a semmiből kellett átcsoportosítani. Hasonló a helyzet a Gödöllői Királyi Kastély felújításával, ami ugyan már évek óta napirenden van, de az előirányzat kimaradt a 2026-os költségvetésből. Most a kormány saját hatáskörben pótolta ezt – és különített rá 17,1 milliárd forintot. Ezekkel az átcsoportosításokkal az a gond, hogy valójában a kormánynak erre nem lenne joga. Persze a különböző vészhelyzeti határozatokkal és rendeletekkel jogszerűvé tették ezt a gyakorlatot, de az alkotmányos alaphelyzet szerint a kormány csak végrehajthatja a költségvetést, nem alakíthatja. Erre főszabály szerint csak a parlament jogosult, és ha az elmúlt 16 évben – de akár az elmúlt 25–30 évben – igazodtak volna a kormányok ezen elvhez, akkor minden bizonnyal fegyelmezettebb költségvetési politikát kellett volna a mindenkori kormánynak folytatniuk, hisz nyakló nélkül nem növelhették volna a kiadásokat, így a hiányt és végső soron az államadósságot.

A legnagyobb egyedi költségvetési tervezési hiba a kormányhivataloknál látható: itt a várható éves kiadási előirányzatot 108 milliárd forinttal kellett megemelni, ami 33 százalékos többletpénzt jelent. A kormányhivatalokban ugyan nem dolgoznak fegyveresek, de a kormánytisztviselők bérét is emelték januárban 15 százalékkal, és 1 millió forintos lakástámogatásokat osztogattak a kistisztviselők körében a már meglévő lakáshitelek törlesztésére – mondani sem kell, hogy egyik döntésre sem volt fedezet a 2025 júniusában elfogadott büdzsében, ezért kellett az előirányzatokat emelni már január végén.

Bárki is kerül hatalomra májusban, újra kell tervezni a 2026-os büdzsét, a felesleges kiadásokat zárolni kell, és az idei évre ígért pluszkiadásokat is újra kell gondolni.