Már most alakul a 2026-os rekordhiány, Magyarország öt év alatt 4000 milliárd forintot bukott az Orbán-kormány miatt

Kiszárította a magyar gazdaságot és a költségvetést az uniós pénzek hiánya – ez derül ki a 2025-ös költségvetés éves számaiból. Az uniós pénzcsapok a 2026-o április 12-i parlamenti választásig szinte biztos nem nyílnak meg, azután is kérdéses, hogy mi lesz a támogatásokkal, illetve a SAFE-hitellel.

Az Orbán-kormány arra készült, hogy még a választások előtt hozzájut az uniós fegyverkezési hitel 16–17 milliárd eurós keretének előlegéhez, mintegy kétmilliárd euróhoz, azaz mintegy 760 milliárd forinthoz. Sőt, ezt a pénzt be is építették az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási tervébe, vagyis azzal számoltak, hogy a  választás előtti osztogatásokat (13. havi nyugdíj, fegyverpénz, folyó kiadások) ebből a kedvező kamatozású hitelből fizethetik.

Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államtitkára december 10-én, az ÁKK idei hitelfelvételi tervét bemutató tájékoztatón arról beszélt – a Portfolio.hu tudósítása szerint –, hogy már akkor voltak olyan politikai kezdeményezések, amelyek szerint a SAFE-hitel is a jogállamisági feltételekhez legyen kötött. De ahogy mondta: eddig mindig azt a választ kaptuk az Európai Bizottságtól, hogy nem terveznek ilyet.

Ahogy már akkor sejthető volt, túlzó volt a kormány, illetve az államtitkár optimizmusa, ugyanis az Európai Bizottság sorra hagyja jóvá a tagállamok hitelkérelmeit, de a magyar tervekkel nem is foglalkoztak. A késlekedés okára Piotr Serafin költségvetési, csalás elleni és közigazgatási EU-biztos az Európai Parlamentben január végén tartott meghallgatásán adott magyarázatot: „nehezen tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor megkötjük a hitelszerződést Magyarországgal és elkezdjük a folyósítást, ha egyértelmű, hogy nem teljesülnek azok a feltételek, mint az uniós támogatások esetében elvár a Bizottság”. Vagyis az Orbán-kormány biztosan nem kapja meg jogállamisági hiányok miatt a SAFE-hitelt a választások előtt, és az is kérdéses, hogy mi lesz utána.

Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államtitkára december 10-én, az ÁKK idei hitelfelvételi tervét bemutató tájékoztatón arról beszélt – a Portfolio tudósítása szerint –, hogy már akkor voltak olyan politikai kezdeményezések, amelyek szerint a SAFE-hitel is a jogállamisági feltételekhez legyen kötött. De ahogy mondta: eddig mindig azt a választ kaptuk az Európai Bizottságtól, hogy nem terveznek ilyet.

Ahogy már akkor sejthető volt, túlzó volt a kormány, illetve az államtitkár optimizmusa, ugyanis az Európai Bizottság sorra hagyja jóvá a tagállamok hitelkérelmeit, de a magyar tervekkel nem is foglalkozott. A késlekedés okára Piotr Serafin költségvetési, csalás elleni és közigazgatási EU-biztos az Európai Parlamentben január végén tartott meghallgatásán adott magyarázatot: Nehezen tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor megkötjük a hitelszerződést Magyarországgal és elkezdjük a folyósítást, ha egyértelmű, hogy nem teljesülnek azok a feltételek, mint az uniós támogatások esetében elvár az Európai Bizottság. Vagyis az Orbán-kormány biztosan nem kapja meg jogállamisági hiányok miatt a SAFE-hitelt a választások előtt, és az is kérdéses, hogy mi lesz utána.

Még csak egy hónap telt el az évből, de átmenetileg 760 milliárd forintos hitelforrástól esett el a magyar költségvetés, amelynek idén várhatóan rekordhiánya lesz. Ennél lényegesen fájóbb, hogy 2021 óta 4002 milliárd forintnyi támogatást nem fizetett ki az Európai Bizottság az Orbán-kormánynak a rendszerszintű korrupció, valamint a bíróságok, az ügyészség és az egyetemek önállóságának csorbítása miatt.

A tavalyi költségvetésben 2268 milliárd forintos támogatással számoltak, ebből szilveszter napjáig mindössze 854 milliárd forint érkezett meg. Vagyis – mint látható – nem igaz az a tétel, hogy a brüsszeli pénzcsapok teljesen elzárultak volna, ennek köszönhető, hogy továbbra is megkapja a több ezer mezőgazdasági termelő az évi 600 milliárd forintnyi agrártámogatást. Ugyanakkor a várt és a ténylegesen befolyó pénzek közötti 1414 milliárd forintos különbség részben a hiányt növelte, illetve emiatt kellett visszafogni az uniós projektek finanszírozását – ez pedig lassította a gazdasági növekedést.

Vagyis a gazdaságba szűk ezer milliárd forinttal kisebb összeg került ki – ez a GDP 1,2 százaléka –, vagyis ha ezt tavaly elköltik, akkor akár 1 százalékponttal nagyobb lehetett volna a gazdasági növekedés, szemben a KSH által mért 0,3 százalékkal. Mint látható, a kormány igyekezett több pénzt kifizetni a befolyó támogatásoknál, hiszen a 854 milliárd forintos bevétellel szemben 2071 milliárd forintnyi kiadás állt.

Az áprilisi országgyűlési választásoknak hatalmas a tétje költségvetési-pénzügyi értelemben: megnyílnak-e az uniós források a magyar gazdaság előtt. Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egyértelművé tette, hogy választási győzelmük esetén az első dolguk lesz a támogatások eléréséhez szükséges hazai jogszabályok megalkotása – amire az Orbán-kormány hat éve nem hajlandó.

Utoljára 2020-ban fordult elő, hogy a tervezetnél végül több támogatást sikerült lehívni, akkor a költségvetésbe 1699 milliárd forintnyi támogatás érkezett Brüsszelből – ez 200 milliárddal volt magasabb a tervezettnél. 2021 óta azonban minden egyes évben kevesebb és kevesebb érkezett Brüsszelből – így 2025. december 31-ére a teljes elmaradás már 4002 milliárd forint volt.

A különböző évek tervei között lehetnek átfedések, ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy még a jogállamisági akadályok megszűnése esetén sem érkezhetne meg egyben 4000 milliárd forint. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos támogatásokat Magyarország már el is veszített a határidők lejárta miatt. Ugyanakkor, ha egyszer kinyílnak a pénzcsapok, akár 2000–3000 milliárd forintnyi uniós támogatás is érkezhet a költségvetésbe néhány hónapon belül, nem beszélve a folyó támogatásokról.

Ez a plusz pénz átmenetileg jelentősen csökkenthetné a költségvetés pénzforgalmi hiányát mindaddig, amíg meg nem kezdődnek az uniós programok kedvezményezettjeinek kifizetései – ami a költségvetési konszolidációban komoly átmeneti segítséget jelentene. A fő cél azonban ezen támogatások minél gyorsabb kifizetése, mert így a cégek és más kedvezményezettek beruházásokra tudják fordítani a forrásokat, ami érdemi lökést adhatna a régóta várt gazdasági növekedésnek.