Franciaország;Nicolas Sarkozy;büntetőper;

A börtönből három hét után kiengedett Sarkozy egy novemberi focimeccs lelátóján szórakoztatja politikusi társaságát

Megkezdődött Nicolas Sarkozy fellebbviteli pere

Elsőfokon öt évet kapott a 2007-es kampányának törvénytelen líbiai finanszírozása miatt.

Megkezdődött hétfőn a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozása ügyében első fokon öt év börtönbüntetésre ítélt volt francia elnök, Nicolas Sarkozy fellebbviteli pere Párizsban.

Franciaország 2007 és 2012 közötti elnökét tavaly szeptemberben ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának törvénytelen líbiai finanszírozása miatt indított perben. Bár az ítélet elsőfokú volt, a bíróság olyan „kivételesen súlyos tényekre” hivatkozva, amelyek „megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben”, úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást vont maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bírt halasztó jelleggel. Az exelnök három hétig volt őrizetben a párizsi La Santé börtönben, majd szabadlábra helyezték, rendőri felügyelet mellett.

A párizsi büntetőbíróság első fokon bizonyítottnak látta, hogy Nicolas Sarkozy még belügyminiszterként 2005-ben megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi a 2007-es elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől, elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben. Ezért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték rendkívül súlyos, legfelsőbb szintű korrupció miatt.

Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek Nicolas Sarkozyt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozással ugyanis azt nem tudták bebizonyítani, hogy a 2006 januárja és novembere között Líbiából bizonyítottan megérkezett 6,5 millió eurót ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították - hangsúlyozta a bíróság. Mindazonáltal úgy ítélték meg, hogy az exelnök valóban hagyta, hogy legközelebbi munkatársai a líbiai hatalomtól kérjenek számára támogatást titkos találkozók során, amelyeket 2005 végén tartottak Líbiában Moamer el-Kadhafi egyik közeli munkatársával, aki akkor körözés alatt állt Franciaországban.

Claude Guéant és Brice Hortefeux későbbi belügyminiszterek 2005 végén többször is találkoztak Kadhafi sógorával, Abdallah Szenuszival, a líbiai titkosszolgálatok akkori vezetőjével, akit Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek az UTA DC-10-es repülőgépe elleni, 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét követelő 1989-es merényletben játszott szerepe miatt. Az elsőfokú ítélet szerint Nicolas Sarkozy a kenőpénzért cserébe elősegítette Líbia nemzetközi színtérre való visszatérését, és vállalta, hogy tisztára mossa a líbiai vezető sógorát.

A fellebbviteli perben kilenc további gyanúsított is újra a bíróság elé áll, köztük Claude Guéant és Brice Hortefeu, valamint Alexandre Djouhri közvetítő, akit első fokon hat év börtönre ítéltek, és Wahib Nacer bankár. A vádlottak padján ül a 2007-es kampány pénztárosa, Eric Woerth volt miniszter is, akinek elsőfokú felmentése ellen az ügyészség fellebbezést nyújtott be. Ítélethirdetés júniusban várható.

Az ukrán államfő a Telegramon egy képet is megosztott a találkozóról, amelyben megköszönte az amerikai színésznek, hogy a háború kezdete óta kiáll Ukrajna mellett.